Hatékony gazdálkodás

Szenes Zoltán, a „HONVÉD” Önkéntes és Magánnyug-díjpénztár közelmúltban kinevezett ügyvezetö igazgatója korábban katonaként sem elégedett meg a középszerûséggel – mindig magasba tört. Most, új beosztásában hasonló célokat fogalmaz meg. Merész tervek, új stratégia, melynek fö vonulatát egyetlen mondattal össze lehet foglalni: valamennyi  fegyveres testületet be kell hozni a pénztárba.

– Igazgató úr, ön három évig a pénztár igazgatótanácsának elnöki tisztét töltötte be. Ez a tény mennyiben könnyíti meg jelenlegi munkáját?

– Csak részben, hiszen más egy szervezetet kicsit kívülröl, kicsit felülröl szemlélni, mint a napi munkafolyamatokat vezényelni. Ezért hát magam is tanulom és elemzem a részfolyamatokat, melyeknek eredményei vagy hiányosságai meghatározhatják a pénztár jövöjét, eredményes gazdálkodását. Azt is érzékelem, hogy a számítástechnika új vívmányainak bevezetése számunkra is elodázhatatlan. A nagy kihívás jelenleg az integrált pénzügyi informatikai rendszer bevezetése – a szoftverek tesztelését a közelmúltban kezdtük meg.

– Korántsem meglepö, hogy ön új stratégiát hirdetett meg. Ennek lényege: a pénztárnak az összes fegyveres testület tagjait integrálnia kell.

– Ez pragmatikus cél, s valóban úgy gondolom, hogy ehhez minden feltétel adott. Középtávon – vagyis három -öt éven belül – taglétszámunk elérheti a nyolcvanezer föt. Eddig ötvennyolcezren választottak bennünket, de várakozásom szerint az év végéig átlépjük a hatvanezres határt. A tagtoborzás most az elsödleges feladat, s ennek keretében tárgyalásokat folytattunk a rendörségi dolgozók képviselöivel, tavaly pedig együttmûködési megállapodást írtunk alá a VPOP vezetöivel. A honvédség, a határörség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtási intézetek, valamint az öt nemzetbiztonsági szolgálat alkalmazottai közül sokan pedig már korábban is a Honvéd pénztárt részesítették elönyben, ha takarékoskodni kívántak.

– A „HONVÉD” Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár alapításához a szakszervezetek anyagilag is hozzájárultak. Közrejátszik-e ez abban, hogy a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségével is felvették a kapcsolatot?

– Részben igen, de az talán még fontosabb, hogy e szakszervezeti tömörülés gyakorlatilag teljes mértékben lefedi azt a szférát, melyböl mi az új tagok belépését várjuk. S hogy perspektivikusan készülünk a közös munkára, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a 2008-as vezetöújításnál számítunk a szakszervezetek delegáltjaira is. Meggyözödésem, hogy hatékony propagandával, a szakszervezeti aktivisták közremûködésével, közös akciók szervezésével, az érdekvédök újságjainak igénybevételével évente háromezer fö léphet sorainkba. Komoly tartalékaink vannak, hiszen például a szerzödéses állománynak mindössze tizenöt százaléka tagja a nyugdíjpénztárnak.

– A bankok és a különbözö befektetési alapok „kitûnö ajánlatokkal” bombázzák naponta a célközönséget. Melyek azok a pozitívumok, melyek a Honvéd pénztár mellett tehetik le a voksot?

– A pénzét gyarapítani kívánó ember két tényezöre figyel elsösorban: a biztonságra és a hozamra. A pénztár – a legutóbbi PSZÁF ellenörzés tapasztalatai szerint – minden szempontból biztonságos, mûködési kockázatokat nem hordoz. Eredményességét tekintve 2004-ben az önkéntes ágban 15,6%, a magánpénztári ágban pedig 16,5% nettó hozamot ért el. E két szám annyit jelent, hogy rangunk van, és az infláció fölött 8-9%-os reál hozamot tudunk biztosítani. Az eredményességet a mûködési költségek csökkentésével – részben létszámleépítéssel – tudjuk optimalizálni. A mûködési költségeket tekintve (mennyibe kerül az egyes tagnak a pénztár) a magánpénztárak között a hetedikek vagyunk. A szervezet tagcentrikus, vagyis az érintett eldöntheti, hogy a lehetséges variációk közül – kockázatos, szolid, konzervatív – melyik portfóliót választja. Azt is tudjuk ugyanakkor, hogy a növekedési pályát befolyásolja majd a most kidolgozás alatt álló cafetéria rendszer. Több javaslattal fordultunk a közelmúltban e témában a tárcához, s elsödleges célunk, hogy a tag jól járjon. Természetesen nehéz kiszámítani, hogy a rendszer milyen hatással lesz a pénztárra – most úgy érezzük, hogy ez elvonja a forrást a hosszú távú megtakarításoktól.

– A pénztárnak nyitottnak kell lenni a tagság irányában, ugyanakkor rugalmasnak a vagyonkezelökkel szemben. Mit tanácsolnak tagjaiknak, s hogyan befolyásolják a vagyonkezelök mûködését?

– Fontosnak tartjuk, hogy a tagok azonnal hozzájussanak a legfrissebb információkhoz. Az informatikai fejlesztés befejezése után online vonalon azonnal lekérdezhetök az egyéni és a pénztárra vonatkozó adatok, a helyi „pénztári” ügyintézök és az ügyfélszolgálat pedig a személyes kapcsolatot erösíti. Azt tanácsoljuk tagjainknak, hogy a hozamot – mivel adómentes – vegyék ki, ha az élethelyzetük nem kívánja, pénzüket kamatoztassák tovább, és a nyugdíjasok is maradhatnak tovább tagok tagdíjfizetési kötelezettség nélkül. S bár egyetlen pénzügyi szervezet sem lehet mentes a bürokratikus eljárásoktól, az ügyintézést az internetes kapcsolat bövítésével és a hangposta rendszer kiépítésével fel tudjuk gyorsítani. Eddigi tapasztalataim alapján úgy látom,hogy egyes területeken racionalizálni kell a belsö ügyintézést is.

A tagság negyvenkétmilliárdos vagyona egyébként döntö többségben befektetési papírokban kamatozik – ennek 85%-a állampapír. Vagyonkezelöinket arra inspiráljuk, hogy legyenek piac-érzékenyebbek, s a nagyobb mozgástér biztosításával (például több részvényvásárlási lehetöséggel) jobb eredmények elérésére ösztönözzük öket. S néhány adat még beszélgetésünk végén: 2005 elsö negyedévében a vagyon hárommilliárd forinttal, a taglétszám ötszázhatvan fövel nött, a hozam pedig az I. negyedév végén 4,4%-os.