2018. 02. 22. csütörtök
Gerzson
: 312 Ft   : 254 Ft Benzin: 325 Ft/l   Dízel: 323 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Prémiumot kaphatnak a nyugdíjasok

2017. 09. 25., 15:43

A második negyedéves GDP-növekedés elmaradt ugyan a korábbiaktól, az alapvető fundamentumokkal azonban nincs probléma, ezért a kormány nem tervezi a jövő évi prognózis módosítását, és továbbra is 4 százalék feletti gazdasági bővüléssel, 3 százalékos inflációval és 2,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol mérséklődő államadósság-ráta mellett – mondta a Világgazdaságnak Banai Péter Benő.

Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint a 3 százalékos emelésen kívül valószínűleg prémiumot is kaphatnak a nyugdíjasok.

A költségvetést a mostanra megszokott módon már a tavaszi ülésszak idején az Országgyűlés elé terjesztette a minisztérium. Milyen tételek módosulhatnak jövőre az eredeti számokhoz képest?

A kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget erősíti, hogy a 2018-as költségvetés immár a harmadik, amelyet az Országgyűlés a korábbi gyakorlattól eltérően nem ősszel, hanem fél évvel a hatálybalépése előtt tárgyalt meg és fogadott el. Ennek az a legnagyobb előnye, hogy az egyes intézmények és szervezetek jóval korábban láthatják a költségvetési mozgásterüket, a vállalkozások és a családok is kellő időben felkészülhetnek a következő évi változásokra. A jövő évi büdzsé elfogadása óta meglátásunk szerint nem történt olyan folyamat, amely már most áttervezést tenne szükségessé. Így továbbra is 4 százalék feletti gazdasági bővüléssel, 3 százalékos inflációval, valamint 2,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolunk mérséklődő államadósság-ráta mellett. Ez a gazdasági keret lehetőséget ad a versenyszférában és a közszféra számos területén a bérek növelésére, több adótétel csökkentésére, a családi adókedvezmény bővítésére vagy például a családokat erősítő, demográfiai célú intézkedések finanszírozására. Fontos azt is látnunk, hogy a 2018-as költségvetés 200 milliárd forintot meghaladó összegű tartalékkal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a már említett béremelések, adócsökkentések a stabilitás megőrzése mellett akkor is megvalósulhatnak, ha a hazai makrogazdasági feltételezéseinkben vagy a külső folyamatokban valami megváltozna.

Az NGM a második negyedéves GDP-adatokra úgy reagált, hogy 4 százalék lehet a 2017-es teljes éves növekedés. Várható, hogy a törvény benyújtásakor megfogalmazott 4,3 százalékot lefelé módosítják? Ha igen, mekkora bővülésre számíthatunk?

A tavaszi konvergenciaprogramban – amely egyidejűleg készült a költségvetési törvénnyel, megteremtve ezzel a két dokumentum között a tartalmi összhangot – a kormány az idei évre 4,1 százalékos, a jövő évre 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel tervezett. Az első negyedévi 4,2 százalék után az áprilistól júniusig tartó időszakban 3,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Ez utóbbi adat a tavalyi és az idei év munkanapjainak eltérő száma miatti korrekció után 3,6 százalék. Ezt lényegesnek tartom, mert ebből ugyancsak látható, hogy az alapfolyamatok továbbra is erősek. Az év második felében az európai uniós támogatások és a hazai fejlesztési programok növekvő kifizetései, az otthonteremtési program felfutása, valamint a tavaly novemberi hatéves béremelési és adócsökkentési megállapodás hatásai nyomán gyorsabb növekedésre számíthatunk. Ezért az éves prognózis módosítását jelenleg nem tervezzük. Úgy számolunk, hogy a magyar gazdaság 2019-től is 3,5-4 százalék körül fog nőni. Ez egyben azt is mutatja, hogy a hazai GDP bővülése érdemben lesz magasabb az Európai Unió átlagos növekedési üteménél, amihez mind a fogyasztás, mind a nettó export, mind pedig a beruházások érdemben járulhatnak hozzá.

A 3 százalékos infláció éves átlagban túlzónak tűnik az eddigi adatok alapján. Milyen tényezők járulhatnak hozzá ahhoz, hogy elérjük a megcélzott árindexváltozást?

Az infláció alakulásában számos hazai és nemzetközi tényező, például a fogyasztás vagy az olaj árának alakulása is szerepet játszik. Az elmúlt években a hazai inflációs folyamatok szembetűnően megváltoztak. Korábban 4-5 százalék körüli volt az áremelkedés, míg 2013 óta a magyar gazdaságot rendkívül alacsony árdinamika jellemzi. Idén a jövedelmek emelkedésével párhuzamosan növekszik a fogyasztási vagy például a lakásépítések területén a beruházási kereslet, ami az infláció alakulására is hatással lesz. Ezen folyamatok jövőre folytatódni látszanak, így az infláció az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli szinten alakulhat. Az árnövekedést az adókedvezmények – az internetszolgáltatás, egyes éttermi szolgáltatások és a halhús áfakulcsának 5 százalékra történő csökkentése – önmagukban mérséklik, míg a világpiaci folyamatokat tekintve az olajár várhatóan nem jelentkezik árfelhajtó tényezőként jövőre.

Mire számíthatnak a nyugdíjasok? Mekkora lehet a jövő évi emelés?

