2024. 04. 20. szombat
Tivadar
: 395 Ft   : 371 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Veszélyességi pótlék és ami mögötte van

Hosz  |  2005. 10. 07., 10:16

Az utóbbi évek legneuralgikusabb területe a munkabiztonságnak és munka-egészségügynek az egészségi veszélyességi pótlék témaköre. Miért is? Mert a munkavállalók (beosztott állomány) egy részének jövedelem-csökkenést eredményezett a rendszeres pótlék folyósításának megszüntetése. Mi az, ami a háttérben van és mit tudunk tenni az ügy korrekt megoldása érdekében?

Jogos a kérdés, ami az állomány jelentős részét érinti: Miért nem folyósítják közel egy éve az egészségügyi veszélyességi pótlékot? Miért fontos erre korrekt és megnyugtató választ adni! Azért, mert a szóban forgó személyi állomány, a köztisztviselői illetmény alap 45%-ának megfelelő illetménypótléktól esett el havonta. Ez pedig testvérek között is egy év alatt összesen személyenként közel 200 ezer Ft. Én azt gondolom, hogy a katonák megértenék az ezzel kapcsolatos tényállást, hogy ha valaki illetékes korrekt módon megtájékoztatná őket. Ennek hiányában folyamatos problémát jelent a veszélyességi pótlékkal kapcsolatos jelenlegi helyzet. A magam tapasztalatai és véleményem alapján szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba. A Hszt. hatálya alatt a veszélyességi pótlékot fizették fünek, fának. Ezen időszakkal nem kívánok foglalkozni, hiszen a Hszt-t felváltotta a Hjt. korszaka, és itt is az ominózus időszak kezdete 2005. január elsejétől datálódik, hiszen akkor lépett hatályba a fokozottan veszélyes, valamint az egészségkárosító beosztások körérők, az azokhoz kapcsolódó részletes, valamint a csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokról szóló 30/2004. (XII. 6.) HM rendelet (továbbiakban: R). Már a R. megjelenése is kívánni valót hagy maga után, mivel a Hjt. hatályba lépését követően e R.-nek ki kellett volna „jönnie” három hónap múlva. De végül is megszületett közel három évre, a kötelezőhöz képest. Ráadásul nem hozta a tőle elvárt hatást, miszerint egy csapásra megoldotta volna a fennálló problémás helyzetet, sőt, még rá tett egy lapáttal. Ahány katonai szervezet, annyi fajta jogértelmezés, de abban egységes kép mutatkozott, hogy a veszélyességi pótlék kifizetését gyakorlatilag mindenhol leállították.

Kulcskérdés a veszélyességi pótlékra való jogosultság megállapításához, hogy a nevezett beosztás szerepeljen az ÁLT. 5. jegyzékben, az MH EVI az általa kiadott Határozatában egészségi ártalom veszélye áll fenn minősítést adja, valamint a munkakörök kockázatértékelése alapján az egészségkárosító kockázati tényezők között megfelelő időt töltsön el a munkaidejéből az adott személy, illetve a munkavégzés csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, melynek viselése egyidejüleg fokozott megterhelést jelent a munkavállalóra. A munkakörök minősítése az állományilletékes parancsnok kompetenciája volt a fentiekben leírt feltételek alapján. A helyzetet bonyolította, hogy olyan munkahelyeken, ahol elektromágneses sugárzás veszélye állt fenn, jogszabályi környezet változás történt. A vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás egészségügyi határértékeiről szóló 32/2000. (XI. 16.) EüM rendeletet hatályon kívül helyezte a 0 Hz-300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet. Miért érdekes ez.. Míg a 32/2000. rendelet meghatározott a munkahelyekre is határértékeket, addig a 63/2004. rendelet csak a lakósságra vonatkozik. Itt jön be egy fontos tényező, nevezetesen egy EU direktíva, pontosabban a 2004/40/ EK Európai Tanács irányelv, melyet a munkahelyekre javasol alkalmazni. A korábbi hazai szabályzás és a nevesített irányelv határértékei között 50 szeres eltérés van a munkavállalók kárára. A korábbi szabályzás emberbarátibb volt (jóval alacsonyabb értékekkel, például a teljesítménysürüség munkahelyekre megállapított határértéke 0,1 mW/cm2 volt, a direktívában rögzített határérték 50 W/m2, ami átváltva 5 mW/ cm2. Viszont a direktívában rögzítik, hogy: ”Ennek az irányelvnek a végrehajtása nem lehet alapja a tagállamokban már fennálló helyzethez képest történő visszalépésnek”. Ennek ellenére mi visszaléptünk.

Mi a mostani helyzet?

Jó pár egyeztetési tárgyalás és szakmai megbeszélés eredményeképpen, a honvédelmi miniszter aláírta (szeptember 26.-án) a 30/2004. HM rendelet módosításáról szóló rendeletet. Letisztult a veszélyes munkakör fogalma, valamint a parancsnoki munkasorrend a veszélyességi pótlék jogosultságának megállapításáig. Alaptevékenység maradt természetesen a munkahelyek kockázatelemzése, ami munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül (sajnos több katonai szervezetnél nem áll rendelkezésre megfelelő szakképzettségü munkavédelmi tiszt). El kellene jutni olyan szintre, hogy a munkakörök vizsgálatának felterjesztésekor (MH EVI fele) már csak ténylegesen olyan beosztások kerüljenek az ügydarabba, amely szakmailag megalapozott és nagy valószínüséggel az adott munkakör egészségkárosító kockázati tényezőknek kitett. Amennyiben viszont bármely katona úgy gondolja, hogy az ő munkaköre (beosztása) egészségkárosító kockázatnak lehet kitéve, és a parancsnok nem terjesztette fel vizsgálatra, akkor ezt ő személyesen kezdeményezheti az állományilletékes parancsnokánál. A munkakör vizsgálatát kezdeményezheti még a munkavállaló munkavédelmi képviselője, valamint az érdekvédelmi szervezet is.

