Az FRDÉSZ története

FEGYVERES ÉS RENDVÉDELMI DOLGOZÓK ÉRDEKVÉDELMI SZÖVETSÉGE                                          (FRDÉSZ)                           (elnök: Kónya Péter)

TAGSZERVEZETEI:

Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége (BVDOSZ)

Igazságügyminisztérium                  (elnök: Hegyes András)

Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ)

Belügyminisztérium                       (főtitkár: Pongó Géza)

Hivatásos Tüzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ)

Belügyminisztérium                      (elnök: Kajsza Zoltán)

Honvédszakszervezet (HOSZ)

Honvédelmi Minisztérium                 (elnök: Mészáros Géza)

Nemzetbiztonsági Hivatal Érdekképviseleti Szervezete (NBHSZ)

Miniszterelnöki Hivatal                  (elnök: Tajti István)

Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (PVDÉSZ)

Belügyminisztérium                       (elnök: Talabér Zoltán)

Vám-és Pénzügyőrség Független Szakszervezete (VPFSZ)

 Pénzügyminisztérium                         (elnök: Heles Károly)

Az FRDÉSZ rövid története

A rendszerváltást megelőzően a fegyveres rendvédelmi szférában a hivatásos állományúak érdekképviseleti tevékenységét a szolgálati szabályzat tiltotta. Bár az első szabad választást követően az Országgyülésben törvénykezési dömping indult el, a fegyveres szféra köztársasági elveknek megfelelő jogharmonizációjára több mint öt évet kellett várni. Nem vártak azonban azok a rendőrök, tüzoltók, vámosok, katonák, akik a Munka Törvénykönyvére, valamint az Egyesülési Törvényre hivatkozva, szembeszállva a hivatásosokat sújtó tiltó jogszabályokkal, félig illegalitásban, megalakították ágazati szakszervezeteiket. Ezek az érdekképviseleti szervezetek, nem részesültek a volt SZOT vagyonból, külföldről, és jó pár évig az államtól sem kaptak semmilyen támogatást, kizárólag a tagok által befizetett tagdíjból müködtek. A szakminisztériumok szembenállása, a parancsnokok tiltása, a nehéz anyagi körülmények ellenére a fegyveres szféra ,,gyermekcipőben járó" szakszervezeteinek taglétszáma rohamosan nőni kezdett, köszönhetően az ,,úttörő" szerepet felvállaló szakszervezeti aktivisták harcias és következetes kiállásának, a parancsnoki túlkapások és törvénysértések megakadályozása, a testületek demokratizálása, a szociális körülmények javítása érdekében.

    A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségét (FRDÉSZ) 1991. november 20-án alapította a Független Rendőr Szakszervezet, a Hivatásos Tüzoltók Független Szakszervezete, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, Vám- és Pénzügyőrök Független Szakszervezete. Időközben csatlakozott a szövetséghez a Büntetés-végrehajtási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Honvédszakszervezet és a Nemzetbiztonsági Hivatal Érdekképviseleti Szervezete. A FRDÉSZ jelenleg is egyedülálló, nemcsak Európában, de a világon is, hiszen nincs még egy olyan szakszervezeti tömörülés, amely kizárólag csak a fegyveresek szakszervezeteit tömörítené magába. Jelenleg az FRDÉSZ-hez tartozó tagszervezeteknek összességében több, mint 30 ezer tagja van. Ebből a többség hivatásos állományú, de szép számban vannak szerződéses katonák, közalkalmazottak, valamint kisebb létszámban köztisztviselők és a Munka Törvénykönyve alá tartozó munkavállalók, illetve nyugállományúak.

  Az FRDÉSZ megalakulásától kezdve, a szövetség keretein belül, az általános szolidaritás elve alapján - a tagszervezetek segítik egymás érdekvédelmi munkáját, átadják a szerzett tapasztalatokat, szövetségi szintü továbbképzéseket tartanak a szakszervezeti tisztségviselők részére, szükség szerint anyagi támogatást is nyújtanak egymásnak, szolidaritást vállalnak egymás akcióinál, ha kell közösen lépnek fel a munkavállalók érdekében. Mindezt teszik a Szövetség jelmondatának szellemében, mely így hangzik: ,,Összefogás, szolidaritás, fegyverbarátság!"

    Az FRDÉSZ 1992-től szorgalmazta a szolgálati törvény megalkotását, aktívan részt vett annak kidolgozásában és politikai nyomásgyakorlásával jelentős szerepe volt abban, hogy végül is 1996-ban a Parlament elfogadta a sokáig halogatott törvényt.

