Az NGM Munkavédelmi Főosztályának felhívása

Az elmúlt években egyre gyakoribb a munkáltatók által a munkavédelmi hatóságnak
bejelentett méh vagy darázscsípés okozta halálos munkabaleset.
Főleg erdészeti tevékenység (erdőápolás, fakivágás), mezőgazdasági munka (szőlőszüretelés,
szójatáblában gyomtalanítás) során, illetve közterületen takarítás, folyóparton kézi kaszálás
közben érte rovartámadás a munkavállalókat.
A veszélyes időszak az időjárás hűvösebbre, illetve csapadékosabbra válásáig tarthat.
A méh vagy darázscsípés helyén kialakuló piros, fájdalmas duzzanat nagyon kellemetlen,
leggyakrabban azonban veszélytelen. Fontos tudni ugyanakkor, hogy ha a rovarcsípést követő
két napon belül a távolabbi bőrfelületen kiütések jelentkeznek, illetve légzési, keringési zavar
és hasi panaszok lépnek fel, szakorvoshoz kell fordulni, mert ezek allergiás reakcióra utalnak.
Legrosszabb esetben a csípés fél órán belül akár anafilaxiás sokkot is okozhat, ami azonnali
sürgősségi ellátást igényel.
A rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb
helyi reakciót, akut gyulladást vált ki. Ha azonban az a csípés helyével egybefüggő területen
jelentkezik, függetlenül attól, hogy milyen ijesztően néz ki vagy mennyire tartós, nem ad okot
aggodalomra. Például, ha valaki darázsba vagy méhbe lép, majd megdagad akár az egész lába,
más tünete azonban nincs, akkor is mindössze tüneti kezelést igényel. A Semmelweis Egyetem
tájékoztatása szerint ilyenkor antihisztamin tartalmú, viszketéscsillapító és
gyulladáscsökkentő kenőcsök használata, a bőrfelület hűtése, illetve ha végtagról van szó,
annak felpolcolása javasolt.
Veszélyt jelent viszont, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet. A szájban,
garatban kialakuló duzzanat ugyanis elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár
fulladást okozhat. Ilyen esetben nincs idő mérlegelni: azonnal ki kell hívni a mentőt!
Szintén tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül életveszélyes, egész szervezetet
érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Ilyenkor súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás,
testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban
vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de
akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ez azonnali sürgősségi ellátást igényel: be kell adni a
combizomba a betegnél lévő életmentő adrenalin injekciót (ha már tud az allergiájáról,
általában magánál hordja), és azonnal mentőt kell hívni. Életveszélyes anafilaxiát egyébként
hazánkban csak a méh és a darázs mérge okozhat, a többi rovar csípése csak jórészt
ártalmatlan, helyi reakciót vált ki.
2
Az allergiás reakciók a csípést követően később, 48 órán belül is jelentkezhetnek, akkor
azonban már nem jelentenek akkora veszélyt. Ilyen esetben is feltétlenül fel kell keresni
rovarméreg allergiások ellátásával foglalkozó allergológus szakorvost, aki kideríti, mi okozta
az allergiás reakciót. Rizikóelemzést végez a vérvizsgálatok, bőrpróba és a tünetek alapján,
hogy eldöntse, igényli-e a páciens a 3-5 éven keresztül tartó, rovarméreg-alapú
immunterápiát. Az allergológus emellett a sürgősségi ellátás lépéseiről is tájékoztatja a
beteget, begyakorolja vele, mi a teendő vészhelyzet esetén, illetve ellátja a szükséges
gyógyszerekkel.
Sajnos olyan teszt egyelőre nem létezik, ami már a csípést megelőzően kimutatná a
rovarméreg allergiát, illetve azt, hogy csípés esetén ki milyen tünetet fog produkálni.
Nem allergiás reakció, de szintén orvosi ellátást igényel, ha nyirok- vagy érgyulladás alakul
ki, erre pedig a csípés helyétől a törzs felé kiinduló piros csík utal. Ez fertőzésből ered, jóval
később jelentkezik, általában akkor, ha a fullánkkal nemcsak a méreg, hanem valamilyen
kórokozó baktérium is bekerül a bőr alá. Ha ilyet észlelnek, elég a háziorvost felkeresni, aki
antibiotikumos kezelést ír majd elő.
