A haderő-átalakítás következtében megszűnő alakulatok hivatásos- és szerződéses katonái számára a közelmúltban - többek között a HÉF plenáris ülésén is - felajánlotta támogatását a Honvédszakszervezet (Hosz). A Tapolcai Kiképző Központban lezajlott konfliktuskezelés után - július 5-én - már Aszódon is hasonló rendezvényt bonyolított le a katonák reprezentatív szakszervezete. A Magyar Honvédség Galga Vezetésbiztosító Ezredénél - mintegy száz katona számára - nyújtottak kézzel fogható, hathatós segítséget a Hosz tisztségviselői és a meghívott szakértők...
A konfliktus-kezelő nap megnyitója előtt Gál Gyula alezredes, megbízott ezredparancsnok tájékoztatta Mészáros Géza Hosz elnököt az Aszódon kialakult helyzetről. A két vezető egyeztetett a Honvédszakszervezet által szervezett konfliktus-kezelő nap lefolyásának rendjéről, valamint a konkrét segítségnyújtás mikéntjéről is.
Miután a megbízott ezredparancsnok köszöntötte a megjelent vendégeket, valamint az állománygyülés mintegy száz résztvevőjét, Mészáros Géza mondott megnyitót.
A Hosz elnöke kiemelte: a szakszervezet mindenkinek segíteni szándékozik, de nem biztos, hogy minden felvetődő problémára, kérdésre azonnali választ is tud adni. A szakszervezeti vezető azt is hangsúlyozta, hogy a konfliktus-kezelő nap célja közösségi támogatást nyújtani a haderő-átalakításban érintett hivatásos vagy szerződéses katona, mint egyéni munkavállaló számára.
A személyügyi eljárások lefolyásának rendjéről, azok ütemezéséről Tóth Béla ezredes beszélt. Az ÖLTP személyügyi főnöke a haderőnemen belüli, betölthető beosztások helyzetéről is áttekintést adott. Tóth ezredes kijelentette: minden érintettel a lehető leghumánusabb módon kíván eljárni a munkáltató. Emellett azt is elmondta, hogy lehetőség szerint az első és a második körös személyi beszélgetésen mindenki próbáljon beosztáshoz jutni. A személyügyi szakember azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Honvédség senkit nem óhajt nyugállományba küldeni, ugyanakkor senkit nem is tart vissza attól, ha el akar menni és a civil életben képzeli el a jövőjét.
A szervezeti változással kapcsolatos, az állományt érintő jogszabályokat dr. Ujfaludi Zoltán ismertette. A Hosz kelet-magyarországi területi ügyvivője beszélt - többek között - a szakszervezet által az egyén számára nyújtott védelemről, a Hjt. tervezett módosításairól, illetve a szervezési időszakban lefolytatott személyügyi eljárások rendjéről, a katonák szakszervezeti képviseletéről.
Ezt követően a konfliktuskezelésről beszélt Salamon Csaba. A klinikai szakpszichológus elmondta, hogy a munkahely biztonsága mindenki számára kiemelten fontos. A szakértő szerint a munkahely elvesztésével kapcsolatban vannak ugyan egyéni reakciók, de döntőek az általános jellemzők: az információhiány, a gyanakvás, a bizalmatlanság, a tehetlenség, valamint az alkalmatlanság kialakulása. A szakpszichológus a krízis során megvalósítandó lépéseket is megfogalmazta: ki kell mondani az érzéseket, amik bennünk vannak, össze kell gyüjteni a rendelkezésre álló információkat, majd le kell ülni a szakemberekkel a problémákat átbeszélni. Salamon Csaba szerint az egyéni munkavállaló megváltozott munkaképességét minden helyzetben fel kell vállalni, a saját családi státuszt át kell értékelni, ezt követően pedig tovább kell lépni, fel kell mérni a közeljövő munkalehetőségeit.
A munkába állást elősegítő bizottság (MEB) létrehozásával, müködésével kapcsolatos tudnivalókról, az át-és továbbképzési lehetőségekről, ezek finanszírozási lehetőségeiről Garay János Tamás alezredes adott áttekintést.
A konfliktuskezelő-nap kiscsoportos konzultációval ért véget. A hivatásos- és szerződéses katonák - többek között - amellett, hogy szóvá tették a belső információáramlás hiányosságait, az alakulat megszünéséről szóló késedelmes híreket, a kéthavi parancsnoki jutalomról, valamint a nyugállományba vonulás mikéntjéről is érdeklődtek. A több problémát is felszínre hozó fórumon Jakubik András, a Hosz logisztikai haderőnemi titkára és Balázs István, helyi alapszervezeti vezető is részt vett.