A szolgálati járandóság összegét a mindenkori szja-mértéknek megfelelő csökkentés terheli. Érvényesíthető-e ennek a jelenleg 15%-os csökkentésnek a terhére a családi adókedvezmény? Ha igen (mert igen), akkor hogyan?
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4.§ (4) bekezdése (korhatár előtti ellátás esetén), illetve 5.§ (5) bekezdése (szolgálati járandóság esetén) alapján,
ha a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülőszemély az 1995. évi CXVII. törvényben (Szja. tv.) meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megilletőcsaládi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne,
de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető,
az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető.
A fenti törvény hivatkozott 4.§ (4) bekezdése szerint ha a (2) bekezdés szerint (vagyis meghatározott ellátásfajták esetén az szja mértékével) csökkentett korhatár előtti ellátásban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve - a jogosultat megillető családi kedvezmény - megosztással történő érvényesítésére jogosult, vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére - más jogosulttal közösen, vagy házastárssal, élettárssal megosztva sem - nem vagy csak részben érvényesíthető, a családi kedvezményre vagy annak adóalapkedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összegnek a - más jogosulttal, a házastárssal, illetve az élettárssal együttesen érvényesített - Tbj. szerinti családi járulékkedvezménnyel csökkentett része a korhatár előtti ellátás (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthető.
A fenti törvény hivatkozott 5.§ (5) bekezdése szerint ha a (2) bekezdés szerint (vagyis az szja mértékével) csökkentett szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve - a jogosultat megillető családi kedvezmény - megosztással történő érvényesítésére jogosult, vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére - más jogosulttal közösen, vagy házastárssal, élettárssal megosztva sem - nem vagy csak részben érvényesíthető, a családi kedvezményre vagy annak adóalapkedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összegnek a - más jogosulttal, a házastárssal, illetve az élettárssal együttesen érvényesített - Tbj. szerinti családi járulékkedvezménnyel csökkentett része a szolgálati járandóság (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthető.
Az igényelhető összeget az Szja. tv. 29/A. §-ának és 29/B. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy ez az összeg nem lehet magasabb a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésének az adóévre számított teljes összegénél.
Az Szja. tv. vonatkozó rendelkezései:
29/A. § (1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti.
(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
b) kettő eltartott esetén
ba) 2016-ban 83 330 forint,
bb) 2017-ben 100 000 forint,
bc) 2018-ban 116 670 forint,
bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot
aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel
kapja;
b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.
(4) Kedvezményezett eltartott
a) az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
(5) Eltartott
a) a kedvezményezett eltartott,
b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.
(6) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap,
a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
29/B. § (1) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe.
(1a) A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.
(1b) Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható.
(1c) A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban a 29/A. § (3) bekezdés c)-d) pontjában nem említett jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.
(1d) Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő - közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket.
(1e) Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény 29/A. § (2) bekezdés szerint meghatározott összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.
(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz tett írásbeli nyilatkozata
a) a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről, és
b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,
amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.
(2a) A családi kedvezmény
a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy
b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása
esetén az adóbevallásban - a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével - fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.
(3) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.
(4) Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.
(5) E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait - figyelemmel az 1/A. § rendelkezéseire is - megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy
a) kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;
b) eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.
(6) Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj. 51. §-a vagy 51/A. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (667 százaléka).
A Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) hivatkozott rendelkezései
A családi járulékkedvezmény érvényesítése
51. § (1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.
(2) A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b) nyugdíjjárulék
összege.
(3) A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban vallja be.
(4) A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.
(5) Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.
51/A. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.
(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b) nyugdíjjárulék
összege.
(3) A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b) nyugdíjjárulék
összege.
(4) A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.
(5) Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.
51/B. § (1) A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény 24/A. § (3) bekezdés szerint megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.
(2) Ha a családi járulékkedvezmény 24/A. § szerint megállapított összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető.
(3) Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.
(4) A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor
a) a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni,
b) a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.
Ha valaki a családi adókedvezményt nem tudta vagy csak részben tudta igénybe venni, és annak nem érvényesített részét az adóévben folyósított korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésének terhére érvényesíteni kívánja,
ezt a kérelmet kell megfelelően kitöltve és aláírva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak megküldenie.
A NAV részletes tájékoztatóját IDE kattintva érheti el (a 73. számú információs füzetet töltse le).
A NAV 2018. évi változásokról szóló tájékoztatóját IDE kattintva olvashatja el.
A NAV hivatalos tájékoztatója szerint a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdésének 2018. január 01-től hatályos rendelkezése alapján a korhatár előtti ellátásban, illetőleg szolgálati járandóságban részesülők családi kedvezményének érvényesítéséhez szükséges igazolás kiállítását - függetlenül attól, hogy azt mely adóévre kívánják érvényesíteni - már nem az adózónak kell kérelmeznie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, hanem azt az adóhivatal - az adózó nyugdíjfolyósító szerv előtti eljárásban tett hozzájáruló nyilatkozata alapján - a nyugdíjfolyósító szerv megkeresésére tekintettel állítja ki.
Őszintén remélem, hogy e tájékoztató eljut minden érintett személyhez, aki esetleg nem tudja, hogyan érvényesítheti a jogait e tekintetben.
Kérem, osszák meg barátaikkal és ismerőseikkel ezt az összefoglalót, s kérjék meg őket is, hogy lájkolják a NyugdíjGurut :-)
Az összefoglaló legutóbbi frissítése: 2018. szeptember 16.
Forrás: www.nyugdijguru.hu