2024. 05. 29. szerda
Magdolna
: 385 Ft   : 355 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A vártnál hamarabb gond lehet az állami nyugdíjrendszerrel

2017. 07. 28., 09:19

Fontos lenne az ügyfeleknek is olcsóbb vállalati nyugdíjprogramok támogatása, illetve az egyéni öngondoskodás hangsúlyosabb propagálása, mert az állami nyugdíjrendszer hamarabb küzdhet fenntartási gondokkal, mint azt korábban számolták – írja a Világgazdaság.

Azok a (jellemzően volt szocialista) országok, amelyek csak egyéni nyugdíjtervekkel rendelkeznek, általában kevésbé képesek a gazdaságuk mértékében is értékelhető méretű nyugdíjvagyon felhalmozására – olvasható az Állami Számvevőszék lapjában, a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányban, amelynek szerzői Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke és Szalai Péter, a PEND Consulting Kft. ügyvezetője.

A szerzők szerint a rendszerváltás óta eltelt idő nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy ezek az országok olyan szabályozást, illetve jól működő piacokat hozzanak létre, amelyek szereplői a saját dolgozóik számára rendszerszerűen munkahelyi nyugdíjígéreteket tudnak tenni. Ugyanakkor a jelenlegi hazai munkaerőpiaci helyzetben előtérbe kerülhetnek a képzett munkaerő megtartását szolgáló eszközök, amelyek között Nyugat-Európában kiemelt helyen állnak a vállalati nyugdíjprogramok – ezek költségterhelése általában alacsonyabb, mint az egyénieké, és jobban szolgálja a tőkegyűjtési célt is.

A kutatók az MNB által a közelmúltban publikált adatokat összevetették a Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) népesség-előreszámításaival, s ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy túl optimistán mérte fel a helyzetet a jegybank: 2030-ra az MNB egy keresőre 0,49 időskorút mér, ám az NKI adatai szerint ez az arány 0,58-0,61 lehet. Ekkor pedig az állami nyugdíjrendszer hiánya már 2035 előtt is emelkedésbe kezdhet, s hamarabb érheti el az éves GDP 4-4,5 százalékát. Az is gondot jelenthet, hogy a modellben szereplő 3 százalékos reálkamatláb nem tűnik elérhetőnek, ami tovább rontja a fenntarthatóságot.

A rendelkezésre álló nyugdíj-előtakarékossági konstrukciók csak részben képesek betölteni azt a szerepet, hogy tömegesen, érdemi és rendszeres nyugdíj-kiegészítést nyújtsanak majd a leendő nyugdíjasoknak – ám nem látszik jobb megoldás, mint a tőkeakkumulációra képes tőkefedezetű nyugdíjtermékek (nyugdíj-előtakarékossági számla, a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár) elterjesztése és ezek támogatása.

A termékek esetében ugyanakkor az eltérések is számos kérdést vetnek fel. A NYESZ-számla például kifejezetten tőkeakkumulációs célokat szolgál, miközben a nyugat-európai országokban előnyben részesítik a járadék jellegű kifizetéseket. Érdekes módon Magyarországon még a nyugdíjbiztosítási szabályozásban sem szerepelt a járadékkényszer, csak az MNB ajánlása írta elő a járadékopció nyújtását a szolgáltatók felé. A nyugdíjpénztári kifizetések jelentős része is egy összegben történik – járadékot kevesebb mint 1000 fő kapott a vizsgált időszakban –, ráadásul a felhalmozási időszakban történő pénzkivételek az elmúlt három évben folyamatosan és jelentősen meghaladták a nyugdíjszolgáltatásokat.

Meglepő adat, hogy az önkéntes pénztárak kétharmadánál, közel 800 ezer szerződés után nem érkezett adó-visszatérítési igény – ez edukációs problémákra utal.

A nyugdíjbiztosítások 2015 végi 24 316 millió forintos állománydíját látva egy ügyfél évente valamivel több, mint 200 ezer forintos megtakarítást vállalt. Mindez a kutatók nyers számítása szerint húszéves megtakarítás esetén (ha a hozam elegendő a költségekre) 4,8 millió forintos megtakarítást jelenthet, ami a 200 hónapos irányadó járadéktartam (a nyugdíjba vonulás után várható élettartam) alapján és 120 ezer forint körüli átlagnyugdíjjal számolva érdemi, 10-30 százalékos nyugdíj-kiegészítést jelenthet. (Az inflációval ugyanakkor nem számolt a tanulmány.)

A szerzők arra is figyelmeztetnek, hogy hamis illúziókba ringathatják magukat azok – a már említett módon még adókedvezményt sem igénylő – önkéntes pénztártagok, akik 2015-ben átlagosan 36 ezer forint (havi 3 ezer forint) befizetést teljesítettek. Az ő esetükben ugyanis a fenti nyugdíj-kiegészítéshez szükséges 4,8 millió forintnyi tőke eléréséhez száz év előtakarékosságra lenne szükség.

Forrás: Világgazdaság

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2024. 05. 07., 10:09
A kihasználtságra és a tapasztalatokra való tekintettel a szerdai meghosszabbított nyitva tartást kizárólag előzetes egeztetés alapján biztosítjuk!
2022. 07. 19., 11:59
A LIGA Szakszervezetek támogatásával a csatolt linken szereplő üdülési lehetőségeket érhetik el tajgaink a 2024-es évben. Ehhez mindössze rendszeres tagdíjfizetés és a tagkártya felmutatása szükséges.
2024. 05. 29., 10:52
Tájékoztató a Hész XVIII. Országos Horgászversenyéről 2024. június 29-30. A HÉSZ Központi Iroda, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár Tiszamenti Katonai Repülősök alapszervezetének közreműködésével 2024. június 29-30-án horgászversenyt szervez a kengyeli (Szolnok, Martfű térsége) Crazy Carp Lake horgásztavon...

  JETfly Magazin

Az első nyári hónapban repülőnapot rendeznek többek között Dunakeszin, Kadarkúton és Budaörsön is, a Múzeumok Éjszakáján pedig szintén több helyszínen várják a repülés rajongóit!

  Háború Művészete magazin

A Roszatom nukleáris üzemanyagot gyártó részlegéhez, a TVEL-hez tartozó Csepecki Gépgyárban megkezdték azoknak a speciális spirálbordás titáncsöveknek a gyártását, amelyek a világ majdani legnagyobb atomjégtörő hajóján a gőzfejlesztők szerkezeti merevségét biztosítják.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.