2024. 04. 12. péntek
Gyula
: 392 Ft   : 367 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A honvéd érdekvédelem tizenöt éve - II. rész

Hosz  |  2005. 09. 30., 21:11

- Lapunk szeptemberi számában megjelent cikksorozat folytatása -

 A terület körbejárása azért vált szükségessé, mivel 1988-ban a honvédelmi és belügyminiszteri együttes utasítás alapján országszerte megválasztásra kerültek a tiszti, tiszthelyettesi érdekvédelmi testületek. Ezek mûködéséböl levonhatók voltak következtetések: értékelhetö tapasztalatok jelentkeztek, felszínre hozták a különbözö érveket és ellenérveket. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Szociológiai tanszéke 1990 februárjában reprezentatív közvéleménykutatást folytatott és annak eredményét kutatási beszámolóként megjelentette.

A felmérés következtetéseit figyelembe véve dr. Bozsó Albert „Érdekképviselet-90”, „A fegyveres erök tagjainak érdekvédelme” címmel elkészítette tanulmányát. Az írás - véleményem szerint - a mai napig alapmûként foglalja rendszerbe a katonai érdekvédelem területeit és fogalmazza meg lehetöségeit, valamint vázolja fel a föbb feladatokat. Ez a tanulmány megérdemelné, hogy egy konferencia alapjaként szolgáljon jelen helyzetünkben is. Szükségesnek tartom, mint ahogyan dr. Bozsó Albert megfogalmazza „a témával kapcsolatos közvéleménykutatást legalább ötévenként kívánatos napirendre tûzni”, és azt gondolom: a téma és a helyzet az eltelt évek alapján, figyelembe véve a körülményeket, meg is érdemelné.

Az elméleti szakemberek és a gyakorlati cselekvést végzök egymásra találtak és sikerrel vontak be a szervezö munkába, a téma iránt nyitott és a helyzetre érzékeny katonatársakat, Gróf Ferenc alezredest, a Magyar Honvéd föszerkesztöjét, Sörös István alezredest, a Szárazföldi és Kiképzési Föcsoportfönökség munkatársát, Faragó István örnagyot és Szabó Ferenc törzszászlóst a Löszerellátó Központ állományából, illetve másokat. A szervezök a „Felhívás” mellett nyílt levelet fogalmaztak meg, hoztak nyilvánosságra és küldték meg a honvédelmi miniszternek. A felhívásban megfogalmazott célok mellett megfogalmazták „Nem kívánjuk eltûrni, hogy továbbra is érdek, értelem nélküli bábukként kezeljenek bennünket, kötelességeinkröl mindig, jogainkról már alig beszéljenek.” A levél további részében került megfogalmazásra a döntö többségében azóta is programként elfogadható, kérésnek hangzó követelés: az Alkotmányellenes Szolgálati Szabályzat mellékletének hatályon kívül helyezéséröl; az inflációkövetö illetményrendszer bevezetéséröl; a létszámcsökkentés miatt, nyugdíjjogosultság nélkül kiválók részére minimum két évi fizetésnek megfelelö végkielégítésröl; a szolgálati lakáshoz való jog elismeréséröl, valamint a nyugállományba kerülök végkielégítési rendszerének olyan kialakításáról, amely biztosítja az új életkezdés lehetöségét. Azt hiszem, a mai idökben is érdemes ezeket a kéréseket végiggondolni.

A felhívás és a nyílt levél megjelentetése a kiépítetlen sajtókapcsolatok miatt nehéz volt, azonban nyilvánosságra kerülését jól szolgálta az Anyagi Technikai Föcsoportfönök vezetöi értekezlete, amelyen ezeket a fogalmazványokat Horovitz Ferenc ezredes a jelenlévö közel 150 fös tiszti állomány részére felolvasott. Az eredmény mindenesetre azonnal érzékelhetö volt, hiszen még aznap délután megbeszélésre hívták a Honvédelmi Minisztériumba. Ott dr. Fehér József ezredes, a Jogi Föosztály, és Szekeres István ezredes, a Társadalompolitikai Föosztály vezetöje folytattak vele tárgyszerû légkörben eszmecserét. A minisztérium érdekeinek megfelelöen javasolták a jogi személyiségû szervezet létrehozásától történö tartózkodást, amelyet a Szervezö Bizottság vezetöje akceptált. A beszélgetés során sikeresen fejtette ki véleményét az alulról szervezödö érdekvédelem fontosságáról.