A méh- és darázscsípés megelőzése érdekében szükséges munkáltatói teendők és javaslatok:
· A méh- vagy darázscsípés veszélyével érintett munkaterületeken végzett munkák előtt a
munkáltatók tájékozódjanak a rovarcsípés kezelésével kapcsolatban a foglalkozásegészségügyi
szolgálat orvosánál.
Különösen fontos ez a rovarméregre érzékenyek esetében.
· A munkáltatóknak a munkavállalók által végzett munkafolyamatokat és
munkaterületeket elemezve fel kell tárni mindazon lehetséges élőhelyeket illetve
veszélyes körülményeket, amelyek méh/darázs általi hirtelen támadást eredményez.
A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében intézkedéseket kell
tenni, különösen ott, ahol a munkaterület járművel történő megközelíthetősége
korlátozott.
· A munkaterületeken indokolt kerülni az egyedül végzett munkát, hogy időben
felismerésre kerüljön az esetleges rosszullét.
Segítséghívásra mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen. Ellenőrizni kell, hogy
van-e térerő. Ha nincs, akkor ki kell deríteni a legközelebbi pontot, és ezt közölni kell a
dolgozókkal.
· Az elsősegélynyújtókat ki kell képezni a sérülések azonosítására és kezelésére.
· A munkáltatónak, munkairányítónak, illetve az elsősegélynyújtónak tudnia kell, hogy
hol van a legközelebbi egészségügyi létesítmény, amelyben az anafilaxiás sokk
elkerülésére szolgáló injekció rendelkezésre áll.
· A munkáltatóknak a munkavédelmi oktatás során – a foglalkozás-egészségügyi
szolgálat felvilágosítása és tanácsai alapján – a munkavállalókkal meg kell ismertetni a
méh/darázscsípés veszélyeit és a szükséges megelőző intézkedéseket.
· A munkavállalók figyelmét fel kell hívni arra, hogy figyeljenek egymásra, a rovarcsípés
esetén a munkát azonnal hagyják abba és igényeljék az elsősegélynyújtást vagy az
orvosi ellátást. Nem szabad a sérültet magára hagyni, még ha rögtön életveszélyes
tünetek nem is jelentkeznek nála. Tapasztalat szerint a jóindulatú munkatársak gyakran
3
árnyékos, félreeső helyre küldték pihenni a sérültet, később már eszméletlen állapotban
találtak rá illetve elhunyt a dolgozó.
· Ha valaki tudja magáról, hogy érzékeny a méh vagy darázscsípésre, vigye magával az
allergiás reakció megelőzését/csökkentését szolgáló gyógyszerét, illetve injekciót.
Ennek hiányában ne kezdje meg a munkavégzést!
· A munkavállalók hordjanak zárt ruházatot és zárt cipőt. Az élénk színű ruhák – mint
a sárga, piros – viselése nem javasolt.
· A munkavállalókat tájékoztatni kell, hogy indokolatlanul ne bolygassák a növényzetet.
Nem szabad fa-, szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen a darazsak szívesen
építik a fészküket e helyekre.
· Ha megjelenik egy-egy méh vagy darázs a közelben, a munkavállalók igyekezzenek
megőrizni a nyugalmukat, a hadonászás csak ingerli a rovarokat.
· Ha van rá lehetőség, az élelmiszereket a veszélyes időszakban inkább zárt térben
(pihenőhelyen) fogyasszák el. Fogyasztás előtt mindig ellenőrizzék az italt, hogy nem
került-e bele rovar.
· Gépjárműbe történő beszállás előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e a kocsitérben méh
vagy darázs.

Felhasznált irodalom:
Dr. Mezei Györgyi: Méh és darázscsípés: veszélytelen vagy halálos (2015), Semmelweis
Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika
http://semmelweis.hu/mediasarok/2015/08/03/meh-es-darazscsipes-veszelytelen-vagy-halalos/
Budapest, 2017. április 13.