Ülésezett az Idősügyi Tanács

A Honvédelmi Idösügyi Tanács március 8-án tartotta ez évi elsö ülését, melyen a jelenlévö hölgyeknek kedveskedtünk egy szál virággal és sok jókívánsággal a nönap alkalmából. Ezt követöen Komor Levente, a HM Humánpolitikai helyettes államtitkára tekintette át a 2004. évi föbb történéseket és vázolta a tárca idösgondozással kapcsolatos 2005. évi elképzeléseit. 2004-röl elmondta, hogy a költségvetési megszorítás a folyamatban lévö ügyek újragondolását, átprogramozását, módosítását kényszerítette ki, ám ennek ellenére történelmi jelentöségû lépésekre is sor került, nevezetesen megtörtént az önkéntes haderöre való áttérés.

 

A 2005. évi elképzelésekröl azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a jelenlegi HM szociális ellátó rendszerek még az idén lényegében változatlanul mûködnek, de ezzel párhuzamosan intenzíven készítik elö a szociális ellátó rendszer gyökeres átalakítását, a KAFETÉRIA-rendszer jövö január 1-ei bevezetését.

 

A KAFETÉRIA-rendszer bevezetése elött minden érdekvédelmi szervezetnek maximális figyelmet, energiát kell fordítani a tervezet megismerésére, az összefüggések (elönyök-hátrányok) reális feltárására, a javaslatok megfogalmazására és érvényesítésére. Nem engedhetö meg, hogy racionalizálás címén, megszerzett szociális vívmányok tûnjenek el, vagy a minden áron való megtakarítás elve gyözedelmeskedjen.

 

A helyettes államtitkár szólt még a tárca azon tervéröl, mely szerint nyugdíjasotthoni féröhelyek vásárlását tervezik, de 2005. folyamán nem vezetik be a nyugdíjasotthoni ellátást, vagyis ebben az évben sem valósul meg a törvényben elöírt szolgáltatás, nem teljesíti a tárca a törvényben elöírt kötelezettségét.

 

Ezt követöen Kórozs Lajos, az ICsSzEM politikai államtitkára szólt a szociális intézkedésekröl. Leszögezte, hogy azok a prognosztizált nyugdíjemelési adatok, amelyek a decemberi ülésen elhangzottak, tarhatóak, meglesz a forrása minden tervezett intézkedésnek. Az államtitkár elmondta, hogy módosították a szociális törvényt. Ennek következtében 2006. január 1-töl a 75 év feletti egyedülállóak esetében bevezetik az idöskori járadékot, melynek mértéke 30% lesz. Ugyancsak a törvény módosításának köszönhetö, hogy a 13. havi nyugdíj idén esedékes három heti mértékének elsö felét megkapják a nyugdíjasok március hónapban.

 

Kórozs Lajos államtitkár tájékoztatójának számunkra legizgalmasabb része az volt, amit a kormányzati idösügyi tanács üléséröl elmondott. Ugyanis azon a fórumon, ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is részt vett, kellö élességgel felvetödött a nyugdíjak leszakadása a nettó keresetektöl, a nyugdíjrendszer belsö feszültségeinek fokozódása, a társadalombiztosítási alapelvek sérülése, ami tûrhetetlen nyugdíj aránytalanságok kialakulásához vezetett. A miniszterelnök azonnal feladatot szabott a jelenlévö Barát Gábornak, a Nyugdíjfolyósító Fö­igazgatóság föigazgatójának, mely szerint májusra tudományos alapossággal elkészített jelentést kér, amely feltárja a nyugdíjrendszer feszültségeit, a feszültségek keletkezésének okait és kezelésének lehetséges módjait.

 

 

* * *

 

 

