Senki sem találja az igazi megoldást a régió legnagyobb problémájára

Magyarország

Magyarországon tavaly év végén fogadták el a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a szerb és az ukrán vendégmunkások 90 napig munkavállalási engedély nélkül dolgozhassanak. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanakkor a hazánkba jövő vendégmunkások jelentős része tovább megy Nyugat-Európába, miután megszerezte nálunk az ehhez szükséges papírt. Ezen kívül nem sok intézkedés született, amivel rövid, illetve középtávon enyhíteni kívánnák az iparban tapasztalt munkaerőhiányt.

Emellett a kormány a munkaerő mobilitását ösztönző intézkedéscsomagot fogadott el korábban, ennek keretében többek között támogatják a munkásszállások építését, valamint idén januártól új juttatás a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás, ami a hazai munkaerő mobilitás elősegítését célozta meg. A munkaerőhiány enyhítése érdekében a kormány 150 ezer fővel akarja csökkenteni a közmunkások számát és a valós munkaerőpiacra terelni őket.

Csehország

A cseh kormány 2016-ban indította el az ukrán vendégmunkások foglalkoztatását támogató programját, ami javított a feszes munkerőpiaci helyzeten, azonban nem bizonyul annyira hatékony intézkedésnek. A munkaerőhiány továbbra is relatíve magas, ami alapján érdemes lenne a munkaügyi hivatalok kapacitásait növelni és hatékonyabbá kellene tenni a folyamatot, mivel jelenleg nagyjából 30 hétnek kell eltelnie, mire egy ukrán munkást alkalmazni tudnak a cseh cégek. Elképzelhető, hogy a kormány a szerb munkásokra is kiterjeszti a programot.

Horvátország

A kétszámjegyű munkanélküliségi ráta alapján azt mondhatjuk, hogy Horvátországban egyelőre kevésbé súlyos a munkaerőhiány, mint máshol a régióban. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük a jelentős kivándorlást, a munkanélküliek csökkenő számát és a nagyarányú tartós munkanélküliséget, úgy néhány szektorban, mint a turizmus és az építőipar, már nagyobb problémákat láthatunk. A horvát kormány egy támogatási programon keresztül próbálta meg javítani - elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkező - fiatalok foglalkoztathatóságát, míg az alacsonyabb képzettséget igénylő, egyszerű foglalkozások esetében a külföldi munkavállalókat célozta meg a kvóták megemelésével. A továbbra is alacsony aktivitási ráta és a negatív demográfiai folyamatok miatt nagy szükség lenne a gazdaságilag inaktív népesség aktivizálására és a korai nyugdíjbavonulás lehetőségeinek szűkítésére.

Lengyelország

A munkaerőpiac feszesedése ciklikusan érinti a lengyel gazdaságot, éppen most is, hiszen most szép növekedést produkál. Noha a cégek egyre nagyobb hányada jelöli meg a munkaerőhiányt, mint a termelés bővítését korlátozó tényezőt, még mindig kevesebben vannak, mint a válság előtti időkben. A munkaerőhiányt több dolog is ellensúlyozza, mint a ledolgozott munkaórák számának növekedése, a határozatlan időre szóló munkaszerződések elterjedése a határozott időre szólókkal szemben, illetve a külföldi munkavállalók egyre nagyobb arányú foglalkoztatása is. Emellett a gazdasági aktivitás növelése érdekében a munkanélküliek számára tréningeket és tanfolyamokat is biztosít az állam.

Románia

A román kormány kiemelt célja, hogy 2020-ig 70 százalékra növelje a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátáját, ami idén év elején 66,2 százalékon állt és az elmúlt években kismértékben növekedett. A javulás leginkább a munkaerőpiaci fellendülésnek volt köszönhető eddig, ám ezen túlmenően célzott foglalkoztatáspolitikai intézkedésekre is szükség lenne, hogy a folyamat tartós legyen. A román kormány hamarosan jóváhagyja a törvényt, amely lehetővé teszi a román dolgozóknak, hogy egy hónapban legalább egy napot otthonról dolgozhassanak számítógépükön. Mivel a munkaerőtartalék nagy része vidékre koncentrálódik, a kormány a napszámosok munkakínálatának és keresletének összekötése érdekében speciális munkaügyi hivatalokat hoz létre a vidéki kistelepüléseken. Az uniós forrást is tartalmazó 36 millió lejes program 700 ezer ember foglalkoztatását segítené elő, és csökkentheti a feketemunkát, miközben javítaná a képzetlen munkaerő munkakörülményeit is. A tanoncokat alkalmazó vállalkozások a minimálbérnek megfelelő támogatást kapnak az államtól minden személy után, aminek nagy részét szintén uniós pénzből finanszírozzák. A vállalkozások emellett szintén igyekeznek megküzdeni a munkaerőhiánnyal, például úgy, hogy Ázsiából hívnak be munkásokat és több pénzt fektetnek a szakképzésbe.

Szlovákia

A munkanélküliségi ráta júniusban rekord alacsony szintre, 6,9 százalékra süllyedt, miközben az üres álláshelyek száma továbbra is nagyon magas. Egyes iparágakban, különösen az iparban nagy gondot jelent a képzett munkaerő hiánya, amit részben külföldi munkások foglalkoztatásával oldanak meg. Mindemellett a munkaerő mobilitását, a lakhatást támogató intézkedések is a csőben vannak és az oktatási rendszert is megreformálnák, meglehet, ezek közül jónéhány lépés hatását csak idővel érezhetik majd a munkáltatók.

Szlovénia

A munkanélküliségi ráta még mindig a válság előtti szint felett jár, azonban a 2013-as csúcs óta csökken, jelezve, hogy feszesedik a munkaerőpiac. Az OECD szerint az ország a GDP-je 0,4 százalékát fordítja aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre, amelyek elég hatékonynak bizonyulnak a kereslet és a kínálat összehangolása szempontjából. A tartós és a képzetlen munkanélküliek ügye továbbra is tartós problémának bizonyul, esetükben a bőkezű állami ellátások kevéssé ösztönzik a gazdasági aktivizálódást. A negatív demográfiai trendeket figyelembe véve Szlovéniában is további munkaerőpiaci aktivizálódást elősegítő intézkedésekre van szükség.

Szerbia

Szerbiában még mindig nagyon magas a munkanélküliségi ráta (14%) és nagyarányú a feketefoglalkoztatás is, így egyelőre nem beszélhetünk strukturális munkaerőhiányról. Ugyanakkor bizonyos iparágakban már itt is érzik a szakképzett munkaerő hiányát, ilyen például az építőipar és a texilipar, de az IT szektor is. A kormány egyelőre nem állt elő semmilyen átfogó intézkedéscsomaggal a probléma enyhítése ügyében, ám már számos aktív munkaerő-piaci eszközt bevezettek, javították a munkapiac rugalmasságát és támogatják az önfoglalkoztatást, ami a segítheti a reményvesztett munkanélküliek és korán nyugdíjbavonultak visszatérését a gazdaságba. A munkaerőhiányt egyre jobban érzékelik a szerb cégek is, így az ügy hamarosan a munkaerőpiac egyik legnagyobb kihívása lehet itt Szerbiában is.

Forrás: Portfolio.hu