Tájékoztatás a bírósági eljárások illetékköltségeiről

A polgári eljárás illetékének alapja39. § (1) A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja — ha törvény másként nem rendelkezik — az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.(2) A Pp. 24. §-a (2) bekezdésében felsorolt perekben az illeték számításának alapja az ott meghatározott pertárgy értéke.(3) Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:a) a járásbíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint;b) a törvényszék előtt:– első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban pedig 350 000 forint,– fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint,c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;d) a Kúria előtt:– fellebbezési eljárásban 500 000 forint,– felülvizsgálati eljárásban 700 000 forint.40. § (1) Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor — a járulékok figyelmen kívül hagyásával — az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.(2) Vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.(3) A választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti eljárásban az illetéket a választottbírósági határozatban megállapított perérték alapján, ennek hiányában a 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.(4) A fizetési meghagyásos eljárás során előterjesztett fellebbezés illetékének alapja megegyezik az eljárásért fizetendő díj alapjával.41. § (1) Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni.(2) Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének — ha e törvény kivételt nem tesz — nincs helye. Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik.Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke42. § (1) A 39–41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke:a) peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint;b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint;c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;d) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 750 000 forint;e) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;f) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 18 000 forint;g) egyéb nemperes eljárásokban – a közigazgatási nemperes eljárás kivételével – az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint.(2) Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett eljárás az első tárgyaláson érdemben nem fejeződik be, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni. Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul (ideértve azt az esetet is, ha a felperes a keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító, illetve az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja), az a) pont szerinti mértékü illetéket kell fizetni, melybe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj – esetleges kedvezményekkel csökkentett – összegét be kell számítani.(3) A végrehajtási eljárás megindítása iránti beadvány: a végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek, illetve a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a bíróságnál történő benyújtása. Ide kell érteni a pénzkövetelés biztosítására, illetve meghatározott dolog zárlatára irányuló kérelem benyújtását is.(4) A birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási hatóság eljárásáért fizetett illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani.(5) Ha ugyanazon határozat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejüleg kérik, az (1) bekezdés d) pontja szerinti illetéket csak az egyik adós vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után kell megfizetni, a további, egyetemlegesen kötelezett adós, adósok vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után adósonként 5000 forint illetéket kell megfizetni. Az így megfizetett összes illetéket az egyetemlegesen kötelezett adósokon egyenlő arányban kell behajtani.Tételes illetékek43. § (1) A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.(2) A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.(3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke – ha törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegü kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, versenyüggyel, sajtótermékkel és médiaszolgáltatással – kivéve a panaszügyeket –, elektronikus hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos – 30 000 forint.(4) A kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata esetén az illeték mértéke 10 000 forint.(5) A Pp. 349. §-ában meghatározott munkaügyi perek illetéke – ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg – 10 000 forint.(6) Bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 18 000 forint.(7) A közigazgatási nemperes eljárások illetékének mértéke 10 000 forint.(8) A csődeljárás és a felszámolási eljárás során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15 000 forint. Ha a kifogás alapos, a bíróság a kifogásnak helyt adó döntésében hivatalból rendelkezik a kifogás illetékének a kifogást előterjesztő részére történő visszatérítéséről.

A JOGORVOSLAT ILLETÉKEA POLGÁRI ELJÁRÁSBANA fellebbezés illetéke46. § (1) A 39–41. § szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 8%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint.(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 15 000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén – kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezését – az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.(3) A beavatkozó fellebbezésének illetékére a fél által benyújtott fellebbezés illetékére vonatkozó szabályok az irányadóak.(4) A csatlakozó fellebbezés illetéke az (1) bekezdés szerint járó illeték fele, de legalább 5000 forint.47. § (1) A 39–41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 300 000 forint.(2) A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint.(3) A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban, az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint, minden más esetben 7000 forint.48. § Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 8000 forint.A perújítás illetéke49. § A perújítási eljárásban az e törvény szerinti illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre.A felülvizsgálati eljárás illetéke50. § (1)A 39–41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat esetén 10%, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 3 500 000 forint.(2)A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) bekezdés szerint számított illeték fele, de legalább 20 000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.(3)A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 20 000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.(4)A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 30 000 forint.Jogorvoslati eljárásokban érvényesülő kedvezmények51. § (1) Ha a 46—48. és az 50. §-ban szabályozott eljárásokban a bírósági határozatot a jogorvoslati eljárásban előadott kérelem, illetve ellenkérelem kereteire tekintet nélkül helyezi a bíróság hatályon kívül, a megismételt eljárásban a fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül; keresetváltoztatás (felemelés) esetén pedig csak az ennek következtében keletkezett illetékkülönbözetet kell megfizetnie.(2) A perújítási eljárás során az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell a megfizetett illetéket visszatéríteni vagy a feljegyzett illeték viseléséről határozni, ha a fél a perújítással támadott ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak büncselekménye miatt, a törvény ellenére lett pervesztes, vagy a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.