Még abban a hónapban tárgyalta meg a Honvédelmi Minisztérium Kollégiuma az érdekképviseleti szervezetek mûködésének tapasztalatait és foglalt állást a további feladatokról. Erre meghívták a szervezö bizottság képviselöjét is. Az ülésen elhangzottak figyelembevételével írta meg támogató levelét Dr. Für Lajos honvédelmi miniszter. A miniszteri levélben olvasható „Egyetértek továbbá az érdekvédelmi szervezet célkitûzéseivel. Szükségesnek tartom azonban megjegyezni, hogy a hadseregben mûködö érdekvédelmi szervezetnek nem lehet elsödleges célja az, hogy a szolgálati kötelezettséget megállapító elöljárókkal szemben opponálóként lépjen fel.” A levél további részében kifejti a miniszter, hogy a katonának megfelelö ellentételezés mellett a hátrányokat és érdeksérelmeket is el kell viselnie. A Szolgálati Szabályzat alkotmánysértö részének módosításában nem ért egyet a szervezökkel, célszerûnek tartja megvárni az Alkotmánybíróság döntését, amelyhez Sebök János nyugállományú vezérörnagy, egykori országgyûlési képviselö fordult. A tárca álláspontját ebben a kérdésben megküldi, majd pedig az alábbiakkal fejezi be levelét: „...szervezetük vezetöivel szívesen megvitatjuk az egyesülési jog gyakorlásának hadseregen belüli lehetöségeit, a katonák érdekképviseletét, illetöleg a szolgálati érdek közötti harmónia létrehozásának lehetöségeit.” A szervezök ennek ismeretében tevékenykedtek. Elkészítették az Alapszabály tervezetet, a célkitûzéseket, segédanyagot az egyesületek megszervezésének végrehajtásához. Tájékoztatót készítettek a tiszti, tiszthelyettesi érdekképviseletek elnökei és a parancsnoki állomány részére. Augusztus hónap végén megküldték a több mint száz alakulat számára a szeptember 15-ei, a MH Központi Mûvelödési Házban megtartásra kerülö tanácskozásra szóló meghívót. Ezek az anyagok jól szolgálták a szervezet céljait, élénk érdeklödést váltottak ki az állományból. A közbeszéd középpontjába került az érdekvédelem ügye. Legnagyobb problémát azonban a parancsnoki állománynak okozott a szervezödés. A parancsnoki információs rendszerben nem kapott sem megerösítést, sem elutasítást a kezdeményezés. A parancsnokok döntö többsége ennek ellenére támogatta a képviselök részvételét az eseményen és elvárta az ott elhangzottakról szóló tájékoztatást. Mivel a rendezvény szombaton került lebonyolításra, annyi segítséget is adtak a résztvevök számára, hogy szolgálati utat számolhattak el, vagy adott esetben szolgálati autót is biztosítottak. A támogatás mellett a másik véglet is megtalálható a történetünk során, ami a teljes tiltást jelentette. Ennek ellenére az alakulatok többségétöl megjelentek a résztvevök. A színházterem üléseinek emlékeim szerint jó háromnegyede telve volt. A jelenléti ív szerint száz alakulat több mint kétszáz küldötte volt jelen, valamint a létszámot jócskán megemelö érdeklödö.

A meghívó szerint négy napirendi pont szerepelt a programban. Elsöként a szervezöbizottság tájékoztatója hangzott el az eddigi tevékenységröl, másodikként lefolytatásra került a vita a célkitûzésekröl. Harmadik napirendi pontban az alapszabály tervezetet tárgyalták és végül az Ideiglenes Intézö Bizottság megválasztására került sor. A tervezett négy napirendi pont a tanácskozás során öt pontban került lebonyolításra, mert a szövetség alapszabálya és a szövetséget alkotó egyesületek alapszabályának tervezete külön napirendi pontot kapott. A tanácskozáson a Honvédelmi Minisztériumot dr. Deme Károly ezredes, a Jogi Föosztály föosztályvezetö-helyettese képviselte. Jelen volt dr. Simon Sándor altábornagy, a BEOSZ elnöke és Breuer László, a  Hodosz vezetö titkára. A tanácskozás élvezetes, érdemi és eredményes volt, jól mutatta a kialakult helyzetet. Az állomány véleménye kirajzolódott és mutatta a KÉSZ és jogutódja, a Honvédszakszervezet azóta is jellemzö demokratizmusát, vitáinak és tanácskozásainak magas színvonalát és képviselöinek elkötelezettségét. (Folytatása következik...)

Bórka István, alapító tag

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 01. 05., 10:17
Eddig Európa számos országában irigykedve figyelték katonatársaink, hogy nálunk szakszervezet működhet. Ez a jog tényszerűleg még az európai unióban is különleges kiváltság volt, amelyet a végletekig próbáltunk megőrizni. Az alapításunk, azaz 1991 óta eltelt több mint 32 év alatt folyamatosan azon küzdöttek elődeink, hogy a civil szférában megszokott jogok illessék meg a katonákat is, vagy legalább ahhoz erősen közelítő szintet sikerüljön elérni mind az egyéni, mind a kollektív jogérvényesítés terén...
2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2023. 12. 15., 11:16
Tisztelt Tagunk! Ezúton szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Honvédszakszervezet (HOSZ) a jogszabályi környezet változásaira reagálva, valamint a szervezet működésének folyamatos biztosítása érdekében új Alapszabályt fogadott el és hamarosan Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tevékenységét.
2024-02-13 13:05:08
2024.02.14-16-ig a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet személyes ügyfélfogadása technikai okok miatt (karbantartás) szünetel. Ezúton is köszönjük elhelyezési feltételeink jobbítását a HM HIM-nek! Telefonos ügyelet a 0670-374-30-83-as telefonszámon.

  JETfly Magazin

2024. április 12-én, pénteken nem sokkal fél 10 után érkezett meg Kecskemétre a magyar részre készült, PT-ZHP ideiglenes lajstrommal ellátott KC-390-es katonai szállítógép. Helyszíni fotókkal frissítjük cikkünket!

  Háború Művészete magazin

2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.