A R. 13. §-a helyébe új rendelkezés lépett. Már nincs hivatkozás az Ált. 5. jegyzékben való szereplésre. Fontos megjegyezni, hogy szervezeti változás miatt munkakört újból minősíteni szükséges, de az egészségkárosító kockázati tényezők fennállása szempontjából változatlan munkát végző állomány egészségi veszélyességi pótlékra jogosult mind addig, amíg az MH EVI jogerős határozatot meghozza. A jogszabály kiegészül egy 17. §-al, melyet idézek: „E rendelet hatálybalépése előtt megállapított egészségi veszélyességi pótlékot az 5. § szerinti jogerős határozat meghozataláig visszamenőleges hatállyal fizetni kell a személyi állomány azon tagjai részére, akik az egészségkárosító kockázati tényezők fennállása szempontjából – szervezeti változások ellenére – változatlan munkakörben teljesítnek szolgálatot, ha a munkavégzésre a munkaidő több, mint 50%-ában vagy ionizáló sugárzásnak kitett beosztásokban legalább 3 órában e munkakörben kerül sor, illetve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, és amelynek viselése egyidejüleg fokozott megterhelést jelent.”

Tisztelt olvasó! Tisztelt tagtárs! Az egészségi veszélyességi pótlék megállapításának, fizetésének nem az a célja, hogy a nem megfelelő szolgálati- és munkakörülmények közötti munkavégzést pénzben megváltsa, hanem az elvégzett kockázatértékelés eredményeképpen a többlet megterhelések közötti munkavégzés kényelmetlenségeit, nehézségeit kompenzálja. Utalnék a munkavédelmi törvény előírásaira: „A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. ”„Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.” Ebből következik, hogy rövid- és középtávon a pótlék intézményét felváltsa a XXI. Század tudományos színvonalával berendezett és müködtetett szolgálati munkahelyek. Ennek érdekében a munkáltatónak kötelessége „teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására”. Jelen írásomban is nyomatékosan fel kívánom hívni tagjaink figyelmét a munkavédelmi képviselő intézményére, melyet a munkavédelmi törvény szabályoz a 70/A §-tól. Éljenek a munkavállalók azzal az alapvető jogukkal, hogy a biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére maguk közül munkavédelmi képviselőt vagy képviselőket választhatnak. Befejezésül, amit a szakszervezet többek között kínálni tud!

1.      Bármely katonai szervezetnél, ahol képviselettel rendelkezünk, ha probléma merül fel a veszélyességi pótlékkal kapcsolatban, szakmailag segítünk a megnyugtató módon történő rendezésre. Ennek módszere mindenképpen a helyszínen történő tényfeltárás és első körben a munkáltatóval való korrekt együttmüködésen alapuló megoldásra való törekvés. Ezért kérem az alapszervezetek/csoportok vezetőit, hogy ez irányú problémákat elsősorban a haderőnemi titkárok és képviselőik útján jelezzék.

2.      A katonai szervezeteknél történő személyes megjelenésünk alkalmával tájékoztatást nyújtunk a munkavédelmi képviselők megválasztásával és müködésükkel kapcsolatos tudnivalókról. Mivel a HOSZ kezdeményezheti a képviselő választást, ezt a helyszínen a továbbiakban megtesszük, közösen a HODOSZ helyi képviselőjével.

 

            

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 01. 05., 10:17
Eddig Európa számos országában irigykedve figyelték katonatársaink, hogy nálunk szakszervezet működhet. Ez a jog tényszerűleg még az európai unióban is különleges kiváltság volt, amelyet a végletekig próbáltunk megőrizni. Az alapításunk, azaz 1991 óta eltelt több mint 32 év alatt folyamatosan azon küzdöttek elődeink, hogy a civil szférában megszokott jogok illessék meg a katonákat is, vagy legalább ahhoz erősen közelítő szintet sikerüljön elérni mind az egyéni, mind a kollektív jogérvényesítés terén...
2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2023. 12. 15., 11:16
Tisztelt Tagunk! Ezúton szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Honvédszakszervezet (HOSZ) a jogszabályi környezet változásaira reagálva, valamint a szervezet működésének folyamatos biztosítása érdekében új Alapszabályt fogadott el és hamarosan Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tevékenységét.
2024-02-13 13:05:08
2024.02.14-16-ig a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet személyes ügyfélfogadása technikai okok miatt (karbantartás) szünetel. Ezúton is köszönjük elhelyezési feltételeink jobbítását a HM HIM-nek! Telefonos ügyelet a 0670-374-30-83-as telefonszámon.

  JETfly Magazin

A magyar főváros légikikötője ismét elnyerte a Skytrax „Kelet-Európa legjobb repülőtere” címét a World Airport Awards díjátadón. Az idei már zsinórban a tizenegyedik alkalom, amikor a Budapest Airport az utasok visszajelzése alapján kiérdemelte a rangos elismerést.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.