„A haderő eddig is garantálta az állampolgárok biztonságát, és ebből a kormány továbbra sem enged a megváltozott nemzetközi környezetben” – hangsúlyozta dr. Simicskó István honvédelmi miniszter a haderő éves feladatszabó értekezletét követő sajtótájékoztatón Budapesten, január 28-án. A rendezvényen a Honvédszakszervezetet Czövek János elnök képviselte…
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartották a Magyar Honvédség éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletét csütörtök délelőtt. A rendezvény után tartott sajtótájékoztatón dr. Simicskó István kiemelte: a Magyar Honvédségnek a tavalyi évben több új, nem tervezett feladata is adódott, amelyek teljesítése során kiválóan vizsgázott. Ugyanakkor az elvégzett munka tanulsága, hogy az állampolgárok biztonsága érdekében érdemes még hatékonyabbá tenni a döntéseket, így a következő időszakban áttekintik, miként lehetne változtatni a tárca és a honvédség közötti vezetési-irányítási rendszeren. A honvédelmi miniszter hozzátette: ember- és katonaközpontú szemlélet érvényesül majd, az állomány irányában vállalt kötelezettségeket a tárca idén is teljesíteni fogja, és minden erővel azon lesznek, hogy kiszámítható életpályát biztosítsanak a katonáknak. Fontos cél az egyéni felszerelések korszerüsítése is egy 21. századi NATO-hadsereghez méltó módon. A haderő és a társadalom kapcsolatát szintén tovább kívánják erősíteni: ennek jegyében az önkéntes tartalékos rendszer vonatkozásában felmerülő feladatokat miniszteri biztosként Kun Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium eddigi helyettes államtitkára viszi majd tovább.
A hatékonyság záloga a gyorsaság
Simicskó István hangsúlyozta: az elmúlt időszakban megváltozott a biztonsági környezet, Európában a biztonság lett a legfontosabb érték. A legfontosabb a magyar emberek biztonsága, az eddig meghozott intézkedések is ezt célozták, a Magyar Honvédség kiválóan felkészített állománya pedig az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy képes a magyar határok megvédésre, az emberek védelmének garantálására. A kormány ezúttal is mindent megtesz a fenti célok érdekében. „A terrorizmus ellen minden eszközzel fel kell lépni. Aki ezzel szemben lép fel, a magyar emberek biztonságát teszi kockára. A kormány ebben nem kíván engedni” − szögezte le Simicskó István a kabinet terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos előterjesztése kapcsán. Mint fogalmazott, a szükségesség és az arányosság természetesen alapvető, ám a hatékonyság záloga a gyors döntés, és ha a kormány nem tud időben dönteni, a magyar emberek biztonsága szenved csorbát.
Ami az ellenzéki javaslatokat illeti, a miniszter rámutatott: az egyeztetésekről távol maradt MSZP-é egy vitaanyag, a Jobbik normaszöveg-javaslatában szereplő, az intézkedés lehetőségét négyötödös parlamenti jóváhagyáshoz kötő kitétel pedig nem életszerü, mert így nem lehet gyorsan cselekedni. „A terroristák sem négyötöddel döntenek” − tette hozzá. Kérdésre válaszolva a miniszter később azt is elmondta: a kormányzati javaslathoz NATO-tagállamok és szomszédos országok vonatkozó szabályait tekintették át, a hazai joganyagban azonban jelenleg nincs elegendő mozgástér a honvédség alkalmazására. Így miközben katonáink Afganisztántól Irakig jelenleg is a terror ellen harcolnak, Magyarországon ezt nem tehetik meg. Simicskó István kiemelte: természetesen szó sincs arról, hogy a kormány a hadsereg indokolatlan igénybe vételét tervezné, a tervezett szabályozás a haderő bevetéséről inkább a természeti és ipari katasztrófák kezelése kapcsán már jelenleg is hatályossal rokon.
Toborzás, megtartás, képességfejlesztés
Dr. Benkő Tibor vezérezredes úgy értékelte: 2015-ben a katonák minden rendkívüli feladatban tisztességes, becsületes helytállással vettek részt, miközben természetesen az eredetileg betervezett feladatokat is teljesítették. „Semmit nem hagytunk el, semmit nem engedtünk félretenni” − mondta a Honvéd Vezérkar főnök, aki elismerte: mindez nagy erőpróbát és kihívást jelentett, hiszen a migrációs válsággal összefüggő tevékenységekben több mint hétezer katona vett részt. Emellett kiemelte a közel ezer fő helytállását a békefenntartói feladatokban, illetve azt a mintegy negyven nemzetközi és közel harminc hazai gyakorlatot, amelyen tavaly bizonyítottak a magyar katonák. „Különösen fontos volt a sikeresen végrehajtott balti légtérrendészeti misszió is: ennek is köszönhetően a Gripenek az év végével bezárólag több mint 1800 órát töltöttek a levegőben” – emelte ki Benkő vezérezredes. A Gripenek vonatkozásában, újságírói kérdésre válaszolva Simicskó István azt mondta: a jelenlegi állás szerint a második félévben a tavaly kiesett két repülőgép pótlása is megtörténik.
Mint a vezérkarfőnök kiemelte, 2016-ban kiemelt céljai a toborzás, a megtartás és a képességfejlesztés. Ennek jegyében jött létre január 1-jével – részben az MH. 34 Bercsényi László Különleges Müveleti Zászlóaljból – közel 1200 fős létszámmal egy különleges rendeltetésü ezred. Emellett márciustól feláll egy katonai rendészközpont is, amely országos hatáskörrel bíró szervezetként hajtja majd végre a katonai rend, fegyelem és a közlekedési szabályok betartásának ellenőrzését. Ezeket a képességeket hazai és nemzetközi színtéren is alkalmazni, használni lehet. A központ Budapesten, a Petőfi Sándor laktanyában müködik majd. Tíz helyőrségben pedig kiképző kötelékeket hoznak létre, ezzel is megvalósítva a regionális tartalékképzés beindítását. A nemzetközi missziós ambíciószint továbbra is ezerfős, és kiemelt feladat a külföldi országokban erősíteni a biztonságot, ezáltal is megelőzve a tömeges elvándorlási hullámot.
Forrás: honvedelem.hu