Nyugdíjas bizottsági ülés

Az elnök kitért a nyugdíjasokat érintő tervekre és célkitűzésekre is. A Bizottság ezután Dr. Kovács Erzsébetet, a Budapest Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárját látta vendégül szakértőként, akivel az aktuális nyugdíjkérdések kerültek megtárgyalásra. 

A kiszámítható és fenntartható nyugdíjak emelésének céljából összehasonlításra kerültek az Európai Unió különböző országainak nyugdíjrendszerei, így a három lábon álló brit számítási módszer, melynek alapja, hogy a vagy a reálbér, vagy az infláció vagy egy fix 2,5% adja a nyugdíjemelés alapját, melyek közül mindig a legnagyobb szám adja az emelés alapját. A módszer a svájci indexáláson túl csökkenti a nyugdíjak gazdasági helyzethez és parlamenti ciklushoz kötődő politikai függőséget és kiszolgáltatottságot. Emellett szó esett a svéd rendszerről is, ahol önkéntes alapon 70 éves korig tovább lehet dolgozni és a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége több lépcsőben biztosított, ami a mai munkaerő hiány mellett, ahol már nem érvényesül a nyugdíjasok fiatalokat kiszorító hatása, érdekes kombinációval szolgál.

A Nyugdíjas Bizottság megvizsgálta és bizonyos tekintetben aggodalmát fejezte ki a nemrég bevezetésre kerülő nyugdíjas szövetkezetek kapcsán és nehezményezte, hogy a Parlament a szociális partnerekkel való egyeztetés nélkül fogadta el az egyéni képviselői javaslat által előállt tervet. A Nyugdíjas Bizottság vendége volt Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek Érdekvédelmi osztályának vezetője, aki a tervezés alatt álló LIGA Programmal kapcsolatosan egyeztetett a Nyugdíjas Bizottság tagjaival az általuk beadott javaslatokat illetően. A Bizottság előzetesen felvázolt pár prioritást a jövő év vonatkozásában is, melyek a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára irányulnak, valamit a fiatalokkal közös, generációk közötti híd megépítésére különböző szakmai témák kapcsán.

Forrás: www.liganet.hu