EUROMIL elnökségi ülés Krakkóban

Elsõ alkalommal volt a rendezvény házigazdája az EUROMIL lengyel tagszervezete, a Lengyel Hivatásos Katonák Konventje (továbbiakban Konvent), amely 2 éve lett tagja az európai szervezetnek. Meg kell mondani, hogy igen sajátos a lengyel szervezet státusza és mûködése, hiszen az egyedüli olyan szervezet Európában, amely az állam által létrehozott, és a védelmi minisztérium szerves részeként mûködik, mint annak egyik speciális fõosztálya. Ugyanakkor szinte ugyanolyan érdekképviseleti jogosítványokkal bír, mint egy egyesület: konzultációs, véleményezési-javaslattételi joga van, aktívan részt vesz az érdekvédelmi munkában csapatszinten is, bértárgyalások lefolytatásához, illetve illetmény-megállapodás megkötéshez van joga, széleskörû ellenõrzési jogokkal bír - hogy csak a fontosabbakat emeljem ki a jogosítványai közül. Ez a speciális helyzet annak köszönhetõ, hogy a Jaruzelski-diktatúra után a lengyel alkotmányba beemelésre került egy olyan klauzula, amely nem enged meg a katonák számára semmilyen szervezkedést. Ugyanakkor az 1990-es években olyan nagy volt az igény a katonák részérõl az érdekvédelemre, amit a lengyel hadsereg széleskörû társadalmi elismertsége és népszerûsége miatt a civil közvélemény is támogatott, hogy a lengyel kormány jobbnak látta elõre menekülni. Az elõre menekülés eredményeképp a kormány (Wilsontól tanulva) egyfajta lengyel „new-dealt”-t vezetett be a Wojsko Polskie-ben, és hasonlóan a nálunk korábban mûködõ tiszti-tiszthelyettesi érdekképviseletekhez - viszont annál jóval szélesebb körû jogokkal és törvényi garanciákkal - mintegy önmagát korlátozva létrehozta a Konventet. A Konvent néhány év alatt igen komoly hazai és nemzetközi megbecsülést és tekintélyt vívott ki magának, a lengyel katonáknak és Lengyelországnak. A krakkói rendezvény szervezése és lebonyolításának színvonala alighanem csak növelte ezt az elismertséget.

Maga Lengyelország és Krakkó is meglepheti azokat, akik még sohasem, vagy több évvel korábban jártak ott. A város történelmi hagyományaihoz hûen megõrizte gazdasági, kulturális, vallási és regionális politikai központ jellegét, kiválóan ötvözve a tradíciókat az Európai Uniós tagságból származó újdonságokkal, elõnyökkel.

Amikor idehaza azt halljuk a médiából, hogy északi szomszédaink, vagy lengyel barátaink mivel és mennyivel elõrébb tartanak nálunk (pl. a felzárkózásban), akkor csak fikciók jelenhetnek meg elõttünk, Krakkó azonban maga a valóság. Itt most nem a makrogazdasági mutatókra, vagy az állami költségvetés helyzetére gondolok, hanem a társadalom hangulatára, a települések, közterületek, közintézmények állapotára és nem utolsó sorban a hadsereg, a katonák elismertségére, megbecsülésére. A várost a szépsége mellett a tisztaság, a rendezettség és a nyugalom jellemzi. Ha az ember véletlenül egy aluljáróba téved, ott emberi állapotok uralkodnak, az emberek kedvesek és segítõkészek, felvonó van a mozgássérülteknek, szóval EU-s városban vagyunk.

A lengyel médiában esemény egy EUROMIL elnökségi ülés, hiszen a társadalmat érdekli, hogy mi történik a katonákkal akár odahaza, akár külföldön. Az állami - katonai vezetés és a város a lehetõ legmagasabb szinten képviselteti magát a rendezvényen, aki nem tud jelen lenni, levélben köszönti a 22 európai ország 35 katonai érdekvédelmi szervezetének képviselõit.

A krakkói rendezvény legfontosabb napirendi pontjai – az elnök és a fõtitkár beszámolói mellett – a szövetség 2006. évi zárszámadásának elfogadása és a 2008. évi kongresszus elõkészítésének megkezdése volt. Ennek keretében három munkacsoportra oszlott az elnökség és 3 fõ témakör került részletesen megvitatásra:

1. Jövõbeni célok és feladatok

2. Az elnökség mûködésének lehetséges módozatai

3. A szolgáltatási jelleg erõsítésének alternatívái

A munkabizottságokban elhangzottakat az alapszabály és program elõkészítõ bizottság összegzi, majd az õszi elnökségi ülésig javaslatokat dolgoz ki a program és az alapszabály, valamint más szabályzók módosítására.

