szechenyi-terv-plusz
2025. 04. 26. szombat
Ervin
: 407 Ft   : 359 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Közeledő álláspontok

Hosz  |  2005. 11. 29., 13:01

A felületes szemlélô számára talán abszolút lokálisnak tűnô problémákról tárgyaltak november 25-én a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum szakértői a királynék városában, az 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred bázisán. A helyi gondok felvetése során azonban kiderült: korántsem csak egy alakulatot, hanem a Magyar Honvédség munkavállalóit általában, ezen belül is elsősorban a katonákat érintô anomáliákról van szó, melyek mind a munkaidôre vonatkozó jogi szabályozással vannak összefüggésben. A kérdéskör ugyanakkor túlnyúlik a hadseregen, sőt az ország határain is, hiszen már az Európai Unió más tagállamaiban is számos jogi és politikai fórum foglalkozott vele. Ennek során a hatályos EU irányelvektől eltérő, vagy eltérni szándékozó nemzeti munkáltatókat elmarasztaló bírói ítéletekre is sor került, például az orvosok és tűzoltók ügyeleti díjának, illetve munkaidejének megállapításakor...

Veszprémben ugyancsak a szolgálatteljesítési idöre vonatkozó jogszabályi definíciók – illetve ezek hiánya – kerültek terítékre a készenléti jellegü és a veszélyes munkakörök meghatározása kapcsán. A Honvédszakszervezet kezdeményezésére létrejött rendkívüli fórumon a szakszervezet alelnöke, Heiling Ottó az alapfogalmak egyértelmü tisztázását sürgette, melyeket mind a katonák munkajogi státuszát meghatározó legmagasabb szintü jogszabályban, a Hjt-ben, mind annak vonatkozó végrehajtási rendeleteiben rögzíteni kell. A leendö szabályozásnak fel kell oldania például azt az anomáliát, mely szerint nem minösül túlszolgálatnak az ügyeleti és készültségi szolgálat alatt végzett tevékenység, mert jelenleg ez a konfliktusok egyik fö forrása. Ugyanis ha katona az illetö munkavállaló, rá ez a törvényi passzus az irányadó, ha viszont olyan valaki, aki nem a Hjt. hatálya alá tartozik, akkor részére túlóraként kell elszámolni a készenlét alatt végzett munkát.

A Hosz javaslata szerint a másik kardinális és sürgösen megoldandó kérdés, hogy el kell határolni egymástól a készenléti szolgálat, a készenlét és a készenléti jellegü beosztás fogalmát. Ennek érdekében az új, 2006. január 1-én hatályba lépö HM. rendeletben meg kellene fogalmazni, melyek a készenléti jellegü beosztás kritériumai, s ezek alapján konkrétan is meg lehetne határozni, hogy melyek a készenléti jellegü beosztások. Jelenleg egy HM utasítás szerint minden váltásos munkarendben dolgozó katona esetében el lehet térni a heti 40 órás munkahéttöl, hiszen minden ilyen beosztást készenléti jellegünek minösít a miniszteri szabályzó. Ugyanakkor nem a munkarendböl, hanem az elvégzendö feladat jellegéböl kellene kiindulni a szabályozásban. Az alelnök a kérdés fontosságára és a rendelkezésre álló idö rövidségére tekintettel kezdeményezte egy kétoldalú elökészítö–szakértöi bizottság létrehozását – a minisztérium részéröl megnyilvánuló reagálások szerint ennek nincs akadálya.

A humánpolitikai föosztály képviseletében Krizbai János ezredes hangsúlyozta: a Hosz javaslatai nyitott kapukat döngetnek, ám figyelembe kell venni, hogy most is vannak kidolgozásra váró jogszabályok, melyek már harmonizálni fognak az EU-ban hatályos törvényekkel, rendeletekkel. A kidolgozásra váró koncepcióban azonban annak a ténynek is tükrözödnie kell, hogy a honvédség speciális szelete a magyar társadalomnak, a munka világának, ahol a Munka Törvénykönyvével szemben a saját, belsö utasításokat is hangsúlyosan kell kezelni. A feszültségek egyébként jó szervezéssel, a munkakörök pontosításával, vagyis konkrétumokkal elsimíthatók, feloldhatók, de gyakran még ezek sem menthetik fel a parancsnokot különös felelössége alól. Krizbai ezredes úgy látja: a jogszabályok koherenciájának megteremtése sem nélkülözheti a reális állománytábla kialakítását.

