Mit jelent a Ligához történő csatlakozás?

1995 óta tagja az ETUC-nak, az Európai Szakszervezeti Szövetségnek. Negyedévi rendszerességgel veszt részt a Végrehajtó Bizottság ülésein, az Irányító Hatóság és több bizottság munkájában valamint a szervezet által rendezett tanfolyamokon. A szövetség  az Európai Bizottság partnere, így az Európai Unió formálódó szabályozását is figyelemmel kísérheti, illetve alakíthatja.

A LIGA 1997 óta tagja az OECD országok tanácsadó Bizottságának, a TUAC-nak, ahol a plenáris üléseken és a regionális konferenciákon vesz részt. Szintúgy, tagja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, az ILO-nak, amely szervezet nem csak irányelveket ad ki, de figyelemmel kíséri, hogy az adott ország mennyire tartja be azokat.

A nemzetközi kapcsolatok egyrészt tapasztalatcserére adnak alkalmat, másrészt lehetővé teszik, hogy a hazainál szélesebb körü szociális párbeszédben vegyen részt a szervezet, például véleményét kifejthesse az európai munkáltatói vagy közalkalmazotti szövetség előtt.

A nemzetközi kapcsolatok a szolidaritás vállalását jelentik, a konfliktusok esetén nemzetközi segítséget, ráhatást, lobbyzást, nyomásgyakorlást.

Kapcsolódást az országos érdekegyezetéshez

A LIGA részt vesz az Országos Érdekegyeztető Tanácsban és annak összes szakbizottságában, így részletesen tárgyalhat a munkajog, a bér, a foglalkoztatás, nyugdíjrendszer, a szakképzés, felnőttképzés, az informatika stb. témákról, alakíthatja az egyes szakpolitikákat.

Másrészt bizonyos elsőrendüen fontos kérdések eldöntésénél, például a minimálbér esetében, nem lehet döntést hozni a szakszervezeti oldal egyetértése nélkül, tehát megkerülhetetlen tényező.

Ezen túl tagja a hosszú távú stratégiai kérdésekről eszmét cserélő Gazdasági és Szociális Tanácsnak is.

Kapcsolódást a megyei és regionális fórumokhoz

A hazai szociális párbeszéd egyéb fórumain is meghatározó tényező a LIGA. A Megyei Munkaügyi Tanácsok munkájában a konföderációk jelölése alapján lehet részt venni, és döntéseket hozni a decentralizált aktív munkaerőpiaci eszközökről, a különböző támogatásokról és fejlesztésekről.

Szintúgy, a LIGA részt vesz a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában és a végrehajtását ellenőrző Monitoring Bizottságaiban, amely középtávú strukturális fejlesztéseket hajt végre egyes, esetenként szakszervezetek által is megpályázható projekteken keresztül.

A határokon is átnyúló regionális együttmüködésnek is aktív résztvevője a LIGA, amely fórumokkal, rendezvényekkel járul hozzá egy-egy térség vagy kistérség együttmüködésének fejlesztéséhez.

A tagjai közötti kapcsolatok fejlesztését

A LIGA Szakszervezetek megalakulása utáni évben kialakította tanácsadó és oktatási szervezetét, amely tagszervezetei részér ingyenesen biztosított szakmai és jogi tanácsadást, rendszeres oktatást. Ma a jogi tanácsadás már az interneten keresztül is elérhető, a szervezetre és a hazai munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó alapvető információkkal együtt.

A tagszervezetek számára biztosított jogi képviselet pedig számos megnyert perrel büszkélkedhet, így gazdag tapasztalatokkal rendelkezik.

A LIGA tavaly közel 40 oktatást szervezett ágazatai és tagszervezetei számára, és megalakulása óta több tucat kiadványt adott ki, melyek közül a legújabb sorozatként jegyzett Szakszervezeti Kiskönyvtár a 10. füzetét jelentette meg.

A LIGA rendszeres konferenciákat, találkozókat is szervez, hogy tagszervezetei számára biztosítsa a személyes találkozókat egy-egy terület legismertebb szakértőjével.

Mindezeken kívül a LIGA központilag szerzett be eszközöket, hogy tagszervezetei a legmodernebb információs és kommunikációs technológiák segítségével tudjanak kommunikálni egymással, munkáltatójukkal vagy fenntartójukkal.

Mindez intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a tagszervezetek közötti szolidaritás erősödjön, a tagszervezetek felkészültsége lehetővé tegye a munkavállalók hatékonyabb védelmét és a szakszervezetek nagyobb beleszólását a munkaügyi kapcsolatok, és ezen keresztül az ország ügyeibe.