Lenyûgözö, szellemes, kultúrtörténeti ínyencségekkel egyedien dúsított elöadást tartott az idösügyi tanács márciusi ülésén Németh Károly orvos-ezredes. A HM Veröcei Betegotthon parancsnoka – az eredeti forgatókönyv szerint – intézményének mûködéséröl tájékoztatta a jeles grémium tagjait, ám mondanivalójának illusztrálására számtalan képzömûvészeti alkotást és irodalmi idézetet is felvonultatott. A Magyar Honvédségen belül az idöskorúak egészségügyi állapotára, a betegotthon „szolgáltatásaira” exponáló beszédböl azonban azt is megtudtuk, hogy az idösek megbecsülése kultúráktól függöen más és más, holott szinte mindenütt fontos szerepük volt a társadalmi életben. Róluk gondoskodni nem nyûg, hanem tisztes erkölcsi kötelesség, hiszen gyermek – és idöskorú egyaránt a felnött, aktív társadalomtól függ. Szerte a világban, így Magyarországon is emelkedik az idösek aránya – létük a politikának is fontos, nem utolsósorban a szavazatok miatt. A fejlödés viszont olyan iramú, hogy azt öregkorban csak kivételes képességekkel lehet követni. Közülük sokan nehezen viselik a kényszerû változásokat – a nyugdíjas kor gyakran jár együtt az élethelyzetek radikális átalakulásával. Beszûkül a mozgástér, presztízs – és jövedelemveszteség éri az idöskorúakat, s a család szerepe sem pozitív minden esetben. Kihasználják, vagy éppen túlkényeztetik a belsö konfliktusokkal is küszködö hozzátartozókat.

 

A Magyar Honvédségtöl nyugállományba vonultak sincsenek irigylésre méltó helyzetben, hiszen a közmondás szerint: a katonai pálya nem nyugdíjas állás. Erre az is igazolás, hogy a háborúk az emberiség legjobbjait tizedelték meg. A tudományos – technikai felfedezések, a fegyverkezési verseny rányomja bélyegét a katonák lelkiállapotára, s az állandó stressz, a fenyegetettség, a kiképzések során jelentkezö kihívások az egészségükre is maradandóan hatnak. Hazánkban fokozottabb a létbizonytalanság, mert a kormányváltásokkal, azaz négyévente új és új koncepció jelentkezik. Talán emiatt is oly szomorú a magyar statisztika: a nyugdíjas katonáknak mindössze öt százaléka él hetven éven túl, s a hatvan év felettieknél még az öngyilkosságokkal is számolnunk kell. Az idöskorú katonák korábban szem elött voltak, biztosított volt egészségügyi ellátásuk, a nyugdíjas klubok kellemes társasági életet biztosítottak, s nem volt gond üdülésük sem az elö- és utószezonban.

 

Az elöadó az általános helyzetkép felvázolása után ismertette a veröcei betegotthon történetét. Eszerint az akkori kormányzat 1982-ben döntött a veröcei intézmény létrehozásáról, mely négy évvel késöbb nyílt meg. A tizenhét hektáros terület kiválóan alkalmas lenne arra, hogy itt hozzák létre a Magyar Honvédség szociális centrumát. Jelenleg kilencvennyolc fö dolgozik itt, s gondoskodik száz beteg gyógyulásáról, ápolásáról. Az elmúlt közel két évtized alatt összesen 8458 beteget láttak el 16-101 éves korig, s az átlagos ápolási idö 61,8 nap volt. Általában súlyos, hosszú ápolást igénylö, gyakran vég elötti állapotban kerülnek ide betegek. Az intézmény dolgozóinak a gondos ápolás a feladata, egészen akár az elmúlásig. A parancsnok elmondta, hogy a jelenlegi szintet a nehezedö körülmények ellenére is fenn kell tartani, s célszerû egy krónikus osztály létrehozása. A jövövel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a terület nagysága miatt apartmanok létrehozása oldhatná meg a feszítö gondokat –  az orvosi ellátás már biztosított.

 

Az idösügyi tanács ülésén Hetei Péter tábornok a Honvédkórház parancsnoka az intézmény munkáját ismertetve leszögezte: elsösorban a katonákért van a kórház. Feladatuk közé tartozik az aktív és nyugdíjas katonai állomány, valamint családtagjaik, a katonai attasék és hozzátartozóik, valamint Budapest és Észak-Magyarország civil lakosságának egészségügyi ellátása. Az elmúlt évben közel huszonötezer fekvöbeteget és csaknem hétszázezer járó beteget ápoltak, ennek ellenére évente mindössze 16-18 panasz érkezik. A problémákat a kórház vezetése is látja: zsúfoltság, a dohányzási tilalmak be nem tartása, a tisztaság és a hosszú várakozási idö szerepel az irritáló tényezök között. Mindezek ellenére népszerû a kórház, jó a híre a szakmában és a betegek között is. Ezt jelzi, hogy napjainkban a civil páciensek aránya 70-72%, míg régen ez fordítva volt.

 

A 2006 végén befejezödö kórházi rekonstrukció végén már korszerû diagnosztikai háttér, tágas, kultúrált betegvárók és szakrendelök, továbbá központi betegfelvételi rendszer segíti majd az orvosok munkáját, biztosítja a betegek komfortérzetét.