Bemutatkozik a Liga!

A szervezet az 1990. évi taxisblokád után lett igazán népszerü, mivel közremüködésével a konfliktust sikerült tárgyalásos keretek közé terelni, és a LIGA akkori elnöke, Forgács Pál aláírásával elfogadtatni a sztrájkot lezáró dokumentumot. A „rendszerváltó szakszervezet” az 1993. évi országos társadalombiztosítási választásokon az Egészségbiztosítási Önkormányzatban 13 százalékot, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatban 10 százalékost ért el, amely jelezte, hogy a támogatottsága jelentős, taglétszámán kívül sok szimpatizánst is magáénak tudhat. A LIGA  a munkahelyeken megtartott 1995. évi üzemi tanács választásokon 5,6 százalékot ért el, és ugyanennyit a közalkalmazotti választásokon, amely jelezte, hogy a szervezet kis, de stabil szervezetként gyökeret vert a magyar érdekegyeztetés talaján.

A hazai aktivitás mellett a LIGA Szakszervezetek széleskörü nemzetközi kapcsolatokat épített ki. A szervezet 1993 óta tagja az ICFTU-nak, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségnek, rendszeresen vesz részt a koordinációs bizottsági üléseken és a szervezet projektjeiben. 1995 óta tagja az ETUC-nak, az Európai Szakszervezeti Szövetségnek. Negyedévi rendszerességgel veszt részt a Végrehajtó Bizottság ülésein, az Irányító Hatóság és több bizottság munkájában valamint a szervezet által rendezett tanfolyamokon. A szövetség az Európai Bizottság partnere, így az Európai Unió formálódó szabályozását is figyelemmel kísérheti, illetve alakíthatja. A LIGA 1997 óta tagja az OECD országok tanácsadó Bizottságának, a TUAC-nak, ahol a plenáris üléseken és a regionális konferenciákon vesz részt. Szintúgy, tagja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, az ILO-nak, amely szervezet nem csak irányelveket ad ki, de figyelemmel kíséri, hogy az adott ország mennyire tartja be azokat.

Ma elsősorban a közlekedésben, szolgáltatásban dolgozók s kisebb részben az oktatásban és egészségügyben dolgozók alkotják a LIGA meghatározó ágazatait, de teret nyert a konföderáció a hagyományos iparágakban is, például a LIGA Vas és Fémipari Szövetsége országosan 22 tagszervezettel számol. A LIGA kezdettől fogva a tárgyalások a konfliktusok békés megoldása mellett szállt síkra. Ugyanakkor a létszámukhoz képest a legtöbb sztrájkot éppen a LIGA tagszervezetek szervezték a kilencvenes években.

A LIGA több politikust nevelt ki, bár programjában mindig is hangsúlyozta a pártoktól való függetlenséget, és pártokkal soha nem írt alá közös szerződést. A szervezet a kilencvenes évek közepétől pedig - több válság, és néhány vezető (ma befolyásos politikus) kiválása után - stabilizálódott, és teljes erejével a munkavállalói érdekek képviseletéért harcol.

A LIGA, mely szervezet fő feladatának a munkavállalói érdekek országos szintü megjelenítését és hiteles képviseletét tartja, fellép a munkavállalók jövedelmi helyzetének javításáért, a foglalkoztatás-biztonság és a munkakörülmények színvonalának emeléséért, a munka világára vonatkozó törvények és jogszabályok kedvezőbbé tételéért, valamint a modern demokráciákban megszokott munkaügyi kapcsolatok rendszerének kialakításáért, megszilárdításáért és folyamatos fejlesztéséért.

Mindennek fő terepe az Országos Érdekegyeztető Tanács, és szakbizottságai, ahol szakmai tárgyalások folyhatnak a munkajog, a bér, a foglalkoztatás, a szakképzés, felnőttképzés, az informatika stb. témákról. De fontos megemlíteni a hosszú távú stratégiai kérdésekről eszmét cserélő Gazdasági és Szociális Tanácsot is. Másodsorban A Megyei Munkaügyi Tanácsok munkájában vesz részt, s így dönt a decentralizált aktív munkaerőpiaci eszközökről, a különböző támogatásokról és fejlesztésekről.

A LIGA a helyi szakszervezetek életét is aktívan segíti, tavaly közel 40 oktatást szervezett ágazatai és tagszervezetei számára, több demonstrációt támogatott, és megalakulása óta több tucat kiadványt adott ki, melyek közül a legújabb sorozatként jegyzett Szakszervezeti Kiskönyvtár a 10. füzetét jelentette meg. A LIGA rendszeres konferenciákat, találkozókat is szervez, hogy tagszervezetei számára biztosítsa a személyes találkozókat egy-egy terület legismertebb szakértőjével. Mindez intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a tagszervezetek közötti szolidaritás erősödjön, a tagszervezetek felkészültsége lehetővé tegye a munkavállalók hatékonyabb védelmét és a szakszervezetek nagyobb beleszólását a munkaügyi kapcsolatok, és ezen keresztül az ország ügyeibe.