A hétköznapi halandó számára hatalmas összegböl, közel 300 milliárd forintból gazdálkodhat 2005-ben a honvédelmi tárca: a költségvetési törvény által rögzített 282 milliárdhoz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár még további 5 milliárd forintot utal át. Alkéri István dandártábornokot, a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalának (KPSZH) föigazgatóját arra kértük: merüljünk el a számok tengerében, s mutassuk be a kiadások fö sarokszámait, céljait.
– Kezdjük a legfontosabbal! Habár a tárca költségvetése elmarad a korábban prognosztizált mértéktöl, mégis megjósolható: a személyi illetmény nem fog csökkenni. Söt, ebben az évben mind a haderönemeknél és a központi hivataloknál, mind a közalkalmazottaknál átlagosan 6%-os bérnövekedés lesz. Ennek biztosított a fedezete, tehát fel kell használnunk. A Honvédelmi Érdekegyeztetö Fórumon elfogadták a tárca vezetésének azt a koncepcióját, hogy a bérfelzárkóztatást folytatni kell. Ennek szellemében differenciált fizetésemelésre kerül sor: ez a haderönemeknél és a közalkalmazottaknál 6,5%-ot, a központi hivataloknál 5%-ot jelent. Ebben az évben egyébként járulékokkal együtt 135,3 milliárd forintot fordítunk személyi juttatásokra, míg dologiakra 101,9 milliárdot. Az elöbbiek összesen 46,8%-a, az utóbbi 35,4%-a éves költségvetésünknek. Egyéb müködési kiadásokra – melyek elsösorban szociálpolitikai jellegüek, s zömmel a különbözö céllal létrehozott kht-k támogatását jelenti – 20,5 milliárdot, vagyis az éves költségvetés 7%-át fordíthatjuk. Nemzetközi feladatvállalásokra elöreláthatólag 18-19 milliárd forintot költhetünk – ennek forrását belsö átcsoportosításokkal kell biztosítanunk. Jelentösnek mondható, 3-4 milliárd közötti kiadást jelent a haderöreformból adódó kötelezettségeink teljesítése is. Ez az összeg a létszámcsökkentéssel kapcsolatos, s a leszerelési segélyt, valamint a végkielégítést is tartalmazza. A Honvédszakszervezet tagjai elött bizonyára ismert a terv: a Magyar Honvédség létszáma 2006 december 31-re 29 ezer fö lesz, s ezt elsösorban a hivatásos állomány központi és háttérintézményi dolgozóinak leépítésével kívánják a minisztérium irányítói megoldani. A változás a Honvédelmi Minisztérium egyes föosztályait is érinti, hiszen tudvalévö, hogy a vezérkar és a tárca felsöszintü vezetésének integrációját a gyakori átfedés indokolja elsösorban.
A csapatoknál terjengö hírek ellenére folytatódnak a felújítások: Debrecenben, Kecskeméten, Szentesen, Szolnokon, Tatán, Kaposváron kerül sor ilyen munkálatokra, míg Budapesten többek között az örezred és az Irinyi laktanya legénységi épületét korszerüsítjük, a fövárosban és Hódmezövásárhelyen 200-200 fös nötlenszállót adunk át. A feladat volumenét jól érzékelteti, hogy csak a laktanya rekonstrukciós programra 2004–2005. évben 4,7 milliárd forintot fordíthatunk. Budapesten 150 millióért vásárolhatunk lakásokat, s a kiemelt helyörségekben, Szolnokon, Györben, Tatán, Szentesen és Telkibányán is mód nyílik hasonló tranzakciókra, míg a meglévö lakásállományból 25 tatarozására kerülhet sor.
S mivel hosszú távra tervezünk, s az állomány jövöjét is szem elött tartjuk, a tárca költségvetéséböl 3,7 milliárd forint a Honvéd Önkéntes Pénztár, a magánnyugdíj- és egészségügyi pénztárak számláin fog megjelenni. Közel 900 millió forinttal járulunk hozzá munkavállalóink albérleti díjához, de tételenként is meghaladja a 100-, illetve 200 millió forintot, melyet biztosításokra, iskolakezdési támogatásra, lakás-kiürítési célra terveztünk. Fontos fejezete költségvetésünknek 644 millió forint – ezt az összeget segélyekre, a rászoruló családok támogatására, elölegek kifizetésére terveztük. A Magyar Honvédség Szociálpolitikai Közhasznú Alapítványának munkáját és a nyugdíjas köröket ebben az évben 31 millió forinttal kívánja a tárca vezetése segíteni.
A föigazgató kitért az utóbbi idöben nagy vihart kavart jogszabályra, mely szerint a három forint/kilométer feletti útiköltségtérítést adó terheli.
– Ez nem a honvédelmi tárca döntése, hanem a törvényi változás, s így természetesen nemcsak a honvédségi alkalmazottakat érinti hátrányosan. A munkába járóknak a bérleti díj 80–86%-át változatlanul megtérítjük, míg a különélöknek a teljes összeget kifizetjük. A jogszabály megalkotása egyébként részben érthetö, hiszen az állami támogatás a tömegközlekedést preferálja.