A kormány betartja a nyugdíjasoknak 2010-ben tett, majd az Országgyűlés által törvényileg megerősített vállalását, miszerint évről évre megőrzi a nyugdíjak reálértékét. Sőt, az elmúlt években ennél több történt: 2011 és 2016 között a nyugdíjak átlagosan több mint 23 százalékkal nőttek, és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően vásárlóerejük mintegy 10 százalékkal javult. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány – a nyugellátások összegébe beépítve – visszaadta a nyugdíjasoknak a 2010 előtt megszüntetett 13. havi nyugdíj összegét. Az ellátások emelését törvény garantálja, mértéke a mindenkori költségvetésben tervezett fogyasztói árnövekedéshez igazodik. Ennek alapján már biztos, hogy jövőre 3 százalékkal emelkednek majd az ellátások. Ehhez még hozzáadódik a jogszabályi feltételek fennállása esetén fizetendő nyugdíjprémium összege is.

Számíthatnak-e az év végén kiegészítő juttatásra a nyugdíjasok? Mekkora lehet ennek a mértéke?

A kormány gazdaságpolitikájának fontos eleme, hogy a nyugdíjasok is kedvezményezettjei legyenek a kedvező hazai gazdasági folyamatoknak. Az infláció feletti nyugdíjemelés mellett, a tavalyi év végén minden nyugdíjas 10 ezer forint névértékű Erzsébet-utalványt kapott. Idén először nyugdíjprémium kifizetésére is lehetőség nyílik, amennyiben a gazdasági növekedés éves mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, és az államháztartás tárgyévi egyenlegcélja teljesül. Ennek fedezetére idén 24 milliárd, jövőre pedig 32 milliárd forintot biztosít a költségvetés. Ezenkívül természetesen a „normál emelést” is kiegészítjük, ha a várható infláció az év eleji emelés mértékét meghaladja.

Tartható lesz a 2,4 százalékos államháztartási hiánycél?

Bízom benne, hogy mind az idei, mind pedig a jövő évi 2,4 százalékos cél reális, tartható. Az idei év tekintetében már ismerjük a központi költségvetés első nyolc havi adatát, ez megerősíti az idei költségvetés stabilitását. A hiánycél szempontjából 2018-ban tartalmilag a növekedés a kulcstényező, illetve a kormány eddigi, véleményem szerint fegyelmezett költségvetési politikájának a megőrzése. Noha korábban az országgyűlési választások nem sok jót jelentettek a költségvetés tarthatósága szempontjából – emlékezhetünk 9 százalék feletti deficitre is –, 2010-ben az új kormány azonnal a költségvetés stabilizálásával kezdte munkáját. A legutóbbi választási évben, 2014-ben pedig érdemben jobb lett a költségvetési egyenleg, mint a limitként meghatározott szint. Azt gondolom, hogy sok szempontból gazdasági érdekünk a hiánycél betartása, tehát e kérdést nem célszerű viták tárgyává tenni.

Forrás: Világgazdaság

 
 
 
Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2018. 02. 09., 09:17
A Katonák a Törvényességért és a Jogbiztonságért Közhasznú Alapítvány rendezvényét február 06-07én tartották a Mátraházán található 4. számú KORK-ban. A rendezvény fókuszába a 2018. évi feladatokat, illetve az 1% adománygyűjtő kampány aktualitásait állították...
2018. 02. 05., 14:10
Az egészségügyi szakdolgozók idén novemberben esedékes 8 százalékos béremelését előrehozták január 1-re - jelentette be az emberi erőforrások minisztere szerdán, budapesti sajtótájékoztatón, miután újabb sztrájktárgyalási forduló zajlott a kormány és a reprezentatív szakszervezetek között.
2018-02-01 15:44:54
Egy hadsereg igazi ereje mindig hitében és szellemiségében rejlik, a százhetven éves Magyar Honvédségnek pedig mindig is a rendíthetetlen bátorság és hazaszeretet adta a karakterét – mondta dr. Simicskó István honvédelmi miniszter január 30-án Budapesten, a kétszáz esztendeje született Görgei Artúr tiszteletére rendezett megemlékezésen, ahol a Honvédszakszervezet részéről Czövek János elnök vett részt...
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 03. 03., 12:20
Nagy hangsúlyt kell fektetni a toborzóirodákban nyújtott szolgáltatásokra, de a példamutató katona a legjobb toborzó.
2017. 03. 03., 12:17
2026-ra a térség egyik legmeghatározóbb haderejévé fejlesztik a Magyar Honvédséget.
2017. 01. 13., 16:44

Esküt tettek a határvadászok

Az illegális migráció növekedése miatt tavaly augusztusban határozott a kormány a Készenléti Rendőrség létszámának növeléséről. A határvadászok elsőként hivatásos állományba vett tagjai január 12-én, csütörtökön tették le az esküt.
2017. 01. 13., 16:40
Márciusban érkeznek meg Szolnokra azok a kiképző, felderítő és futárrepülőgépek, amelyeket a cseh Zlin Aircraft gyártócégtől vásároltak meg a Magyar Honvédségnek.

  JETfly Magazin

2018. február 16-án került sor a norvég F-35-ös fékernyőrendszerének első helyi tesztjére, melynek a norvég Ørland légibázis adott otthont. A fékernyő nem "tartozéka" az F-35-ösnek, a gyártó a norvég fél kérésére integrálja a rendszert a saját példányaikon.

  Háború Művészete magazin