Tájékoztatás a bírósági tárgyalás elmulasztásának és az egyes perviteli cselekményekkel kapcsolatos következményekről

Ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el és megelőzőleg nem kérte, hogy a tárgyalást a bíróság távollétében is tartsa meg, a bíróság az alperes kérelmére a pert megszünteti.Ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben (1952. évi III. tv. 136. §-ának (1)-(2) bekezdése).

Az eljárás szünetel, ha

a) a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket akár az első tárgyalást megelőzően, akár az első fokú eljárás folyamán bármikor bejelentik, vagyb) a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollévő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg,c) a felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, vagyd) hirdetményi idézésnek volna helye és a fél ezt nem kéri.

A szünetelés a határidők folyását nem érinti. Bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell.Hathónapi szünetelés után a per megszünik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

FIGYELMEZTETÉS

A bíróság pénzbírsággal (1952. évi III. törvény 120. §-a) sújtja azt a felet, vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból:

a) az ügyre vonatkozó olyan tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy valótlan vagy az ügyre tartozó oly tényt tagadott, amelyről bebizonyult, hogy igaz,b) olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentős, vagyc)  nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra.A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet (képviselőt), valamint más perbeli személyt, aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, vagy azt felhívás ellenére sem teszi meg és ezáltal a per befejezését késlelteti.A bíróság azt a felet (képviselőt), aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határidőt vagy határnapot mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, a törvény értelmében a költségek megtérítésére való kötelezésen felül – pernyertességére vagy perveszteségére tekintet nélkül – pénzbírság megfizetésére kötelezi, továbbá a felet a törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja (1952. évi III. tv. 8. §-ának (3) – (5) bekezdése).

A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait – a per állása szerint – a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni. Ha a fél tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével alapos ok nélkül késlekedik és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határozhat (1952. évi III. tv. 141. §-ának (2) és (6) bekezdése).