Gazdaságtörténeti mérföldkő

2016. november 24-én a kormány, a munkáltatói és a szakszervezeti szövetségek képviselői ünnepélyes keretek között aláírták azt a megállapodást, amely két évre rögzíti a minimálbér és az ajánlott bérminimum emelésének mértékét.

A megállapodást követő sajtótájékoztatón a miniszterelnök történelmi perspektíváról beszélt, 26 éve várt sikerről, majd megköszönte a munkáltatói és szakszervezeti szövetségeknek a megállapodás aláírását. Elmondta, ahhoz, hogy bérekről lehessen beszélni, kellenek munkahelyek, és kell működőképes gazdaság. Felidézte, hogy a kormány munkahelyeket teremtett az elmúlt hat évben, és hozzátette, „ha bérekről beszélünk, közben ott van a fejünkben az is, hogy a vállalataink versenyképesek legyenek”. Kijelentette, hogy „Magyarországon minden ember, aki dolgozni akar, az talál munkát.” A megállapodásról kifejtette: „a megállapodásnak az az értelme, hogy azt mondhatjuk, nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni”.

Orbán Viktor beszédének végén a közeljövő digitalizációs változásairól, a technológiai verseny kihívásairól beszélt, és kilátásba helyezte, szükséges lesz egy másik megállapodást is kötni, amely a technológiai korszerűsítésről szól majd, annak érdekében, hogy a magyar társadalom alkalmazkodjon a változásokhoz. Ezért a jelen megállapodást kezdetnek nevezte, és hangsúlyozta, számít a munkavállalókra és a munkaadókra egy a közeljövőben kötendő modernizációs és technológiai megállapodás megkötéséhez.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a megállapodásról mint a gazdaságtörténet mérföldkövéről beszélt. Elmondta, személyesen eleget tett annak a miniszterelnöki elvárásnak, hogy menjen el a falig. A megállapodás a minimálbér 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos emelkedését hozza magával, 2018-ban pedig a minimálbér 8 százalékos, a garantált bérminimum 12 százalékos növekedését vetíti előre.
Palkovics Imre a munkavállalók képviselőjeként úgy fogalmazott: "a rendszerváltás utolsó aktusa történik meg a megállapodással, a munkabér is kezd piaci tényezővé válni". Kifejtette, "sok munka lesz még azzal, hogy a 6 éves periódus alatt 30-40 százalékkal nőjenek reálértéken a munkabérek. Nagyon fontos, hogy a minimálbér feletti kereseti sávokban is elkezdődjön a bérek növekedése.
Fontos kérdés, mondta, hogy képes lesz-e Magyarországon boldogulni a magyar munkavállaló, és lesz-e olyan bérfelzárkózási program, ami a gazdaság teljesítményében már évekkel ezelőtt megtörtént. A magyar bruttó hazai termék (GDP) már az uniós átlag 60 százalékát "hozza", míg a bérek nagy lemaradásban vannak. Ez megnyugtató válasz lehet azoknak, akik megkérdőjelezték, ki tudja-e termelni a magyar gazdaság a béremelést - vélekedett. Hangsúlyozta, 2017-2018-ban megvalósul a szakszervezetek régi követelése, hogy a nettó minimálbér elérje a létminimum értékét.

A munkáltatói oldal képviselőjeként Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) alelnöke kiemelte, a most aláírt számok magukban egy sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek, amit a kormány, a munkaadók, munkavállalók együtt tudnak csak megvalósítani. Lakatos Péter szerint a legnagyobb kihívással azok a cégek szembesülnek, amelyek több évre előre fix árakon dolgoznak, legyenek azok az autóiparban, vagy szolgáltató szektorban. Kifejtette, egyetértenek a bérfelzárkózással, hozzátéve, hogy a számokon sokat kell alkudozni, és nem látja úgy, hogy a kormány elment a falig. Közölte, a rendelkezésre álló idő nem adott lehetőséget pontos modellezésre, a jövő fogja eldönteni, hogyan érinti a megállapodás a kisvállalkozókat, egy multinacionális cég magyar gyárát, vagy a szolgáltatókat. A 2017-es számokat "egyfajta kiigazításként" élik meg, míg a 2018-as számok sokkal nagyobb kihívást jelentenek a gazdaság szereplőinek - mondta. Az MGyOSz alelnöke szerint ügyelni kell, nehogy sokan meneküljenek a feketefoglalkoztatásba, a külföldi és magyar cégek hatékonysága közötti különbség ne mélyüljön el, és arra, hogy minél több közmunkás átkerüljön az elsődleges munkaerőpiacra.

A bérmegállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) belül a kormány részéről Orbán Viktor miniszterelnök, a munkavállalók oldaláról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSz) elnöke írta alá. A munkaadói oldalról Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára, Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) alelnöke látta el kézjegyével. Részt vettek a VKF kibővített testületi ülésein, és aláírásukkal egyetértésüket fejezték ki a megállapodással: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetői.

A LIGA Szakszervezetek korábban sajtóközleményben üdvözölte a megállapodást, felhívta a figyelmet korábbi követeléseire, és kifejtette, a kormánytól ezeken a területeken is előrelépést vár.

Forrás: www.liganet.hu