Borkai Zsolt 1972-ben a Gyõri Rába ETO-nál kezdte sportolói pályafutását. 1982-ben nyújtón ifjúsági világbajnok, 1985-ben ugyanezen a szeren felnõtt Európa-bajnok, ugrásban bronzérmes volt, 1987-ben lólengésben világbajnoki címet, nyújtón pedig bronzérmet szerzett. Az 1988-as szöuli olimpián lólengésben megszerezte az olimpiai bajnoki címet. A joggal várt sikeres pályafutás azonban elmaradt: a súlyos térdsérülés után 1990-tõl rövid ideig a németországi Öhringenben lett ifjúsági edzõ. Azután hazatért, jelenleg pedig - hivatásos katonaként, alezredesi rendfokozatot viselve – Gyõrött, a Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola igazgatója. Ez ám az átváltozás – gondoltam Gyõr felé autózva. Olimpiai bajnokunk napjainkban nem a sportból él: a szegedi Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolán szerzett diplomájának köszönhetõen elõbb testnevelõ tanárként, majd - 1999 óta már az országosan egyetlen - a honvéd középiskola igazgatójaként neveli, tanítja a középiskolás korosztályt.- Igazgató vagy inkább alezredes úr...?- Tanintézetet vezetek, így elsõsorban igazgatónak, tanárembernek tartom magam. Annak idején Honvéd sportolóként lettem hivatásos katona, több tiszti rendfokozatot is viseltem már - most a középiskola vezetõjeként, alezredesként szolgálok.- Tehát Igazgató úr! Önnek 1987-88 volt a két legeredményesebb esztendeje a sportban. Több neves bajnokkal, köztük Egerszegi Krisztinával együtt lett Szöul bajnoka. Az úszónõ mindenütt azt nyilatkozza, hogy számára átváltozás, hogy lezárult a sport, csak a gyermekeinek és családjának él. Mit gondol errõl: megteheti ezt egy férfi is?- Esetemben a sportmúltam és személyiségem ötvözete a jelenlegi hivatásom, azaz az intézetvezetõi pozícióm. Egykori bajnokként nem tehetem félre, nem zárhatom ki soha a sportot az életembõl. Igaz, ma mással foglalkozom, valóban egy kicsit átalakultam, átváltoztam, de ebben rengeteget segített az élsport. Sok bajnokkal ellentétben én nem vártam a csodára, az elért eredményeim, sportsikereim mellé helyeztem saját személyiségemet, így építettem fel önmagam. Tény, hogy könnyebben elértem mindent az ismertségembõl, a múltamból merítve - egy pályakezdõ tanár bizonyára rögösebb utat tett volna meg, amig vágyai teljesülnek.- A Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskolában 1999-óta igazgató - tudják a diákjai, ki Ön, milyen nagyszerû bajnok?- A diákok tudják, ki vagyok, ismerik az eredményeimet. Testnevelõként példakép lehettem, ma, igazgatóként, egy vagyok a sok tanár közül. Ez nem baj, ez elõrelépés, s úgy érzem, nem rontott presztízsemen, hiszen a jelenlegi diákjaim már Borkai Zsolt igazgatóként ismertek meg. Egyébként ma is aktívan foglalkozom a növendékekkel, gyakorló testneveléstanárként gyõzõdtem meg arról, hogy a mai gyerekek mások, mint – annak idején – mi voltunk, õk már küzdeni nem, csak kapni akarnak.- Miként függ össze a katonaság és a sport, a korábban katonai jellegû sportágak mennyire népszerûek a diákok körében?- A sport és a katonaság közel állnak egymáshoz, szorosan összeférnek. Gondoljunk csak a viselkedésformákra, a fegyelemre és kitartásra nevelõ hatásukra. Szerintem azonban nem lehet összehasonlítani a különbözõ korszakokat, ma már teljesen más érdekli a fiatalokat: a gyerekek, köztük a mi növendékeink is imádják, igénylik ugyan a mozgást, de a tornasport ma már nem divatos, a túl sok energia-befektetéssel járó sportágak nem tudtak vonzóak maradni. Persze a Honvéd Középiskola élen jár, élen kell, hogy járjon a sport terén: örömmel tölt el, hogy teljesen zsúfolt délutánonként az erõsítõtermünk, a testmozgás közkedvelt, a hagyományok, a katonai sportversenyeken való részvétel bennünket kötelez. A kitartásra, a fegyelemre nevelõ sport a katonaéletre is átfordítható, nevelõtanáraink példamutató katonasportolók - van tehát kire felnézni a növendékeknek.- A ,,Tiéd a pálya” elnevezésû fõvárosi egészségnapon, a Magyar Honvédség és az egészséges életmód népszerûsítésekor találkozhattak Önnel a fiatalok, Gyõrött pedig tizenéves gyerekekkel foglalkozik. Kihasználja-e az ilyen alkalmakat az ifjúság, vagy lehetne még mit tenni az egészséges életmódra, a sportra történõ nevelés terén?- Egyedi alkalom volt a seregtõl érkezett felkérés, pedig az egészséges életmódra nevelés nagyon fontos. Örömteli, hogy a gyerekek nem az utcán vannak, hanem van egy értelmes elfoglaltságuk, ráadásul egészséges környezetben vannak, mozognak, sportolnak. Hasonló korú gyerekek szüleivel még 2000-ben megalakítottuk Gyõr Bácsa kerületében az „Üstökös FC”-t, amelyet teljesen amatõr alapon mûködtetünk - legfeljebb tizennégy éves gyerekeknek. Bérelt pályánkon száznál is többen járnak edzésre. Reményeink szerint elõbb-utóbb kapunk a város vezetõitõl valahol szabad területet, hiszen valamennyien egy saját pálya megépítésére vágyakozunk. A családomban fontos a testedzés, 13 éves lányom magyar bajnok volt modern táncban, ma már inkább szalontánccal foglalkozik, 10 esztendõs fiamat pedig tehetséges, ügyes labdarúgónak tartják.Borkai Zsolt 2005-ben Bauer Rudolf-díjas lett. Megkapta a Gyõr-Moson-Sopron megye sportjáért sokat tett nevelõknek-sportolóknak járó legmagasabb elismerést. Ezzel sportolói, sportszervezõi munkáját ismerték el, hiszen Zsolt korábban a megyei közgyûlés MOB-ba delegált tagja volt. Az általa vezetett tanintézet – nyugodtan kijelenthetõ, miatta is – országosan népszerû. Amikor utoljára felvételiztettek - a 60 helyre - ötszörös volt a túljelentkezés. Megfelelõ propagandával újra többszörös érdeklõdésre számít az igazgató.Borkai Zsolt sosem volt médiasztár, pedig – szerintem még ma is – kihasználhatná õt a média, de a munkáltatója, a Magyar Honvédség is: akár a szerzõdéses katonák toborzásakor, akár a katonasport népszerûsítésekor. Mindenki csak nyerne vele...
