2024. 02. 24. szombat
Mátyás
: 389 Ft   : 359 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A honvéd érdekvédelem tizenöt éve - III. rész

Hosz  |  2005. 10. 28., 18:07

A történet folytatódik. A megfelelöen elökészített 1990 szeptember 15-ei tanácskozás érdemi vitát hozott. A szervezö bizottság elnöke beszámolt a honvédelmi miniszter leveléröl és felvázolta a megalakulást gátló jogi körülményeket. Kiemelte, hogy ez a rendezvény nem jelenti a szervezet megalakulását, hanem segíti a szélesebb körû gondolkodást, a célkitûzések megfogalmazását és alapszabály tervezetének pontosítását. Ez a rendezvény a katonatársadalom tagjainak egyeztetése a tényleges szervezödés elött. Dr. Deme Károly ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Jogi és Igazgatási Föosztály föosztályvezetö-helyettese a tanácskozás vitájában fejtette ki a minisztérium álláspontját. Ezt az álláspontot rögzítette a „Video Hírek”, akkori új tájékoztató periodika, amelyben a föosztályvezetö-helyettes szó szerint az alábbiakat mondta: „Az érdekvédelmi szövetség szervezö bizottságának elnöke, Horovitz Ferenc ezredes tájékoztatta a honvédelmi minisztert az egyesület célkitûzéseiröl. A Honvédelmi Minisztérium álláspontját a miniszteri levél tartalmazza. Számos olyan kérdés merült fel a folyamatban lévö társadalmi átalakulás idöszakában, ami érinti a hadsereget, a hivatásos katonák jogainak, érdekeinek képviseletével kapcsolatban egyfajta megújulást igényel. Ugyanakkor viszont az egyesülési jogról szóló törvény a katonák egyesülési jogainak gyakorlását, ennek mikéntjét a fegyveres erök szolgálati szabályzatának szabályozási körébe utalta, melyben egy dilemma van! Ebben a formában, ahogy a szövetség elfogadott alapszabály tervezetéböl kitûnik, jelenleg törvényesen, bíróságok által bejegyezhetö módon, a szervezödés jogi személyiségként nem mûködhet. Mint a miniszter válaszlevelében már jelezte, az egész egyesülési jog gyakorlására vonatkozó szolgálati szabályzati rendelkezéshalmaz már ez év januárja óta alkotmánybíróság elött van, mert ennek törvényes voltát megkérdöjelezte Sebök János országgyûlés képviselö, nyugállományú vezérörnagy. Az Alkotmánybíróság megkeresésére a minisztérium a maga álláspontját leírta és megküldte, de döntés még nem született. Amíg ebben a kérdésben, hogy a szolgálati szabályzat rendelkezései törvényesek-e vagy sem, döntés az Alkotmánybíróságon nem történik, addig ez a szervezödési forma, amit most a szövetség elhatározott, pillanatnyilag jogi akadályokba ütközik. Ugyanakkor, mindennek elörebocsátásával a miniszter tájékoztatta a szervezö bizottságot: nem zárkózik el az elöl, hogy az érdekérvényesítés valamiféle új önszervezödésével információhoz jusson a honvédelmi tárca és a katonai felsö vezetés. Egyfajta konzultatív tárgyaló partnerként a hivatásos katonák valamiféle érdekképviseleti szervezetét eleve hasznosnak tartja, de ennek két akadályát jelezte. Egy: opponensként nem léphet fel a parancsnoki, illetve a katonai felsö vezetéssel szemben. A miniszter által meghatározott második feltétel, hogy bár partnerként elfogadja a szervezödésnek valamiféle új formáját, ez a szervezet jogi személyként - jogszabályi akadályok híján - nem jegyezheti be magát, mert ennek törvényi akadályai vannak. A célkitûzésekröl annyit, hogy ezek jó részét a miniszter pozitívnak ítélte meg.  Amit itt a szövetség célkitûzései között a szervezö bizottság elnöke felsorolt, számos, a minisztérium munkatervében és a jogalkotási tervben szereplö olyan kérdés, amiket tulajdonképpen a szövetség nyitott kapuként dönget. (sic!) Ugyanakkor élni kellene azzal az egyébként felülröl szabályozott érdekképviseleti testületi rendszerrel, ami helyenként nagyon jól mûködik a hadseregben, és ez a szövetség ezeknek a szervezeteknek a mûködését a saját céljai érdekében hatékonyabbá tudná tenni, ha ezeknek a tevékenységét segítené megszervezni. Van egy rendszer, idén lépett hatályba az erre vonatkozó miniszteri utasítás. Ezzel ma még a katonai szervezetek nem, vagy alig élnek, de van rá bizonyíték, hogy nagyon sokan jól tudnak mûködni. Ezeket kellene új tartalommal kitölteni és akkor a szövetség nem jogi személyként is koordinálni tudná a katonai szervezeteknél már lehetöségként biztosított érdekképviseleti tevékenységet.” Az idézet pontosan bemutatja a minisztérium álláspontját. A riport következö részében Horovitz Ferenc ezredes, a szervezöbizottság elnöke ismertette a katonatársadalom képviselöinek kialakított álláspontját. A két oldal véleménye közötti különbség világosan kirajzolódik.

