Lesz európai TB szám?

Jelenleg közel 12 millió Európai munkavállalási korú – 20 és 64 év közötti - állampolgár él a születési országától eltérő másik EU-s tagállamban, ez az Európai Unió munkaképes korú lakosság 3,7 százaléka. Az elmúlt tíz évben megduplázódott a számuk, viszont az un. mobil munkavállalók helyzete nem feltétlenül javult. (A külföldön dolgozó magyarok számát a Központi Statisztikai Hivatal 280 000 fő körülire becsüli, de családtagokkal és más státusszal együtt a szakirodalomban gyakran találkozhatunk 500 000 fő körüli számmal is. A legtöbben Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban dolgoznak.)

A hazáján kívül munkát vállaló állampolgárok helyzetét nehezíti, hogy még legális munkavállalás esetén sem gördülékeny a társadalombiztosítási és egyéb szolgáltatások igénybevétele. Ennek oka egyrészt, hogy a releváns hatóságok közötti határokon túlnyúló együttműködés nem zökkenőmentes, alapvetően papíralapon történik az információk és adatok továbbítása, másrészt az információhoz való hozzájutás sem egyszerű, a jogok és kötelezettségek rendszere még egy szakértő szemével sem feltétlenül átlátható. Ennek a helyzetnek a megoldására az Európai Szociális Jogok Pilléréhez és a munkavállalók szabad mozgásának alapelvéhez kapcsolódó kezdeményezés az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) létrehozásának és az Európai Társadalombiztosítási Szám (ESSN) bevezetésének a gondolata.

Az Európai Munkaügyi Hatóság felállításának célja lenne, hogy a határon túlnyúló, munkavállalást érintő ügyek esetében a tagállamok közötti már létező adminisztrációs együttműködést megerősítse, a meglévő eszközöket hatékonyabbá tegye és az esetleges vitás ügyek rendezését segítse. Ennek eredményeként az egységes piacon belül a munkaerő szabad vándorlása egyszerűbbé és hatékonyabbá válna azáltal, hogy a hatóság támogatást és információt nyújtana az európai állampolgároknak és a mobil üzleti vállalkozásoknak a határon túlnyúló foglalkoztatás esetében, valamint fellépne a feketemunka ellen.

A hatóság feladatai közé a határon túlmutató ügyek tartoznának, a nemzeti intézményrendszerek változatlanul hagyása mellett. A hatóság fő feladatai:

1. Tájékoztató portálként való funkció (állampolgároknak és a vállalkozásoknak).
2. Információk cseréjét elősegítő funkció.
3. Technikai segítségnyújtás / nemzeti hatóságok kapacitásépítése.
4. Elemzés és kockázatértékelés: Európai adat- és kutatási források felhasználásával a munkaerőpiaci és társadalombiztosítási trendek követése.
5. Munkaügyi ellenőrzések koordinálása pl. az Europol és Eurojust-al való kapcsolat által az emberkereskedelem elleni fellépés.
6. Vitarendezést segítő mechanizmusok fejlesztése a határokon túlnyúló munkaerő-mobilitással kapcsolatos esetekben.

A Bizottság jelen pillanatban négy megoldási lehetőséget vesz számba:

0. opció: (un. baseline-scenario) Marad a jelenlegi rendszer és a problémák, esetleg egyes területeken szorosabb lesz az országok közötti együttműködés, de nem lesz európai szintű egységes fellépés.
1. opció: támogató szerep. A Hatóság elsősorban információk nyújt majd európai munkaerő-mobilitás témakörben a már meglévő intézményeknek, struktúráknak, az állampolgároknak és a vállalkozásoknak.
2. opció: működtetői szerep. A Hivatal technikai szabványokat ajánlana, a hatóságok közti együttműködéseket erősítené és átvenne egyes technikai feladatokat is a nemzeti hatóságoktól, mint például a tájékoztatási szolgálat.
3. opció: „köteleztető” szerep: a hatóság a kompetenciájához tartozó területeken szabványokat határozna meg, a szolgáltatások és tájékoztatás területén is. Vita esetén kötelező jellegű döntéseket hozna.

Az Európai Munkaügyi Hatóság tervével párhuzamosan folyik az Európai Társadalombiztosítási Szám (ESSN) bevezethetőségével kapcsolatos folyamat is. A szám bevezetésével egyszerűbbé válna a mobil európai munkavállalók és állampolgárok helyzete, mivel az ESSN elsősorban digitális alapon biztosítaná az intézmények közötti információcserét. Az ESSN kiegészíti a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjára irányuló tevékenységeket és a felállítandó Társadalombiztosítási Információk Elektronikus Cseréje (Exchange of Social Security Information / EESSI) rendszerét. Az intézkedés célja kettős, elsősorban gyorsítja a valamely tagállamban már biztosított állampolgár társadalombiztosítási célú beazonosítását egy másik tagállamban, másrészt segít információshoz jutni, hogy az állampolgár milyen mértékben biztosított egyes társadalombiztosítási intézetek vagy szolgáltatók által.

Az ESSN bevezetésével kapcsolatosan szintén több elképzelés van, a jelenlegi - csalások és visszaéléseknek is teret adó – rendszer változatlanul hagyása mellett alternatívaként fogalmazódik meg egy koordinációt elősegítő, de tagállamok számára jogi kötelezettségekkel nem járó verzió és egy nemzeti rendszert kiegészítő, de a jelenlegi társadalombiztosítási számok megkülönböztetését lehetővé tevő rendszer is.

Az Európai Bizottság a rendelkezéstől pozitív társadalmi hatást vár, elsősorban az állampolgárok szabad mozgásának megerősítését és biztonságának növekedését. Jelenleg mindkét kezdeményezés társadalmi egyeztetés alatt van, 2017. december 26-ával bezárólag van lehetőség minden egyes Európai Uniós állampolgárnak anyanyelvén írásban megküldeni általános észrevételeiket a kezdeményezéssel kapcsolatban az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főosztályának. Az összes jelentősebb szereplővel, nemzeti hatósággal, érdekképviseleti szervvel stb. való konzultációk is folyamatban vannak, így az eredmények hamarosan várhatóak.

Forrás: www.liganet.hu