Az egyensúly költségvetése

Költségvetés 

Első napirendként Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkár tájékoztatta a résztvevőket a 2020-as költségvetés fő célkitűzéseiről. Ennek során kiemelte, hogy a tervezés során (az uniós módszertan szerint) 1%-os hiánnyal számoltak. Figyelembe véve az 1%-os tartalékképzést ez majdnem nullszaldós költségvetést jelent.

Kiemelte, hogy a közszféra munkavállalóinak illetményemeléséről a folyó béremelések kivételével még nincs kormányzati döntés. A 160 milliárd forintos felülről nyitott céltartalék azonban biztosítja a későbbi döntések költségvetési fedezetét.

Rolek Ferenc a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetsége alelnökének kérdésére tisztázásra került, hogy a jövő évi költségvetés a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésével nem számol január 1-jétől. A hatéves VKF megállapodás szerint erre egy későbbi időpontban kerül sor. A téma az adórendszer változásait bemutató napirend kapcsán is felmerült. Ismeretes, hogy 2019 július 1-jétől szintén a hatéves megállapodás alapján sor kerül a szocho 2%-os csökkentésre. Rolek Ferenc a későbbiekben felidézte, hogy a hatéves megállapodás megkötésekor a felek szándéka az volt, hogy minden évben január 1-jétől történjen meg a járulékcsökkentés. Tekintetbe véve, hogy a megállapodás szövegéből nem ez következik, ezért megismételte a tavalyi javaslatát, miszerint módosítani kellene a megállapodást.

Fontos emlékeztetni arra, hogy ez a probléma jelentősen akadályozta a 2018-ban lezajlott minimálbér tárgyalások során a munkavállalói érdekek érvényesítését. Bodó Sándor munkaerőpiacért felelős államtitkár erre úgy reagált, hogy a két oldal írásos javaslata esetén tudják megfontolni a megállapodás módosítását. A téma lezárásaként Rolek Ferenc jelezte, hogy tárgyalást kezdeményeznek a munkavállalói oldallal erről a kérdésről.

Adótörvények

Az adótörvények módosításáról szóló konzultáció kapcsán a gazdaságvédelmi akciótervhez kapcsolódó döntően a vállalkozásokat érintő tehercsökkentés, valamint a családpolitikai intézkedésékhez kapcsolódó kedvezmények kerültek szóba. Itt vetette fel a LIGA elnöke, hogy ismételten át kellene gondolni a béren kívüli juttatások támogatását. Kifejtette, hogy az öngondoskodás támogatása és a munkavállalási célú mobilitást is elősegítő lakhatási támogatási rendszer kiszélesítse, fontos társadalompolitikai célok megvalósítását segíti elő. Emiatt feltétlenül indokolt ezek megvalósítását adókedvezményekkel támogatni. Jó iránynak tartotta az önkormányzati munkásszálló program kiterjesztését a vállalkozásokra és javasolta egy támogatott bérlakás program elindítását. A munkaadói oldal részéről Rolek Ferenc az elmúlt évi álláspontját megismételve, támogatta ezeknek a céloknak a megvalósítását és a korábbi döntések felülvizsgálatát. Ezekre a felvetésekre a kormányzati oldal érdemben nem kívánt reagálni. A munkáltatói oldal részéről Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke nehezményezte, hogy sok kiskereskedelmi vállalkozás „trükközik” a SZÉP kártyával és elfogadják fizetőeszközként. Mészáros Melinda ehhez kapcsolódva kifejtette, hogy ez annak a következménye, hogy megszűnt az étkezési utalvány támogatása. Ez is azt bizonyítja, hogy szükség van a támogatási rendszer újragondolására. Egy lehetséges megoldás lenne a Szép kártya felhasználási lehetőségeinek kibővítése.

Egyebek

Az „Egyebek” napirend keretében a LIGA korábbi kérésének megfelelően a testület tagjai tájékoztatást kaptak a korhatár előtti ellátásban részesülők kereseti korlátjának hatásáról. Eszerint az összes (40.591 fő) érintett közül 9310 fő dolgozik és 703 fő ellátása szünetelt a kereseti korlát miatt. Mészáros Melinda szerint ezek a számok torznak tűnnek, valószínűleg más módon fizetnek a munkáltatók a helyzet egyfajta megoldásaként. Mindenkinek az az érdeke, hogy ne kényszerüljenek, törvénytelen megoldásokra az érintettek. Ráadásul ez a rendszer azokat bünteti, akik jogkövetők. Emiatt mindenképpen indokolt a kereseti korlát eltörlése vagy jelenlegi (18 havi minimálbér) mértékének jelentős emelése. Végezetül a LIGA elnöke megjegyezte, ha mégis a valóságot tükrözik a számok, akkor viszont értelmetlen a szabályozás fenntartása.
A Munkástanácsok javaslatára, miszerint a testület tekintse át a boltok vasárnapi nyitvatartását, a résztvevők úgy reagáltak, hogy nem zárkóznak el a téma konzultáció keretében történő megvitatásától. Többen hangsúlyozták, hogy az érintett Ágazati Párbeszéd Bizottság bevonására is szükség van.

A LIGA elnöke kérte, hogy a kormány intézkedjen, mivel a GINOP pályázatok kifizetései gyakorlatilag leálltak, sok esetben a már lezárt projekteknél még az első kifizetési kérelmek is rendezetlenek. Bodó Sándor ígéretet tett, hogy megkeresik a felelős kormányzati szervet.

Az ülés végén Mészáros Melinda a VKF második félévi munkatervének sorsára kérdezett rá. A LIGA Szakszervezetek az ülés előkészítése során írásban javasolta, hogy a testület ismét tűzze napirendjére a Munka törvénykönyve és a sztrájktörvény módosítását, valamint foglalkozzon a megszűnt korkedvezményes és korengedményes nyugdíj helyett bevezetendő új, szakmailag már kidolgozott munkavállalói egészségvédelmi programmal.

Az ülés lezárásakor Bodó Sándor jelezte, hogy várják a további napirendi javaslatokat.

Forrás: www.liganet.hu