Az elmúlt idõszakban – fõleg a szolgálati nyugdíj megváltoztatása kapcsán felröppent hírek következményeképpen – több helyrõl is kérdést és bírálatot kapott szakszervezetünk, mely szerint nem képviseli kellõ hatékonysággal azon tagjai érdekeit, akik 1996. szeptember 1-jét (vagyis a Hszt. hatályba lépését) követõen létesítettek szolgálati viszonyt.
Mint az bizonyára az érintettek elõtt ismeretes, a Hjt. (és korábban a Hszt. is) úgy rendelkezik, hogy „az 1996. szeptember hó 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött idõként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerzõdéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerzõdéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelõzõen hallgatói, növendéki, illetve a tiszthelyettesképzõ szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idõ vehetõ figyelembe”.
Úgy gondoljuk, hogy nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint nem teszünk (vagy nem tettünk) meg mindent annak érdekében, hogy képviseljük az érintettek érdekeit. Szakszervezetünk az idézett jogszabályi elõírás másképpen történõ értelmezése érdekében több esetben pert is indított, melyek mindegyike a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején azzal zárult, hogy aki 1996. szeptember 1-jét követõen létesített szolgálati viszonyt, az annak tudatában tette ezt, hogy nem fogják neki a szolgálati viszonyba beszámítani az ezt megelõzõen közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idõt. A kérdéses idõpontban az érintettek általában továbbszolgáló, szerzõdéses, vagy közalkalmazotti viszonyban álltak, melyben amúgy sem szerezhettek szolgálati nyugdíjra jogosultságot. Ezzel a kérdés jogi úton való rendezésének lehetõsége számunkra lezárult.
Másfajta megoldási lehetõséget jelentett volna az idézett jogszabályi hely megváltoztatása, melyre számos esetben tettünk is lépést. Szakértõi fórumokon hangoztattuk, hogy az amúgy sem túl nagy számú érintett esetében komoly erkölcsi elismerést jelentene, ha a honvédségnél végzett közalkalmazotti munkájukat ilyen formában is megbecsülnék. Az eltelt 10 év tapasztalata azt mutatta, hogy erre egyáltalán nem mutatkozott hajlandóság a másik fél részérõl. Napjainkban ez a kérdés pedig azért nincs napirenden, mert azt is komoly sikernek tartanánk, ha a jelenlegi szabályok változatlanok maradnának. Célunk a szolgálati nyugdíj-rendszer vívmányainak minél nagyobb fokú megõrzése, ezért a fentebb említett kérdésben érintett személyeknek be kell látniuk, hogy abban további engedmények követelése nem lehet reális cél.
Kérem az érintettek megértését, és azt, hogy az eredmények elmaradását ne úgy képezzék le, hogy szakszervezetünk nem tett semmit az érdekek képviseletében. Továbbra is valamennyi rendelkezésünkre álló eszközt fel fogunk használni, hogy tagjaink érdekeit minden lehetséges fórumon megjelenítsük és legjobb tudásunk, meggyõzõdésünk szerint képviseljük.
Mészáros Géza Dr. Hortobágyi Tibor
elnök jogi ügyvivõ
