A nyugállományú tagozat életében a haderö átalakítás következményei, különösképpen a létszám leépítések, nyugállományba helyezések jelentös változást eredményeztek. Azok közül a fiatal barátaink közül, akik a szakszervezetnek tagjai – örömünkre –, sokan jönnek át a nyugállományú tagozatba és vesznek részt a bennünket érintö érdekvédelmi munkában.
Nos, ez az az új helyzet, amikor a tagozat elnökségének, a csoportok vezetöségeinek át kell gondolni, hogy elegendö-e a III. Kongresszuson elfogadott program szellemében tenni a dolgunkat. Azt gondolom, hogy a programban megfogalmazottak ma is helytállóak, de figyelembe kell vegyük, hogy a tagozatban megjelent egy új generáció, amelyeknek az érdekei, elvárásai eltéröek. Miröl van szó? Arról, hogy a tagozatban jelen van a 65-töl 80-ig lévö korosztály, akiknél elsödleges elvárás, hogy nyugodt körülmények között élhessenek, a nyugdíjból fedezni tudják a szükséges kiadásokat, ami sokszor nem könnyû, söt lemondásokkal járó feladat. E generáció legföbb érdeke az egészség megörzése, s hogy érezze a hadsereg gondoskodási körébe tartozva, olyan lépések történjenek, amelyek nem nehezítik az életüket.
E korosztálynál – akár kimondjuk, akár nem, – az ö nyugdíjuk jelentösen leszakadt az elérhetö nyugdíjmaximumtól, reálértékének megörzése elmarad a nyugdíjmaximum emelésétöl, de a nyugdíjak inflálódása is föleg a 75 éven felülieknél és az egyedül élöknél nagyon jelentös. Az sem elhanyagolható, hogy ez a korosztály sajnos olyan idöszakban szolgált, amikor gyakoriak voltak a helyörségváltások, ennél fogva a feleségek nem tudtak kellö egzisztenciát teremteni, legtöbbjüknél – föleg a pedagógus és egészségügyi pályán dolgozóknak – csak alacsony fizetéseik voltak, aminek egyenes következménye az alacsony nyugdíj. Ez jelentösen befolyásolja a biztos megélhetést, mert gondot jelent számukra annak fedezése, a rezsi fizetése, a gyógyszerköltségeik elöteremtése.
E területeken az érdekvédelmi munkát tehát folytatnunk kell, ebben nincs változás. Abban sincs változás, hogy figyelmet fordítsunk a már kivívott járandóságaink – a kegyeleti gondoskodás, az üdülési lehetöségeink stb. – megörzésére.
Nem kisebb jelentöséggel bír a tagozat tevékenységében jelen lévö fiatal generáció, a 40-50 évesek korosztálya, akiknél más tartalommal jár az érdekvédelmi tevékenységünk. Kiemelt feladatunk a két generáció közötti szolidaritás erösítése, az eltérö érdekek elfogadtatása, az egymásért való cselekvés erösítése.
E korosztálynál – életük teljében – nem egyszerû a nyugállományú katona kifejezés, hiszen az egzisztenciája ketté törött, újra kell építenie életét, ami azt jelenti: életükben még elsö helyre kerül az új munkalehetöség keresése, s hogy családjuk életszínvonalában ne legyen törés.
Mi hát a feladatunk? Az, hogy segítsük az új életbe való beilleszkedésüket, teremtsük meg azt a közösséget, ahol jól érzik magukat, amely közösség segíteni tud, ahol az idös, a fiatal, és e közösség tolerálni tudja a két generáció eltérö érdekeit, kölcsönösen kiállnak egymásért, mert ügyünket, érdekeinket csak így tudjuk egységesen, együtt képviselni. Erre kérem a tagozat tagságát, örülnék annak, ha a leírtakról további polémiát folytatnánk, különös tekintettel a „hogyan továbbról”. Végül nagyon nagy tisztelettel köszöntöm a tagozathoz átjelentkezö barátainkat, kívánom, hogy érezzék magukat jól körünkben és kérem, hogy legyenek aktív részesei érdekvédelmi tevékenységünknek.
