Az amerikaiak találó kifejezést használnak a munkamániára: workaholic. Jól mutatja ez a szó is, hogy a betegség nem áll messze az alkoholizmustól, sem más függőségtől. Milyen tünetek jelezhetik a súlyos gondot?
A munkát őrülten hajszolók szenvedélybetegek. Ébredés után az első gondolatuk a munka körül forog, ha egyáltalán nem töltik a feladataikba feledkezve ébren az egész éjszakát. Az egyik jól ismert tünet ugyanis az alvászavar. Napjukból kiszorítják a pihenést, képtelenek rá.
Általában több időt töltenek a munkahelyükön, mint otthon, és a családi fészekben a dolgozószoba az állandó lakhelyük. Folyton feszültek, mert állandósul a teljesítő kényszer, amely rengeteg stresszel jár. Rettegnek attól, hogy kicsúszik az irányítás a kezükből.
A mentális teher mellett fizikai tünetek szintén társulnak a munkától szenvedőkhöz. Ha szakemberekhez fordulnak, legtöbbször magas vérnyomásra, fejfájásra, gyomorgörcsre panaszkodnak. Nem ritka a pánik és a szorongás érzése.
A legnagyobb problémát az okozza, hogy a legvégsőkig kitartanak és csak az első súlyos, ijesztő tünetek után keresik fel orvosukat, amikor a szervezet már meghúzta a vészcsengőt. Ez önmagában egy tünet, mivel számukra előbbre való a munka a családnál, szórakozásnál és a saját egészségüknél egyaránt. Akárcsak más függőségek esetében, itt sem csak a megszállott személy, a környezete éppúgy széthullik.
A legtöbb szakember négy szakaszra bontja a munkamániát. Az első fázis úgy írható le, mint az ital rabjainál a zugivás, csak itt "dugimunkáról" van szó.
Az egyén titokban folytatja a munkát, mivel bűntudat gyötri, ha abba kell hagynia. A második szakasznál környezetét is meglepheti az egyre ingerültebb munkatárs. Ha a kollégák poénnal próbálnak célozni, hogy kezd sztahanovista jellemvonásokkal gazdagodni barátjuk, valószínűleg agresszív reakciót fognak tapasztalni.
Ekkor már, a tiltakozás ellenére is ajánlott orvoshoz küldeni. Ezt követi túlhajszoltság szakasza. A legapróbb részletekbe merülve megszállottan űzi a munkát, és meríti ki teljesen szervezetét. Már nem elég a rá osztott feladat, saját ötletekkel bővíti munkakörét.
A negyedik fázisnál jelentkezik a hirtelen teljesítményromlás. A hullámok átcsapnak a feje felett. Nem képes pihenni magát, sem megfelelő eredményeket produkálni. Az utolsó cseppet is kifacsarva, a szervezet végül feladja. Általában ezt követi az orvosi konzultáció és a betegség tényleges diagnosztizálása.
A munkamániás stressz könnyen okozhat infarktust. Olvasson tovább!
Társadalmilag elfogadott, hogy a munka teszi ki az életünket, hétköznapjaink jelentős részét. Egyik esetben a munka szeretete, más esetben a megfelelés és a főnök árgus szeme hajszolhatja bele a mániákus munkába a jó dolgozót.
A rengeteg kütyü, ami körülvesz minket, szintén elősegíti, hogy bárhonnan növelhessük a dolgos órák számát. Ne tegyük! Ügyeljünk arra, hogy a kikapcsolódás épp úgy beépüljön a rendszerünkbe, mint a munka.
Forrás: egeszsegkalauz.hu