A jogász válaszol

Múlt havi számunkban írtam a jogorvoslati lehetõségek határidejének új szabályozásáról. Az azóta beérkezett nagy számú kérdésekbõl az látszik, hogy vissza kell térni a problémára.

2006. január 1-tõl a Hjt. új szabályt alkotott a szolgálati panaszra, illetve a bírósági eljárásra vonatkozó határidõkrõl.

A szolgálati panaszt a Hjt. a következõképpen szabályozza:

217. § (1) Az állomány tagja vagy meghatalmazása alapján képviseletében az érdek-képviseleti szerv és jogi képviselõje, ha a szolgálati vi¬szonyára vonatkozó, e törvény 222. § (1) bekezdésében nem szabályozott határozatot, parancsot, intézkedést vagy mulasztást (a továbbiakban együtt: döntés) sérelmesnek tartja, szolgálati panaszt terjeszthet elõ.(2) A szolgálati panaszt a döntés tudomásra jutásától számított 30 napon, de legfeljebb a döntés meghozatalától számított egy éven belül lehet benyújtani.

A gyakorlatban ez tehát azt jelenti, hogy a döntés tudomására jutásától számítva 30 nap áll az állomány tagjának rendelkezésére. A döntés akkor jut tudomásra, amikor azt az állomány tagjával közlik, értesítik róla, kézbesítik neki, vagy egyéb más módon tudomást szerez róla (pl. a fizetési értesítõjén látja, hogy nem a megfelelõ mértékû nyelvpótlékot folyósították neki), stb. Nem az számít tehát tudomásra jutásnak, amikor a munkatárs, kolléga, barát, stb. figyelmeztet a jogainkra és szolgálati panasz beadására buzdít, hanem az, hogy a konkrétan sérelmezett döntésrõl mikor szereztünk tudomást, vagy legalábbis mikor kellett volna tudomást szereznünk.

A döntés meghozatalától számított 1 éven túl viszont már nincs lehetõség szolgálati panasz benyújtására. Ezért ha a szolgálati panaszt vi¬szonylag késõn nyújtjuk be, célszerû azonnal igazolni, hogy az mikor és milyen módon jutott a tudomásunkra, amennyiben az nem egyértelmû a címzett számára.

Változott a bírósági útra vonatkozó szabály is a Hjt-ben:

223. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, haa) a szolgálati panaszát elutasították vagy jogszabályban elõírt határidõn belül nem bírálták el, illetõleg az elsõ fokú határozat elleni fellebbezését elutasították;b) a sérelmezett döntést a miniszter hozta;c) az a)-b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.(5) Az (1) bekezdésben meghatározott határidõ jogvesztõ.

A változás az (5) bekezdést érintette, mert ezentúl a 30 napos határidõ elmulasztása jogvesztõ! Nincs tehát a továbbiakban lehetõség arra, hogy késedelmünket igazolhassuk.

A HJT. VÁLTOZÁSAI 2006. JANUÁR 1-TÕL

Idén ismét változott a hivatásos és szerzõdéses katonák jogállásáról szóló törvény, a Hjt. A változások közül csak azokat szeretném részletesen ismertetni, amelyek tényleges kihatással vannak a katonák mindennapi szolgálatteljesítési viszonyaira.

Változott néhány definíció a 2.§-ban:- állományilletékes parancsnok- szövetséges fegyveres erõk- elõmeneteli bizottság- külföldi szolgálat teljesítésének formái- az önkéntes tartalékos állomány tagja- készenléti jellegû beosztás- mûveleti terület

A készenléti jellegû beosztás definícióját – az érintettek nagy számára tekintettel – ismertetem: „2.§ (39) Készenléti jellegû beosztás: azok a külön jogszabályban meghatározott beosztások, ahol a beosztási feladat nem kíván állandó szolgálatteljesítést a szolgálat teljes idõtartama alatt, hanem olyan igénybevétellel jár, amely részben lehetõvé teszi az állomány tagjának pihentetését.“ Ezzel kapcsolatban jegyzem meg, hogy a hivatkozott „külön jogszabály” megalkotása jelenleg folyamatban van, melynek véleményezésében tevékenyen részt vállal szakszervezetünk!

A szabad mozgással és a tartózkodási hely szabad megválasztásával kapcsolatos korlátozás a következõképpen módosult:

19.§ (3) Az állomány nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott al¬egységhez tartozó tagja a feladatteljesítést engedélyezõ közjogi döntést követõen a szolgálati helye szerinti települést, illetve - amennyiben az nem esik egybe lakóhelyével - a lakóhelye szerinti települést csak az állományilletékes parancsnok engedélyével hagyhatja el, illetve utazhat külföldre.

20.§ (3) A nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegység állományának tagja visszarendeléséhez a szolgálati elöljáró döntése is elégséges a feladatteljesítést engedélyezõ közjogi döntést követõen.

A lelkiismereti és vallásszabadságra vonatkozó rendelkezés a következõ elõírással egészült ki:

25.§ (6) Mûveleti területen a váltásonként 150 fõt meghaladó létszámot elérõ alegység szolgálatteljesítése esetén a vallásgyakorlást a Tábori Lelkészi Szolgálat a tevékenységben részt vevõ tábori lelkésszel biztosítja.

Következõ havi számunkban ismertetem a Hjt. további változásait.