A honvéd érdekvédelem tizenöt éve - IV. rész

Az 1990 szeptember 15-i tanácskozáson jelenlévök megfogalmazták céljaikat. Legfontosabbnak tartották a szervezödés jogi feltételeinek megteremtését, elsösorban a szövetség megalakítását és müködését akadályozó jogi normák hatályon kívül helyezését. Ezzel az 1987-ben megalkotott Szolgálati Szabályzat (Ált 220 ) 1990 évi 10/A-E pontjainak módosítása ellen léptek fel. Ez a pont az egyesülési jogot korlátozta és a szervezök alkotmányellenesnek tartották. A célkitüzések között szerepelt a fegyveres szervek országgyülési biztosa intézményének létrehozása. A tanácskozáson résztvevök célként határozták meg a szervezödés részére a tagság egyéni és kollektív érdekeinek kifejezését és érvényesítését.  Az állomány ellátásának azon területein, ahol az elosztás érvényesül, (lakás, üdülés) törekszik a nyilvánosság és a demokrácia eszközeivel az esélyegyenlöség elérésére. Fontos célként szerepelt a kiállás a katonák erkölcsi és anyagi  megbecsüléséért, valamint fellépés a világnézeti, eszmei alapon történö hátrányos megkülönböztetés ellen. Kimondták, hogy a létrehozni tervezett szövetség és annak tagszervezetei jogi személyként, az egyesülési törvény alapján alakulhat meg és müködhet.

A célkitüzések elfogadását követöen megválasztották a huszonkét fös Ideiglenes Intézö Bizottságot. Azzal bízták meg a testületet, hogy „számolják fel” a megalakulást gátló jogi akadályokat és készítsék elö a szervezet alakuló ülését. Az operatív irányítást végzö grémium elnökévé Horovitz Ferenc ezredest, alelnökökké dr. Paraizs József és Juhász Mihály alezredeseket választották. A bizottság titkára Felker Lajos alezredes lett. A müködés hatékonysága érdekében munkacsoportokat alakítottak. A szervezö munkabizottság elnöke Kapusy György mk. alezredes, a sajtó- és információs munkabizottság elnöke Sörös István alezredes, a jogi munkabizottság elnöke dr. Bozsó Albert örnagy, a pénzügyi munkabizottság elnöke Ignácz János százados, a jóléti munkabizottság elnöke Dalos György ezredes lett.

Az Ideiglenes Intézö Bizottság üléseit heti gyakorisággal tartotta. A kapott felhatalmazás alapján intenzíven tevékenykedett. A célkitüzések alapján legfontosabb feladatuknak tartották elhárítani a jogi akadályokat, személyes kapcsolatokat keresni a segíteni képes emberekkel, az alakulatok képviselöivel és minél nagyobb nyilvánosságot biztosítani a kezdeményezésnek, megnyerve ezáltal a közvéleményt.

Még szeptemberben elkészítették beadványukat az Alkotmánybírósághoz. A beadványban a szervezök csatlakoztak Sebök János országgyülési képviselö indítványához, amelyben kérte a szolgálati szabályzatnak, a katonák alkotmányos alapjogait korlátozó egyes rendelkezései felülvizsgálatát és megsemmisítését. Ez a téma fogja keretbe a szervezet megalakulásáig terjedö idöszakot. Már az ezzel kapcsolatos lépések is jelzik a szervezet azóta is meglévö határozottságát és következetességét, valamint harcosságát. Az Ideiglenes Intézö Bizottság az abban az idöben (kiemelten a fegyveres szervek állományától ) szokatlan lépésre szánta el magát és  1991 május 17-én nyílt levélben fordult az Alkotmánybírósághoz. Tette ezt azt követöen, hogy Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke  az egyik hetilapban még 1990 októberében azt nyilatkozta, hogy egyik jelentös feladatuknak tartja a katonai szolgálati szabályzat és az emberi jogok összefüggéseire vonatkozó határozat megalkotását. És 1991 április 17-én az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa megtartotta nem nyilvános tárgyalását, amelyen a megjelent indítványozók, a szervezödés nevében Dr. Paraizs József is felszólalhattak. A nyílt levélben a bizottság megfogalmazta kérését: ”Ezúton kérjük a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy ne halogassa döntésének nyilvánosságra hozatalát, mivel napjainkban várhatóan, a katonák szolgálati viszonyára hosszú távon kiható jogszabályok elöterjesztésére kerül sor anélkül, hogy azokról a katonák érdekvédelmi szervezetük útján véleményüket kifejthetnék.” A kérés nem talált meghallgatásra, a honvédelmi miniszter a rendeletet nem módosította, így az ellentmondásos jogi helyzet nem változott. A szervezök és segítöik a szövetség szervezésének teljes idöszakában legfontosabb szempontnak tartották a törvényesség betartását.

