A 2018. évi országjelentés

2018. április 17-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Magyarország növekedési lehetőségeiről tartottak vitát abból az alkalomból, hogy az Európai Bizottság közzétette a tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről készített éves elemzését.

A 90 résztvevővel megtartott eseményen, amelyen a LIGA Szakszervezetek is képviseltette magát, hangsúlyosan esett szó az országspecifikus ajánlások végrehajtásában elért eredményekről, és a lehetséges kockázatok értékeléséről.

Székely István Pál, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyekért Főigazgatóságának (DG ECFIN) kutatási igazgatója, az esemény első felében a magyar országjelentés egyes főbb megállapításait foglalta össze. Elmondta, hogy az Európai Unió minden országában komoly szakmai anyagnak számítanak ezek a jelentések, százas nagyságrendben dolgoznak szakértők egy-egy anyagon. A jelentések azt tükrözik, hogy az Európai Bizottság hogyan tekint az egyes országokra.

Ábrákkal illusztrálva bemutatta, hogy Magyarországot az adatok alapján stabil GDP növekedés és erős fogyasztás jellemzi. Ugyanakkor a munkaerő a termelést korlátozó tényezőként szerepel a feldolgozóipar túlsúlya miatt, a termelékenység pedig elmarad a környező országokétól. A társadalmat illetően a szociális ellátórendszer viszonylag jól működik, viszont a kedvező adatokban a közmunka hatása is megjelenik. Az adatok mögé nézve viszont az is látható, hogy a felzárkózási folyamatok mögött alapvetően egy normális gazdasági fejlődés mellett Magyarország összességében véve veszít a pozíciójából és több területen is érik kihívások. Az intézmények megbízhatóságával és a kormányzással kapcsolatos hiányosságok visszafoghatják az ország gazdasági felzárkózását.

A demográfiai trendek és a jól képzett fiatalok elvándorlása nem segítik elő a jövőbeni növekedést. A gazdaság duális szerkezete, a lakossági és vállalati beruházások közötti különbségek azt mutatják, hogy a döntően EU-forrásokra alapozó gazdasági növekedés kockázatokat rejt magában.

Előadásában kitért az oktatás romló helyzetére (PISA-tesztek), valamint az egészségügy helyzetére is (döntően fekvőbeteg ellátás, növekvő, de az EU átlagtól még mindig elmaradó várható életkor, egészségben eltöltött évek száma). Az intézményi teljesítmény tekintetében elmarad, és romló tendenciát mutat az ország. Az EU átlag feletti, nem kielégítő besorolást kapott az egyetlen ajánlattevős közbeszerzések aránya is.

A felvezetőt követen kerekasztal beszélgetésre került sor György László (Századvég Gazdaságkutató Zrt.), Székely István Pál (Európai Bizottság), Virág Barnabás (Magyar Nemzeti Bank) valamint Vértes András (GKI Gazdaságkutató Zrt.) részvételével.

Az országjelentés magyar nyelvű változatát itt  található.

Mi is az az országjelentés?

A közzétett országjelentések az európai szemeszter téli csomagjának részét képezik. Az európai szemesztert 2010-ben a tagállamok hagyták jóvá, és 2011-ben indult útjára Magyarország EU-elnökségének vezető közreműködésével. Az európai szemeszter célja, hogy az EU tagállamai össze tudják hangolni gazdaságpolitikájukat, és kezelni tudják az előttük álló gazdasági kihívásokat.

Az országjelentések minden évben a tél végén jelennek meg (tavaly február 22-én), és kiindulópontként szolgálnak a tagállamok nemzeti programjának április közepéig történő kidolgozásához, valamint a tavasz későbbi részében a Bizottság soron következő országspecifikus ajánlásaihoz.

Forrás: liganet.hu