Az elõzetes összegzés esszenciájaként az alábbiak mondhatók el, címszavakban:

- ‑az EUROMIL továbbra is egy európai ernyõszervezet kíván maradni a katonák számára, amely nyitott mind a szakszervezetek, mind az egyesületek elõtt, elnevezésüktõl függetlenül. A tagfelvételnél a funkcionális alapú megközelítés marad a meghatározó, vagyis nem a szervezet neve, hanem az alapszabályban foglalt célkitûzései alapján tesz javaslatot a vezetõség a felvételre;

- ‑fõ célkitûzés továbbra is az, hogy minden európai katona számára elérhetõvé váljon az önkéntes, törvényi alapokon nyugvó egyesülési jog;

- ‑a szövetség brüsszeli központja a fõtitkár vezetésével (éppen most ismerhettük meg az új fõtitkárt egy finn, Mikko Hairjulehto személyében) egy erõs lobbyapparátussá kell, hogy váljon, amely egyúttal információs központ és adatbank szerepét is be kell, hogy töltse a tagszervezetek számára;

- ‑meg kell határozni, hogy milyen kérdésekben hatékony és célszerû EU, és melyekben kell nemzeti szinten lobbizni;

- ‑erõsíteni kell a szövetség nyilvánossági és PR- tevékenységét, jelentéseket kell készíteni, amiket el kell juttatni az EU szerveihez, élni kell a különbözõ EU-s alapokmányok, szerzõdések által biztosított panaszjogi mechanizmusokkal;

- ‑erõsíteni kell a kapcsolatokat a NATO politikai és katonai szervezeteivel;

- ‑több és szélesebb körû politikai vitát kell folytatni az elnökségi üléseken, a tagszervezetek nemzeti beszámolóit is beleértve;

- ‑a tagszervezeteknek erõsíteniük kell a belsõ kommunikációjukat az irányban, hogy a tagjaik megértsék, miért kell európai szinten is fellépni a katonák érdekeiért, mit tesz, tehet értük az EUROMIL;

- ‑továbbra is fenn kell tartani az ülések fórum jellegét, alkalmanként kiragadva és kielemezve egy-egy mindenkit érintõ témát, hiszen ez az egyetlen ilyen széleskörû, valóban az élet- és munkakörülményekkel, a katonacsaládok szociális helyzetével foglalkozó rendszeres nemzetközi fórum a katonák számára.

A krakkói elnökségi ülés a második nap délutánján a szolgálati nyugdíjak témakörével foglalkozott behatóan egy workshop keretében, ahol több ország – így a mi részvételünk- mellett az Európai Szakszervezeti Szövetség szakértõje is elõadást tartott. Errõl a témáról egy késõbbi lapszámunkban írunk részletesen, elõzetesen csak annyit, hogy az idehaza a civil szféra által támadott jelenlegi, de hamarosan hátrányosan változó rendszerünknél az összes elõadó által ismertetett nyugellátási rendszer jóval kedvezõbb akár nyugat-, akár kelet-európai államról beszélünk...

Az ülés végén drámai hangvételû beszámolót hallgathattunk meg Antonio Lima Coelhotól a portugál szervezet (ANS) elnökétõl arról, hogyan próbálja a portugál kormány korlátozni az egyesülési törvény által a katonáknak és egyesületeiknek biztosított jogokat, milyen retorziókat alkalmaz a vezetõkkel szemben. Történik ez annak ellenére, hogy 2001-ben egyfajta áttörésként a mediterrán térségben egyhangúlag fogadta el a portugál parlament a vonatkozó törvényt. A folyamat már lassan két éve zajlik és a helyzet egyre roszszabb. „Különösen nehéz megélnünk ezt az üldöztetést egy baloldali, magát szociáldemokratának nevezõ kormány regnálása alatt.”- mondta A. Coelho. Ahogy Bernhard Gertz, az EUROMIL alelnöke, a Német Bundeswehr Szövetség (DBwV) elnöke fogalmazott, a „puha” diplomáciai eszközök - úgy tûnik - kimerültek, elérkezett az idõ, hogy az EUROMIL keményebb eszközökhöz nyúljon és minden segítséget, védelmet megadjon az ANS vezetõinek. Az elnökség egyhangú döntést hozott a portugálok támogatására vonatkozólag és sajtóközleményt is kiadott, amelyet olvasóink honlapunkon is megismerhettek.

Az ülés zárásaként Emmanuel Jacob elnök megköszönte Anatol Tichoniuknak, a Konvent vezetõjének a kiváló szervezést és megkérte a tagszervezetek vezetõit: próbálják meg még jobban kivenni a részüket az EUROMIL munkájából, hiszen csak így van esély arra, hogy a folyamatos átszervezésekkel sújtott európai hadseregekben szolgáló katonák érdekeit az egyre növekvõ követelmények, a szaporodó és egyre veszélyesebb külföldi bevetések mellett hatékonyan tudjuk képviselni és védeni. Végül megköszönte Douglas Youngnak, a Brit Katonaszövetség elnökének, hogy elfogadta a meghívást, az ülésen aktívan részt vett, egyben reményét fejezte ki, hogy a brit katonákat képviselõ szervezetet is hamarosan az EUROMIL tagjai között láthatjuk viszont.

A következõ elnökségi ülés házigazdája a francia szervezet (ADEFDROMIL) lesz október 26-27-én Párizsban.