A bizottság képviseletében 1990 szeptember 21-én Juhász Mihály alelnök részt vett a Honvédelmi Minisztérium Kollégiumának ülésén, amelyen az érdekvédelemmel kapcsolatos elöterjesztésre is sor került. Ezen az ülésen volt lehetöség kifejteni a minisztérium vezetöi elött a szervezet célkitüzéseit, bemutatni munkájukat és egyúttal eloszlatni a felmerült kétségeket, félelmeket.

A bizottság tagjai tájékoztatókat tartottak több alakulatnál, ahol kifejtették véleményüket és bemutatták törekvéseiket. A következö hónapokban sikerült a minisztériumban és a Honvédség Parancsnokságán kompetens vezetökkel tárgyalásokat folytatni. Tisztázódott, hogy a vezetés nem ellenzi a szervezet létrehozását és adott területeken partnernek tekinti a választott képviselöket. Dr. Für Lajos  honvédelmi miniszter 1990 novemberében levélben fordult a tiszti, tiszthelyettesi állományhoz. Ebben a levélben kifejtette: „A Honvédelmi Minisztérium vezetése a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége formálódását, alulról való szervezödését természetes jelenségnek tartja. Éppen ezért komoly hibának éreznénk a szervezödés adminisztratív úton, a parancsnoki befolyás eszközeivel való nehezítését, netán meggátlását. Meggyözödésünk, hogy a hivatásos állomány az alkotmányos rend és a törvényes kormány iránt lojális érdekvédelmi szervezödés nem irányul a szolgálati rend és fegyelem lazítására, a parancsnoki tekintély gyengítésére…. Meggyözödésem, hogy a Szövetség létjogosultságáról, más szervezetekhez való viszonyáról a tevékenység tapasztalatai alapján maga a hivatásos állomány fog majd idövel bölcsen határozni.”  A miniszter levelében igényelte a bizottság javaslatait a szolgálati szabályzat módosításához. A bizottság javaslatait elkészítette és megküldte a jogalkotók részére. Majd azt követöen elkészítette tájékoztatóját az állomány részére, amelyben megfogalmazta azokat a lépéseket, amelyeket célszerünek tart a szövetség egyesületeinek megalakítása, a szervezömunka kiszélesítése és felgyorsítása érdekében.

Az Országgyülés Honvédelmi Bizottságához fordultak levélben, kérve a fegyveres szervek „ombudsman”-jának intézményesítését. Találkoztak Kéri Kálmán nyugállományú vezérezredessel és Mécs Imre képviselökkel, akiket tájékoztattak a szervezödésröl, viszont a Honvédelmi Bizottság hivatalosan nem fogadta a bizottság tagjait. Tárgyaltak a Bajtársi Szövetség elnökével és felvették a kapcsolatot a BM Határörség érdekvédelmi szervezetével.

Ebben az ellentmondásos idöszakban tizennégy veszprémi hivatásos katona Volentér Mihály mk.örnagy és dr. Bokros László mk.százados vezetésével létrehozta és bíróságon bejegyeztette az Elsö Veszprémi Honvédegyletet.

(Folyt. köv.)

Borka István, alapító tag