Kapcsolódást a nemzetközi szakszervezeti mozgalomhoz
A LIGA Szakszervezetek széleskörû nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. 1993 óta tagja az ICFTU-nak, a Nemzetközi Szak-szervezeti Szövetségnek, rendszeresen vesz részt a koordinációs bizottsági üléseken és a szervezet projektjeiben.
1995 óta tagja az ETUC-nak, az Európai Szakszervezeti Szövetségnek. Negyedévi rendszerességgel vesz részt a Végrehajtó Bizottság ülésein, az Irányító Hatóság és több bizottság munkájában, valamint a szervezet által rendezett tanfolyamokon. A szövetség az Európai Bizottság partnere, így az Európai Unió formálódó szabályozását is figyelemmel kísérheti, illetve alakíthatja.
A LIGA 1997 óta tagja az OECD országok tanácsadó bizottságának, a TUAC-nak, ahol a plenáris üléseken és a regionális konferenciákon vesz részt. Szintúgy tagja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, az ILO-nak, amely szervezet nem csak irányelveket ad ki, de figyelemmel kíséri, hogy az adott ország mennyire tartja be azokat. A nemzetközi kapcsolatok egyrészt tapasztalatcserére adnak alkalmat, másrészt lehetövé teszik, hogy a hazainál szélesebb körû szociális párbeszédben vegyen részt a szervezet, például véleményét kifejthesse az európai munkáltatói vagy közalkalmazotti szövetség elött. A nemzetközi kapcsolatok a szolidaritás vállalását jelentik, a konfliktusok esetén nemzetközi segítséget, ráhatást, lobbyzást, nyomásgyakorlást.
Kapcsolódást az országos érdekegyeztetéshez
A LIGA részt vesz az Országos Érdekegyeztetö Tanácsban és annak összes szakbizottságában, így részletesen tárgyalhat a munkajog, a bér, a foglalkoztatás, a nyugdíjrendszer, a szakképzés, a felnöttképzés, az informatika stb. témákról, alakíthatja az egyes szakpolitikát.
Másrészt bizonyos - elsörendûen fontos - kérdések eldöntésénél, például a minimálbér esetében, nem lehet döntést hozni a szakszervezeti oldal egyetértése nélkül, tehát megkerülhetetlen tényezö.
Ezen túl tagja a hosszú távú stratégiai kérdésekröl eszmét cserélö Gazdasági és Szociális Tanácsnak is.
Kapcsolódást a megyei és regionális fórumokhoz
A hazai szociális párbeszéd egyéb fórumain is meghatározó tényezö a LIGA. A Megyei Munkaügyi Tanácsok munkájában a konföderációk jelölése alapján lehet részt venni, és döntéseket hozni a decentralizált aktív munkaeröpiaci eszközökröl, a különbözö támogatásokról és fejlesztésekröl.
A LIGA részt vesz a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában és a végrehajtását ellenörzö Monitoring Bizottságaiban, amely középtávú strukturális fejlesztéseket hajt végre egyes, esetenként a szakszervezetek által is megpályázható projekteken keresztül.
A határokon is átnyúló regionális együttmûködésnek is aktív résztvevöje a LIGA, amely fórumokkal, rendezvényekkel járul hozzá egy-egy térség vagy kistérség együttmûködésének fejlesztéséhez.
A tagjai közötti kapcsolatok fejlesztését
A LIGA Szakszervezetek a megalakulása utáni évben kialakította tanácsadó és oktatási szervezetét, amely tagszervezetei részére ingyenesen biztosított szakmai és jogi tanácsadást, rendszeres oktatást. Ma a jogi tanácsadás már az interneten keresztül is elérhetö, a szervezetre és a hazai munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó alapvetö információkkal együtt. A tagszervezetek számára biztosított jogi képviselet pedig számos megnyert perrel büszkélkedhet, így gazdag tapasztalatokkal rendelkezik.
A LIGA tavaly közel 40 oktatást szervezett ágazatai és tagszervezetei számára, és megalakulása óta több tucat kiadványt adott ki, melyek közül a legújabb sorozatként jegyzett Szakszervezeti Kiskönyvtár a 10. füzetét jelentette meg.
A LIGA rendszeres konferenciákat, találkozókat is szervez, hogy tagszervezetei számára biztosítsa a személyes találkozókat egy-egy terület legismertebb szakértöjével. Mindezeken kívül a LIGA központilag szerzett be eszközöket, hogy tagszervezetei a legmodernebb információs és kommunikációs technológiák segítségével tudjanak kommunikálni egymással, munkáltatójukkal vagy fenntartójukkal.
Mindezek az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a tagszervezetek közötti szolidaritás erösödjön, a tagszervezetek felkészültsége lehetövé tegye a munkavállalók hatékonyabb védelmét és a szakszervezetek nagyobb beleszólását a munkaügyi kapcsolatok, és ezen keresztül az ország ügyeibe.