    A szolgálati törvény elfogadását követően a Szövetség következetesen kiállt a hivatásos állomány béreinek felzárkóztatásáért, a törvény szerinti illetmények mielőbbi bevezetéséért, a képviselt állomány jövedelem-pozícióinak javításáért, a törvényes járandóságok biztosításáért (lásd 1996, 1997, 1998, 2000, 2001, 2003 demonstrációs fenyegetések, aláírásgyüjtések, petíciók, egyenruhás demonstrációk, munkaügyi perek).   A Szövetség történetében, a felsorolt dátumok közül kettő kiemelkedő fontosságú, ez 1997 és 2003. Ebben a két évben nemcsak ágazati szintü akciókra - a többi FRDÉSZ tagszervezet szolidaritásával - került sor /lásd. pl: rendőr-demonstráció, tüzoltó-demonstráció/, hanem ekkor az FRDÉSZ tagszervezetek teljes körüen összefogtak és a Szövetség Demonstrációs Bizottságának irányításával, a fokozatos nyomásgyakorlás elvére épülő akcióterv végrehajtásával értek el jelentős bérfejlesztést a szféra munkavállalóinak. 2003-ban  az  akcióterv végrehajtása során történelmi jelentőségü megállapodás aláírására is sor került: ebben az FRDÉSZ tagszervezetek vezetői kijelentették, hogy amíg nem születik megállapodás, addig csak egységes, a szolgálati jogviszonyban állók teljes körét érintő ajánlatról hajlandóak tárgyalni, külön alkukba az érintett tárcákkal nem bocsátkoznak. Ehhez a demonstráció ideje alatt és a tárgyalások során, minden szervezet következetesen tartotta magát, amely ahhoz vezetett, hogy több hónap után, végül is megszületett a megállapodás a Kormánnyal.

   Az FRDÉSZ, a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) alanyi jogú tagjaként - annak megszünéséig - aktívan részt vett az érdekegyeztető tanács munkájában.

 A Szövetség 1996-tól, a Hszt. elfogadását követően következetesen harcolt a hivatásos állományúak tárcaközi érdekegyeztető fórumának létrehozása érdekében. Az FRDÉSZ vezetés céltudatos kiállásának, valamint az érdekegyeztetés rendszerének megújítására vonatkozó kormányzati szándéknak köszönhetően jött létre 2002 őszén a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fóruma (RSZTÉF). Az FRDÉSZ, mint szövetség ezen szektorális érdekegyeztető fórum munkájában közvetlenül nem vesz részt, de  tagszervezetei révén, egyeztetett álláspontokon keresztül, érvényesíti a szövetség célkitüzéseit és érdekeit.

  Az FRDÉSZ hat évvel ezelőtt kérte felvételét az Országos Munkaügyi Tanácsba (akkor OMT, ma OÉT). Bár az ideiglenes alapszabállyal müködő legmagasabb szintü érdekegyeztető fórum minden felvételi kritériumának megfelelt az FRDÉSZ, mind a munkavállalói oldal, mind a munkáltatói oldal megakadályozta a szövetség felvételét.

  Az FRDÉSZ, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), egyik alapító és a munkavállalói oldal egyik alanyi jogú tagja. AZ FRDÉSZ aktívan részt vesz az OKÉT munkájában, úttörő szerepet vállalt fel az egységes közszolgálati törvény megalkotására irányuló kormányzati törekvés megvalósulásának elősegítése érdekében (lásd: az FRDÉSZ és a Kormánymegbízotti Hivatal közös szervezésében megtartott szakmai egyeztetések, konferenciák).

   A Szövetség fontos - Alapszabályában is rögzített - feladatának tartja a tagoknak nyújtandó szolgáltatások körének folyamatos bővítését. Évről évre nő azon szolgáltatók köre, akik az FRDÉSZ-szel szerződve, a piaci árnál kedvezőbb árú vásárlást, üdülést,  stb. biztosítanak a tagok és családtagjaik részére. Ugyanakkor most már hagyományosan - saját sátorral - vesz részt  az FRDÉSZ a Városligeti Majálison, rendezi meg nyár elején - a több ezer embert mozgósító - Aquaparki Szakszervezeti Júliálist. Ősszel – az FRDÉSZ szervezésében - bállal ünnepelnek a fegyveresek, ilyenkor tartják a szakszervezeti tisztségviselők kétnapos továbbképzését, valamint a szakszervezeti tagok és családtagjaik decemberben kedvezményesen látogathatják a Fővárosi Nagycirkusz előadásait.  Az FRDÉSZ negyedévente kiadja saját lapját ,,Rend-védelem" címmel és 2005-től üzemelteti saját honlapját a www.frdesz.org.hu címen.

  1998 előtt az FRDÉSZ-t soros elnök irányította, ezen a poszton, a tagszervezetek vezetői félévente váltották egymást. Az FRDÉSZ első választott elnöke 1998-óta Kónya Péter, aki hivatásos katonaként, jelenleg függetlenített státuszban tölti be ezt a funkciót. 2002 októberében a Szövetség Tisztújító Küldöttgyülése, újabb 4 évre választotta meg az FRDÉSZ elnökévé.