„A tanácskozást követöen két kérdéscsoportot kell megoldanunk. Az elsö a jogi akadályok további elhárítása miatt megkezdett lépéseink további folytatása. Várjuk az Alkotmánybíróság döntését. Ezen kívül az Országgyûlés Honvédelmi Bizottságához fordulunk. Tájékozatjuk a honvédelmi minisztert a tanácskozás eredményéröl, valamint megfogalmazzuk azokat a kéréseinket, amelyeket a jogi akadályok elhárításában úgy ítélünk meg, hogy a miniszter megoldhat anélkül, hogy az Alkotmánybíróság döntését megvárná. Ugyancsak azt a feladatot tûztük magunk elé, hogy a továbbiakban folytatjuk a szervezödést, tehát a megalakulás elökészítését. Részletesen tájékoztatjuk a csatlakozott szervezeteket a tevékenységünkröl, a lépéseink következtében elért eredményeinkröl. A szervezeteket arra kértük és kérjük, hogy az alakulatoknál folytassák tovább az állomány meggyözését és tájékoztatását a tanácskozásról, az itt érzékelt hangvételröl, tapasztalatokról, szélesítsék azt a bázist, amire építünk. Itt szeretném tisztázni azt a kérdést, hogy milyen a viszonyunk a ma létezö tiszti, tiszthelyettesi érdekképviseleti testületekkel. Mi úgy képzeljük el, hogyha ezek a szervezödések egyetértenek elképzeléseinkkel és csatlakoznak, abban az esetben, ha a jogi bejegyzés feltételei létrejönnek, ezek a képviseletek lennének a bázisai az egyesületeknek. Tehát nem ellenük lépünk fel, hanem azt szeretnénk, ha integrálódnának. Lesznek természetesen olyan testületek, akik másképpen döntenek, joguk van hozzá. Mi nem fogunk semmiféle nyomást gyakorolni senkire. Nem törekszünk kizárólagosságra, bár azt szeretnénk, ha a szervezödésünk az egész magyar honvédséget átfogná. Én optimista vagyok. Bízom benne, hogy az Alkotmánybíróság döntését minél hamarabb meghozza, még szeptember végén, október elején. Bízom abban is, hogy a döntés számunkra kedvezö lesz. Ebben az esetben október végére, november elejére az egyesületek megalakulhatnak. És bízom abban, hogy a szövetség az év végére mûködöképes lesz a tagszervezeteivel együtt. Amennyiben az Alkotmánybíróság döntése számunkra kedvezötlen eredményt hoz, abban az esetben jövö év elejével fogunk megalakulni. Mert akkor is valamilyen jogi formát fogunk találni arra, hogy megalakuljunk, létrejöjjünk. Én nagyon bízom abban, hogy a miniszter úr és az államtitkár úr, az Országgyûlés Honvédelmi Bizottsága, amelynek egyes tagjai támogatásukról biztosítottak bennünket, a formai viták befejezésével olyan helyzetet teremt, ami lehetövé fogja tenni a megalakulásunkat. Én hiszem azt és bízom benne, hogy meg fogják érteni, és át fogják érezni, hogy nem ellenük, nem a kormány ellen, nem a parancsnokok ellen, hanem a tiszti, tiszthelyettesi állomány érdekében tevékenykedünk. Meggyözödésem, hogy ez áttételesen a kormányzati érdeket is szolgálja.” Mint az elhangzottakból kitetszik, lényeges különbség volt a minisztérium és a szervezödést felvállalók között. A kormányzat szándéka volt keretek közé szorítani és befolyása alatt tartani az alakuló szövetséget. A szervezödök álláspontja viszont, mint a szervezést segítö, 1990. év végén megjelenö írásos anyag ajánlásában olvasható, az volt, „hogy egy demokratikus állam hadseregében önszervezödö, alulról építkezö, hierarchiától független, garantált jogokkal rendelkezö érdekvédelemre és hozzá csatlakozó – szûröktöl mentes – információs rendszerre van szükség.” Úgy tartották, hogy a nem politikai célú társadalmi szervezetek szolgálati helyen történö szervezését sem törvény, sem pedig a Szolgálati Szabályzat nem tiltja. Mindezekért a szervezés nem akadályozható meg, igaz, az egyesületek megalakításáról ezt a kitételt már nem mondták ki.

Borka István

alapító tag

 

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2023. 12. 15., 11:16
Tisztelt Tagunk! Ezúton szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Honvédszakszervezet (HOSZ) a jogszabályi környezet változásaira reagálva, valamint a szervezet működésének folyamatos biztosítása érdekében új Alapszabályt fogadott el és hamarosan Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tevékenységét.
2024-01-30 16:00:53
HÉSZ vezető tisztségviselők látogatása Székesfehérváron a MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandárnál.
2024-01-24 10:41:09
Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia katonai érdekképviseleti szervezetek találkozója Budapesten.

  JETfly Magazin

2024. február 23-án, pénteken, Budapestre érkezett Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson. Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalássorozat eredményeként többek között arról is megállapodás született, hogy bővül a Magyar Légierő Gripen flottája.

  Háború Művészete magazin

A megújuló Magyar Honvédség újonnan vásárolt szárazföldi harckocsijai és lövegjei után vízi járművekkel is gazdagítja eszközállományát. Katonáink hamarosan két felújított SOC-R típusú folyami naszádot vehetnek használatba.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.