A honvéd érdekvédelem tizenöt éve - V. rész

Az Elsõ Veszprémi Honvédegylet bírósági bejegyzése további ösztönzést adott a szervezõknek. A kategorikus tiltást kimondó Szolgálati Szabályzat ellenében az egyesülésre vonatkozó törvény szerint az egyesületet a bíróság törvényesnek mondta ki és ezzel az elsõ jogi személyiséggel bíró katonai érdekvédelmi egyesületet jóváhagyta. A szövetség megalakításáig bíróság hagyta jóvá a Pusztavacsi KÉSZ egyesület megalakulását is, amelynek elnöke Kolozsi Sándor százados volt.Az Ideiglenes Intézõ Bizottság képviselõi a Honvédelmi Minisztériumban találkoztak az itt látogatást tevõ német katonai érdekképviseleti szervezet vezetõivel. Az 1956-ban ötvenöt német katona által alapított Bundeswehr Szövetség elnöke és alelnöke jó példát és hasznos tanácsokat adott a szervezet jelenlévõ képviselõinek. Az Intézõ Bizottság tagjai felismerték a tömegtájékoztatási eszközök jelentõségét és szerepét a kapcsolatok építésében és a tájékoztató tevékenység hatékonyságában. Tudatosan törekedtek arra, hogy elképzeléseik teret nyerjenek az újságokban és a rádióban. Ehhez nyújtottak megfelelõ segítséget az újságírók - említésre méltóan Szabó Iréne, aki lehetõségeit kihasználva jelentette meg a katonai érdekvédelem tárgykörébe tartozó írásait és teret adott a szervezõdés képviselõinek. A szervezõk egyre ismertebbek és népszerûbbek lettek a hivatásos állomány körében. Elkészítettek egy füzetet „Segédanyag: a katonák érdekvédelmi szövetsége egyesületeinek megszervezéséhez.” címmel. Ebben minták és segédanyagok voltak rendszerbe foglalva. Az állomány körében nõtt az elégedetlenség a fizetések elértéktelenedése, a növekvõ számú következetlen leépítés és átszervezés, valamint a jogszabályi ellentmondásokból adódó kiszolgáltatottság miatt. Több egyesület már szervezés alatt állt, az egyéni megkeresések száma is szaporodott, az Ideiglenes Intézõ Bizottság döntött az alakuló küldöttgyûlés megszervezésérõl. A Népszabadság 1991 szeptember 11-ei számának - Mozaik - oldalán jelent meg egy rövid közlemény „A Katonák Érdekvédelmi Szövetsége (KÉSZ) ideiglenes intézõ bizottsága 1991 szeptember 14-én délelõtt 9 órára tanácskozásra hívta össze mindazon katonákat, akik egyetértenek az immár egy éve szervezõdõ szövetség célkitûzéseivel. A HM-III Budapest II. Hûvösvölgyi út 21-23. (volt Vörös Hadsereg út) tanácstermében egy, a hierarchiától független, valamennyi katonai állománycsoport képviseletét vállalni KÉSZ - és ezért eddig is harciasan kiálló - országos szervezet megalakítására és vezetõ szerveinek megválasztására kerül sor. – KÉSZ Ideiglenes Intézõ Bizottság 2378 Pusztavacs Pf.: 14 Tel: HM 02/33-072. Ezzel a felhívással új idõszak kezdõdött a magyar katonai történelemben. Azon a szombati napon olyan érdekvédelmi szövetség alakult meg, ami ellentmondott a Szolgálati Szabályzatnak. Mindazon tisztek és tiszthelyettesek, akik aláírták a belépési okmányt, érvényes jogi szabályozást hagytak figyelmen kívül. Nem tartották elfogadhatónak kiszolgáltatottságukat és hittek a hierarchiától független, az egész ország területén jogosítványokkal rendelkezõ szervezõdésben. Nem várakoztak tovább és az egy évig tartó eredményeket nem hozó egyeztetéseket tudomásul véve átléptek a Rubikonon. Úgy határoztak, nincs korszerû hadsereg demokratikusan mûködõ érdekvédelmi szervezet nélkül. A jelenlévõ 56 alapító tag, valamint a két aktív és az öt nyugdíjas egyesület képviselõi létrehozták a Katonák Érdekvédelmi Szövetségét, a KÉSZ-t. Az ülésen jelen voltak a különbözõ szakszervezeti szövetségek képviselõi, mindazok, akik az elmúlt esztendõben jelentõs segítséget nyújtottak a szervezõk munkájához. Biztosították a legfontosabb feltételeket. Helyiséget adtak az összejövetelekhez, írógépet és fénymásolási lehetõséget, nyomdát és papírt biztosítottak, átvállalták a kiküldött anyagok postaköltségeit. Eljöttek a társ fegyveres szervezetek képviselõi és megjelentek politikusok is. Jelen voltak a honvédségi dolgozók szakszervezetének, a Hodosz-nak a vezetõi, akik anyagi és erkölcsi támogatást biztosítottak a szervezõk