A jogász válaszol

Az Egység újság korábbi számaiban elkezdett – lakhatási támogatásokkal foglalkozó – cikksorozatot egy késöbbi számban folytatom. E havi számunkban az érdek-képviseleti szerveket megilletö jogokkal foglalkozom.

 

Az állomány tagjai által a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogaik és jogos érdekeik védelmére és képviseletére létrehozott érdek-képviseleti szervek, szövetségek mûködését a Hjt. szabályozza. A Honvédség köteles együttmûködni az érdek-képviseleti szervvel és biztosítani mûködésének feltételeit. Ez utóbbi körben lehetövé kell tenni, hogy az érdek-képviseleti szerv

 

• a Honvédség kijelölt helyiségeit és azok berendezését a napi szolgálati idön túl, illetöleg a szolgálati idöben térítésmentesen használja;

 

• az általa szükségesnek tartott tájékoztatásokat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelö módon közzétegye.

 

A szervezeti egység szakszervezeti szerve (alapszervezet, önálló csoport), illetve a reprezentatív szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:

 

• minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely az állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefüggö anyagi, szociális és kulturális érdekeivel kapcsolatos;

 

• az elözö pontba tartozó kérdésben a parancsnoki (vezetöi) intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét az állományilletékes parancsnokkal közölheti, és ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet;

 

• a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását ellenörizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni;

 

• tagjait a szolgálati viszonyt érintö körben a szervezeti egységgel szemben, illetöleg az állami szervek elött, meghatalmazás alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érintö kérdésekben bíróság, más hatóság és egyéb szervek elött képviselje.

 

Az állományilletékes parancsnok köteles:

 

• a szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységét elösegíteni;

 

• a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó álláspontját és ennek indokait közölni;

 

• a szolgálati viszonnyal összefüggö anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintö intézkedésének megtétele elött – ha az az állomány legalább 25%-át vagy több mint 50 föt közvetlenül érint – a szervezeti egységen belül mûködö szakszervezet képviselöjét tájékoztatni.

 

A szakszervezet – a mûveleti területen szolgálatot teljesítö állomány kivételével – jogosult az állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érintö jogellenes intézkedés, mulasztás ellen kifogást benyújtani. A kifogást az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani a jogellenes intézkedésröl való tudomásszerzéstöl számított 5 munkanapon (de max. az intézkedés megtételétöl számított 1 hónapon) belül. Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben az állomány tagja (egyénileg) jogvitát kezdeményezhet! Ha az állományilletékes parancsnok a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Az egyeztetö tárgyalást a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni. Ha az egyeztetés 7 napon belül nem vezetett eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet a bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban, 15 napon belül dönt. (A másodfokú döntés meghozatalára már nem tartalmaz a törvény ehhez hasonló határidöket) A kifogásolt intézkedést az egyeztetö eljárás eredményes befejezéséig vagy a jogerös bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetöleg a végrehajtását fel kell függeszteni.

 

Következö számunkban a választott szakszervezeti tisztségviselöket (pl. alapszervezeti- és csoportvezetöket) megilletö munkajogi védelemmel, valamint képviseleti jogosultságaival folytatom a cikket.