Férfi és női foglalkozások

A műhelyelbeszélgetésen a Budapest Intézet munkatársai mellett a LIGA Szakszervezetek, a munkaáltatók, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az Oktatási Hivatal, a Nők a tudományban egyesület és a Corvinus Egyetem meghívott képviselője volt jelen. A résztvevők a Budapest Intézet munkaerőpiaci kutatásának eredményeit beszélték meg.

Csillag Márton vezető kutató ismertette a kutatás főbb eredményeit, amely elsősorban a szakiskolákban és szakközépiskolákban a 2014-es évben végzett fiatalok munkaerőpiaci esélyeit vizsgálta. A legfontosabb eredmény az volt, hogy lényeges a különbség az elhelyezkedési esélyek tekintetében a szakiskolában és a szakközépiskolákban végzettek között. Amíg szakiskolákban végzettek közül a lányok nagyobb eséllyel kerülnek a munkanélküliek vagy alacsony keresetűek közé, a szakközépiskolai végzettség esetében a nemek közötti különbség eltűnik. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a magyar társadalomban már korai gyerekkortól erőteljesen élnek a sztereotípiák, vagyis vannak „női” és „férfi” foglalkozások és ezek között nem mindig van átjárás. Ez tükröződik a szakmaválasztásban, például a szociális ellátás területén jóval több lány végez, mint fiú, viszont például a hentes vagy ács jellemzően „fiúszakma”. Szakképzési területeket vizsgálva elenyészően kevés lány végzett műszaki-ipari (8 %), illetve matematika-számítástechnika és egyéb természettudományos irányon (9 %), viszont kiemelkedő az arányuk az oktatás (91 %), egészségügy és szociális gondoskodás (86 %) területen. A szakmák közötti markáns különbség fokozódik szakiskolai és szakközépiskolai képzés között. Hosszabb távon ez foglalkoztatási szegregációhoz vezet, és jelentős hatással van a várható életpályára és keresetekre is. A kutatásból az is láthatóvá vált, hogy a lányok nagyobb eséllyel választanak a munkaerőpiacon kevésbé versenyképes szakmát.

A kutatás eredményeit követően szakmai beszélgetésre került sor, ahol többek között szóba került, hogy jelenleg nincs korai pályaválasztást, pályaorientációt elősegítő tanácsadási rendszer, nagyon sokan kényszerpályán mozognak, mert nincs választási lehetőségük. Ugyan vannak támogatható és részben támogatható szakmacsoportok, amelyek jelentős összegű ösztöndíjjal járnak (ez a korai lemorzsolódást megelőzi), de ezt nem mindenki tudja egyenlő eséllyel igénybe venni. Továbbá a támogatott szakmák és a képzési rendszer visszáságai, valamint a módszertanilag rosszul megalapozott hiányszakma-előrejelzési rendszer sem segítenek a helyzeten.

Összességében elmondható, hogy a szakmaválasztás és az ezen belül tapasztalható férfi-, illetve női szakma választások hosszú távon munkaerőpiaci szegregációhoz vezetnek, különösen, ha a szakma megszerzése nem jár együtt az érettségi vizsga megszerzésével. A várható keresetekben jelentős a különbség, szakmától függően szakiskolai végzettség esetén 16,5 %-al, szakközépiskolai érettségi esetén 1,7 % -al magasabb a különbség – „természetesen” a férfiak javára.

A kép a LIGA Szakszervezetek által szervezett rajzpályázatra érkezett.

Forrás: liganet.hu