munkájához. A minisztériumot azonban alacsony szinten képviselték. A miniszter, Dr. Für Lajos levelét a jelen lévõ Személyügyi Fõcsoportfõnökség munkatársa olvasta fel. A levél élénk figyelmet váltott ki a jelenlévõkbõl. Annak eldöntése nehezen sikerült a hallgatóságnak, hogy a levélben megfogalmazottak a szervezõdést támogatják, vagy tiltják. „Bízom abban, hogy a mai küldöttgyûlésen olyan döntés születik, amely a törvényesség követelménye mellett, mind a katonai rend és fegyelem, mind az érdekképviseleti szempontok érvényre juttatására alkalmas... A törvények megjelenéséig támogatjuk mindazokat a törekvéseket, amelyek a hivatásos katonák érdekei mind szélesebb körû képviseletének fölvállalásával hozzájárulnak az új nemzeti honvédség kialakításához, az állomány biztonságérzetének fokozásához.” Az idézett részeket figyelembe véve a jelenlévõk azt az álláspontot képviselték, hogy a miniszter a szervezõdést támogatja, és az Alkotmánybíróság döntéséig nincs szándékában annak mûködését megakadályozni. A program és az alapszabály vitájában kialakultak az álláspontok és a szavazásokban döntés született arról, hogy a szervezõdés szövetséggé alakul és nem szakszervezet jön létre. A jogi személyiségû egyesületek mellett a szövetségnek lesznek egyéni tagjai is. A szövetség lemond arról, hogy bármely párt mellett elkötelezetté váljon, és a tagok lemondanak arról, hogy bármely párt tagjai legyenek. Az alapítók fontosnak tartották kijelenteni, hogy az elöljárótól való függésnél erõsebb a jogtól való függés. A többség a tartalékos, nyugállományú és tényleges katonák ellenérdekeltségét hangoztatókkal szemben a katonák sorsazonosságát képviselte. A vezetõk választása demokratikus folyamatban történik - rendelkezett az alapszabály -, és bármikor visszahívhatóak lesznek. Az egyik legfontosabb kitétele volt az a megállapítás, hogy a szövetség erejét a tagságából eredezteti. A vitát követõen az alapítók megválasztották a tisztségviselõket. A KÉSZ elsõ elnöke Horovitz Fernc ezredes lett. Alelnökké választották Juhász Mihály alezredest, ügyvezetõvé Sörös István alezredest. A választmány tagja lett: Bagdi Sándor, Csetényi László, Dudás József, Dr. Kiss Lajos és Misiné Tornai Klára. Az Ellenõrzõ Bizottság elnöke Volentér Mihály, tagjai: Bergovetz József, Márkus Gyula, Papp István, Telepovszky Tibor. A munka megkezdõdött! Az elkészített anyagokat a vezetõség a Fõvárosi Bírósághoz benyújtotta, amely október 29-i hatállyal bejegyezte a Katonák Érdekvédelmi Szövetségét. A bejegyzéssel majdnem egyidejûleg az Alkotmánybíróság 51/1991 számú határozatában október 19-én kimondta az egyesülési jogot sértõ és a vélemény szabadságot korlátozó rendelet - a Szolgálati Szabályzat - 10/A-E pontjainak alkotmányellenességét és 1992 március 31-i megsemmisítését. A szakszervezetekkel kialakult kapcsolatok az alakuló ülést követõen erõsödtek. Kiemelkedõ kapcsolat jött létre a Független Rendõr Szakszervezettel és a Hivatásos Határõrök Érdekvédelmi Szervezetével. Az elõkészítés stádiumában lévõ honvédelmi és szolgálati törvény véleményezése során nézeteiket folyamatosan ütköztették és véleményüket, javaslataikat egyeztették. A képviselõk a pártsemlegesség deklarálásával ugyan, de aktívan keresték a pártok képviselõivel a kapcsolatot. Az egyenlõ távolság tartás a vezetõségben folyamatosan vitát okozott. Az MSZP és a FIDESZ szavakban támogatásáról biztosította a vezetést, azonban érdemi segítséget nem adott. Az SZDSZ liberális elveivel egyeztethetõ volt a támogatás, az MDF - mint a minisztert is adó erõ - erõsen behatárolta kapcsolatait és igyekezett a meglévõ hierarchiában tartani a kontaktust, az FKGP érdemi kapcsolatokat nem épített, a legnagyobb és a Munka Törvénykönyve néhány pontjának alkalmazása során érdemi segítséget a KDNP-tõl kapott a Szövetség. A német katonaszövetség vezetõivel felvett kapcsolat kiszélesedett és 1992 februárjában azzal az eredménnyel járt, hogy a Katonaszövetségek Európai Szervezete (EUROMIL) felvette szövetségünket tagjai sorába az Eisenstadtban rendezett elnökségi ülésén.

Borka István, alapító tag