Még mindig homályos, mi lesz a béren kívüli juttatásokkal

 
A jövő évtől az olyan népszerű juttatási elemek, mint az ajándék utalvány, az Erzsébet-utalvány, a nyugdíj és egészségpénztári hozzájárulás, az iskolakezdési támogatás és a helyi bérlet szinte kivétel nélkül elveszítik adóelőnyüket. Egyedül a Széchenyi Pihenő Kártya, ismertebb nevén a SZÉP-Kártya marad a kedvező adózási kategóriában, míg a többi jövedelemként adózik 2019-ben az elfogadott szabályok alapján. A béren kívüli juttatások kérdését azonban egyetlen cég sem veheti félvállról: egy gördülékenyen működő, a havi fizetésen túli kompenzációs csomag nemcsak erős megkülönböztető tényező, hanem komoly megtartó erő lehet. Mindez pedig a közismert munkaerőpiaci kihívások mellett kiemelten fontos szempont, így nagyon nem mindegy, mit lépnek most a munkáltatók.

Mire jó a béren kívüli juttatás?

Magyarországon 1993 óta léteznek adókedvezményes juttatások, amelyeket a munkaadók általában előnyben részesítenek, igyekeznek őket maximálisan kihasználni. Felhasználói oldalon a juttatások zöme létszükségletté vált, a munkavállalók számítanak ezekre az életüket könnyebbé tevő pluszokra. Olyan mindennapos kiadásokat tudtak fedezni velük, mint például a lakáshitel törlesztése, a gyerekek iskoláztatása, saját egészségük megőrzése. Az utóbbi években újabb szerep hárult ezekre az elemekre: a munkaerő-hiány, a munkaerőmegtartás nehézségei kreatív juttatási formákat hívtak életre.


- tájékoztatta a Portfolio-t az Edenred Magyarország (a francia Edenred Csoport tagja - a szerk.).

A jelenleg differenciált juttatási rendszert alkalmazó vállalatok nem tehetik meg, hogy ezentúl csak bért adjanak. A gazdasági megfontolásokon túl fontos szempont az is, hogy az adott dolgozói kör igényeinek, élethelyzetének milyen juttatási forma felel meg leginkább. Egészen egyedi juttatási forma válik be például azokban a vidéki üzemekben,, ahol a jól fizető alkalmi idénymunkák időről időre elszippantják a fizikai munkásokat. Amennyiben ez rendszeresen és nagy számban fordul elő, negatívan hat a termelékenységre. Erre egy olyan juttatási rendszer bevezetése jelenthet megoldást, amely a folyamatos jelenlétet jutalmazza.

A kreatívan kialakított egyedi juttatási struktúrák a vállalati márkaépítési stratégiában is egyre fontosabb szerepet töltenek be. Jellemző példa az utóbbira, ha egy egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat egészséggel kapcsolatos juttatásokat (fitnessbérlet, egészségbiztosítás, orvosi szűrések) kínál a munkavállalóinak. Ezeknek köszönhetően az alkalmazott juttatások az employer branding elemeivé is válnak.


- hangsúlyozzák a szakértők.

A legtöbb cég bizonytalan

Svédországban annak ellenére sem csökkent a béren kívüli juttatásokra fordított keret a gazdaságban, hogy néhány éve megszüntették ezek adókedvezményét. Vajon mihez vezet a mostani változás a magyarországi cégeknél? A ma már főleg elektronikus utalványokat forgalmazó cég augusztusban felmérést készített a tíznél több embert foglalkoztató - vagyis a megváltozott cafetéria szabályoknak leginkább kitett - társaságok körében. Ebből kiderült, hogy nagy a tanácstalanság: a megkérdezett közel kétharmada az év végéig szeretne dűlőre jutni az ügyben, ugyanakkor szintén viszonylag sokan - a válaszadók negyede - mondták azt, hogy 2019 első negyedévére halasztották a döntést.



A tanácstalanság részben abban nyilvánult meg a felmérésben, hogy a kritikus kérdéseket feltűnően sokan hagyták megválaszolatlanul. Arra a kérdésre, hogy megtartják-e jövőre a kedvező adózási kategóriában egyedül meghagyott SZÉP-kártyán kívüli, egyéb juttatási elemeket, a cégek harmada nem válaszolt. Másrészt a válaszadók között is magas volt azok aránya, akik valójában nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni.

Aki döntött, megtartaná a juttatásokat

Azok nagy része között, akik már átgondolták a kérdést, egyetértés mutatkozott a meglévő elemek megőrzésében.



Azon vállalatok közül, amelyeknek határozott elképzelésük van arról, hogy milyen hatása lesz a változásoknak a juttatási rendszerükre, olyanok is vannak, akik új juttatási megoldásokat keresnek. A legtöbben azonban itt is azok vannak - a válaszadók harmada -, akik egyelőre tanácstalanok a kérdésben. Hiába a SZÉP-kártyáknál jelentkező adóelőny, a válaszadók kétharmada elzárkózik attól, hogy átálljon erre: csupán 10%-uk tartotta egyáltalán lehetséges alternatívának.

A vállalkozások többsége úgy szeretné megtartani ezeket az elemeket, hogy az adóterheket ne hárítsa át a munkavállalókra. Az viszont érzékelhető, hogy részletesebb információkat és útbaigazítást várnak, hogy felelős döntést hozhassanak a játékszabályok januárral életbe lépő változásai miatt.