A rekonverzió helyzete és feladatai a Magyar Honvédségben

A sorozott hadseregek kora lejárt, a katonai szakma ma olyan sokrétü ismereteket, szellemi és fizikai igényeket követel meg, ami csak profi katonákkal valósítható meg. Az önkéntes haderővé válással a magyar honvédség a professzionalizmussal együtt járó kihívásokkal találta magát szembe. E kihívások egyike, a humánerőforrás gazdálkodással kapcsolatos elvárások átalakulása.

A haderő rendeltetésszerü müködésének egyik legfontosabb követelménye (feltétele), hogy mindig megfelelő szakmai és rendfokozati arányokban álljon rendelkezésre a szükséges személyi állomány. A hadsereg ezt a létszámot egy piacelvü társadalomban a munkaerő piacról szerezheti be. Ez azonban csak hatékony toborzással, szervezett beléptetéssel, professzionális kiképzéssel, az egyén számára belátható és elfogadható pályamodellel, sikeres pályán tartással, és a kiválás biztonságának megteremtésével érhető el.

Az önkéntes haderőből történő kiválás segítése, vagyis a rekonverzió – az elmúlt évtized tapasztalatai ellenére - a szervezet számára elsősorban nem megoldandó szociális feladatot jelent. Nemzetközi tapasztalatok támasztják alá, hogy a minőségi munkaerő, életének legaktívabb szakaszában nem kötelezi el magát a katonai pálya iránt, ha – a szolgálat alatt biztosított javadalmazáson, stb. túl – a honvédségben nem szerez olyan képzettséget, képességet, gyakorlatot, amely további (polgári) életpályáján nagyobb foglalkoztatási biztonságot garantál, vagyis munkaerejének értékét, értékesíthetőségét növeli.

Ez a felismerés és az ennek megfelelő humánerőforrás gazdálkodási gyakorlat ma még inkább csak a hazai elméleti fejtegetésekben és a partner hadseregek tapasztalataiban érhető tetten. Az évtizedes szakmai ajánlások ellenére a rekonverzió fontossága a honvédség humánerőforrás gazdálkodásában nem vált cselekvésre késztető felismeréssé. A munkaerő piac a szervezetileg és létszámában is csökkenő honvédség keltette jelenlegi látszat-létszámfelesleg megszünése után (önhibán kívüli pályaelhagyás, a szerződéses helyek zárolása miatti jövőbeni egyidejü kiáramlás) reagálni fog erre a mulasztásra. A honvédség a zavartalan müködés érdekében valós piaci viszonyok között kényszerül majd biztosítani a megfelelő létszámú és képzettségü állomány jelenlétét. Ennek megtervezése, végrehajtása jelentős feladat elé állítja a mindenkori honvédelmi vezetést és a szakmai szervezeteket egyaránt.

A humánerőforrás gazdálkodás területén jelentkező feladatok összetettsége, bonyolultsága, a jelentkező új kihívások indokolttá teszik az erőforrás gazdálkodás egyes területeinek időnkénti áttekintését, a tapasztalatok összegzését. Most érettnek és időszerünek látszik a helyzet a rekonverzió, mint a professzionális haderők egyik fontos feladatának, konferencián történő áttekintése. (Annál is inkább időszerü ez, mivel az 1996-ban e témában lezajlott konferencia és annak ajánlásai közel tíz év távlatában megfelelő alapot biztosítanak a folyamatok értékeléséhez).

A fentiekre tekintettel a konferencia céljául jelölhető: a hadseregből kiváló, kiválni kényszerülő (hivatásos és szerződéses) állomány kiléptetésével, munkaerő piacra történő visszailleszkedésének segítésével kapcsolatos helyzet áttekintése, és némi nemzetközi kitekintéssel az e területen jelentkező feladatok számbavétele, ajánlások kidolgozása.

(A konferenciának nem feladata a humán erőforrás gazdálkodás teljes vertikumának vizsgálata, de a téma feldolgozása kapcsán - ha érintőlegesen is - szó kerülhet azokról a gondokról, eredményekről, amelyek a szükséges állomány toborzásával, kiválasztásával, felkészítésével, pályán tartásával kapcsolatosak).

A sikeres munka, az együtt gondolkodás feltételezi valamennyi érintett konferencián való jelenlétét. Így a konferencián jelen lesznek a HM, a MH illetékes vezetői, kompetens szakemberei, tanintézeti vezetők, oktatásszervezők, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat képviselői, a reprezentatív szakszervezetek tisztségviselői, a parancsnokságok és csapatok hivatásos, szerződéses katonáinak képviselői, valamint a honvédségből kikerült, a társadalomba visszailleszkedett volt katonák reprezentánsai.

Növeli a tanácskozás színvonalát és sikerét a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központ Alapítvány munkában történő részvétele. A BHKKA volt az, amely 1996-ban az első, a témában tartott konferencia szervezését felvállalta és ajánlásokat dolgozott ki a tíz évvel ezelőtti feladatok megoldására.

Tervezett konferenciánkat a közös gondolkodás egy állomásának tekintjük. A ZMNE szociológus szakemberei a közeljövőben két vizsgálatot végeznek el a nyugállományúak, valamint a felső korhatár előtt kiváltak körében. A vizsgálatok e téren is hozhatnak új tapasztalatokat, melyek feldolgozása lehet a megoldás keresésnek következő állomása.

A konferencia minden résztvevőjének aktivitására számítunk, hogy az elhangzottakból levont következtetések alapján megfelelő ajánlásokat tudjunk kimunkálni a munka további vitelére, a honvédelmi vezetés, a szakemberek, a munkában közremüködő civil szervezetek számára.