A vendéglátó alakulatot képviselö Zentai László örnagy a parancsnok és a munkavállaló aspektusából is megpróbált a fogalomzavarok mögé nézni. Álláspontja szerint esetükben a készenléti szolgálat egyfajta müveleti tevékenység, melynek során a légtér védelme, a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása a feladat. Ez folyamatos tevékenységet igényel. A készenléti jellegü beosztás viszont tulajdonképpen egy munkajogi definíció, ezért ennek pontosításával - s ha kell, módosításával – elkerülhetövé tehetö, hogy az érintettek számára a munkaidö keret igazságtalan vagy téves megállapítása éves szinten ne eredményezzen akár hétszáztizennégy óra ellentételezés nélküli plusz tevékenységet.

Oláh Gábor, a Hosz szociális és személyügyi ügyvivöje szakmai elöadásában elemezte a Hjt. munkaidöre vonatkozó fejezetét, összehasonlítva azt az egyéb státusztörvények hasonló normáival. Elöadásában szemléletes példákkal érzékeltette a fentebb említett anomáliákat, emellett -az európai joggyakorlatra is hivatkozva- a pihenönapok, szabadnapok megváltására hívta fel a figyelmet: véleménye szerint a túlmunkáért csak jelképes megváltást kapnak a katonák, vagyis a munkavállalóktól gyakorlatilag ellentételezés nélkül vár el a munkáltató szolgálatot, munkát.

Németh Péter munkavédelmi ügyvivö hozzászólásában kulcskérdésnek tartotta a szemléletváltást a munkavédelem és a veszélyes munkakörök kezelésében, hiszen egyértelmü: a veszélyességi pótlék kifizetése az átlagostól eltérö terhelés kompenzálására történik. Valószínüleg valamennyi érintett véleményét megfogalmazta, amikor ezt a következtetést osztotta meg az ülés résztvevöivel – úgy kellene biztosítani a munkafeltételeket, hogy a veszélyességi pótlék „örökre kimúljon”.

A Honvédelmi Minisztérium jelenlévö vezetö munkatársainak véleménye több ponton megegyezett: olyan kiszámítható rendszer kell, melyben a legfontosabb az életvédelem, az egészségügyi normák betartása. Elmondták, hogy fogadókészek a Honvédszakszervezet újabb javaslataira, s a feltételek megléte esetén a veszélyességi pótlékok kifizetésének sincs akadálya. A HM szintü munkavédelmi bizottság létrehozására az utasítás kiadása folyamatban van.

Az ülésen a HÉF munkavállalói oldalán helyet foglaló HODOSZ és BEOSZ is kifejtette álláspontját. A rendhagyó HÉF ülés végén szót kért Mészáros Géza, a Hosz elnöke is. Elmondta, hogy a katonák érdekvédelmi szervezetének szakértöi nemcsak felkészültek, de realisták is. A fórum összehívásának célja a helyi körülmények megismerése mellett a közös nyelv kialakítása, az együttmüködés lehetöségeinek felvázolása volt. A tanácskozás hangulata, a pozitív visszajelzések reményt adnak arra, hogy a szakmai közegek segítséget tudnak nyújtani a felvetett problémák megoldására.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 01. 24., 10:40
Hétfőtől indul a Tik Tok oldalunk. Egy fiatal kollegina fog titeket információkkal ellátni ezen a csatornán keresztül a Honvéd Érdekképviseleti Szervezettel kapcsolatban. Mi úgy hívjuk őt Hészes Betti. Fogadjátok sok szeretettel tőle az infókat.
2024. 12. 10., 12:57
Tisztelt Tagtársunk! Örömmel tájékoztatjuk, hogy a GINOP _ PLUSZ 3.2.3-24 „Szociális partnerek kapacitásépítésének támogatása”című pályázat keretében a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet 57.663.449 Ft pályázati forrást nyert el...
2024. 03. 01., 12:35
Örömmel tájékoztatjuk önöket, hogy 2024. július 1-től a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet minden egészségpénztári tagsággal rendelkező tagjának rendszeres támogatást biztosít.
2024. 07. 25., 13:35
A Magyar Közlöny 2024. évi 69. számában 2024. június 28-án kihirdetésre került a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (Hjkr.)

  JETfly Magazin

Pontosan két évvel ezelőtt bemutatkozó interjút készített Tőrös István dr. Bali Tamás ezredessel, aki akkor vette át az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki beosztását. Két év után ismét van miről beszélgetniük.

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.