Ítélet a túlszolgálat-perben

Mint ar­ról már bi­zo­nyá­ra ér­te­sül­te­tek, 2003. év vé­gén pert in­dí­tot­tunk szol­gá­la­tért já­ró el­len­té­te­le­zés el­ma­ra­dá­sa tár­gyá­ban. A per ar­ról szólt, hogy jár-e el­len­té­te­le­zés a he­ti 40 órás munkaidö túl­lé­pé­se ese­tén.

Mind­an­­nyi­an em­lé­ke­zünk még ar­ra, hogy 2003. jú­li­us 1-töl úgy mó­do­sí­tot­ták a Hjt. 92.§ (3) be­kez­dé­sét, hogy „a 24 órás ör- és ügye­le­ti szol­gá­lat után egy nap pihenöidöt, a pihenönapon és a mun­ka­szü­ne­ti na­pon tel­je­sí­tett szol­gá­lat után ezen túlmenöen még egy sza­bad­na­pot kell biz­to­sí­ta­ni”. Ko­ráb­ban „a 24 órás ör-, ügye­let és la­ká­son kí­vül el­töl­tött ké­szen­lé­ti szol­gá­lat után egy nap pihenöidöt és egy nap sza­bad­na­pot, a pihenönapon és a mun­ka­szü­ne­ti na­pon tel­je­sí­tett szol­gá­lat után ezen túlmenöen még egy sza­bad­na­pot kell biz­to­sí­ta­ni”. Mindezekböl az lát­szik, hogy a szol­gá­la­tok után egy nap­pal ke­ve­sebb sza­bad­nap jár ettöl az idöponttól kezd­ve. Ar­ra vol­tunk kí­ván­csi­ak, hogy mind­ez hogyan vi­szo­nyul ah­hoz a föszabály­hoz, hogy „a szol­gá­lat­tel­je­sí­té­si idö he­ti 40 óra”. Ugyan­is a 24 órás szol­gá­la­tok után já­ró pihenö- il­let­ve szabadidö igény­be­vé­te­le után is (he­ti egy 24 órás szol­gá­lat ese­tén) a he­ti szol­gá­lat­tel­je­sí­té­si idö mi­ni­mum 48 órá­ra jön ki. He­ti több ilyen szol­gá­lat ese­tén pe­dig még több­re. Így a szol­gá­la­tot so­ha nem adó sze­mé­lyek­kel el­len­tét­ben a szol­gá­la­tot rend­sze­re­sen adó sze­mé­lyek – éves szin­ten – akár sok­kal több szol­gá­lat­tel­je­sí­té­si idöt tel­je­sí­te­nek. Ez – mér­ték­tar­tó­an fo­gal­maz­va is – mél­tány­ta­lan és igaz­ság­ta­lan hely­ze­tet ered­mé­nyez, és fe­szült­sé­get szít az ál­lo­mány elöbb em­lí­tett két ka­te­gó­ri­á­ja kö­zött.

Az elsö fo­kon el­já­ró Fövárosi Mun­ka­ügyi Bí­ró­ság a ke­re­se­tün­ket el­uta­sí­tot­ta. A bí­ró­ság az íté­le­té­ben meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy nem vizs­gál­hat­ja a jog­sza­bály­ok kö­zöt­ti el­lent­mon­dást, mi­vel az nem az ö fel­ada­ta (értsd: ez az Al­kot­mány­bí­ró­ság ha­tás­kö­re). Je­len per­ben azt kel­lett vizs­gál­ni, hogy a 24 órás ör- és ügye­le­ti szol­gá­lat mi­nek minösül, ke­let­kez­het-e emi­att túlszolgálat. Mi a per­ben ar­ra pró­bál­tunk rá­vi­lá­gí­ta­ni, hogy nem fel­tét­le­nül a 24 órás ör- és ügye­le­ti szol­gá­lat idötartama a túlszolgálat, ha­nem az az idötartam, amen­­nyi­vel a ka­to­na szol­gá­la­ti ide­je he­ten­te meg­ha­lad­ja a 40 órát. Saj­nos a bí­ró­ság nem osz­tot­ta ezt az ál­lás­pon­tot. Ki­mond­ta, hogy a túlszolgálat csak szol­gá­la­ti érdekböl, vagy rend­kí­vü­li eset megelözése, illetöleg el­há­rí­tá­sa, kö­vet­kez­mé­nye­i­nek fel­szá­mo­lá­sa ér­de­ké­ben rendelhetö el, a na­pi szol­gá­lat­tel­je­sí­té­si idön túl, va­la­mint a mun­ka­szü­ne­ti és pihenönapon, to­váb­bá a sza­bad­nap és sza­bad idö alatt. Nem minösül túlszolgálatnak az ügye­le­ti, ör-, ké­szen­lé­ti szol­gá­lat, va­la­mint a gya­kor­la­ton va­ló rész­vé­tel (a Hjt. ezt ta­xa­tí­ve fel­so­rol­ja). A bí­ró­ság ál­lás­pont­ja sze­rint a 24 órás ör- és ügye­le­ti szol­gá­lat „az alap­szol­gá­la­ton kí­vül egy spe­ci­á­lis jellegü szol­gá­lat­nak tekintendö”, me­lyért föszabály sze­rint szabadidövel történö el­len­té­te­le­zés jár, és csak egyes ese­tek­ben tá­vol­lé­ti díj.

Iro­ni­ku­san bár, de meg kí­vá­nom je­gyez­ni, hogy a Hon­vé­del­mi Mi­nisz­té­ri­um jelenlévö képviselöje – valószínüleg ab­ból az „alapelvböl” ki­in­dul­va, hogy a pa­rancs­nok a legföbb érdekvédö – ki­fej­tet­te, hogy az ügye­le­ti szol­gá­lat „egy spe­ci­á­lis szol­gá­lat, amely nem tel­jes egé­szé­ben mun­ka­vég­zés­re kö­te­le­zett, ha­nem rész­ben ké­szen­lé­ti jellegü, ez­után a jog­sza­bály sze­rin­ti pihenöidöt az al­pe­res (HM) biz­to­sít­ja, és a jog­sza­bály sze­rint já­ró ügye­le­ti dí­jat is ki­fi­ze­ti”. Így vé­di a ka­to­nák ér­de­ke­it a szak­tár­ca.

Saj­nos a má­sod­fo­kon el­já­ró Fövárosi Bí­ró­ság hely­ben­hagy­ta az elsöfokú bí­ró­ság íté­le­tét.