A jogász válaszol

X zászlós általános elõmeneteli rendbe tartozó, törzszászlósi rendfokozattal rendszeresített beosztásban teljesített hivatásos katonai szolgálatot. A katonai szervezet állománytáblája idõközben helyesbítõ ív alapján módosult, ami érintette X zászlós beosztását is. A végrehajtandó feladatot azonban a katonai szervezetnél helytelenül értelmezték. A módosítás keretében a beosztási könyvben ugyanis új beosztásként kellett volna felvenni a helyesbítõ ívben új beosztásként szereplõ beosztásokat. E helyett azonban az azonos megnevezésû, de törlendõ beosztásoknál a speciális beosztást jelentõ „S” jelzés felvezetésére került sor. Az új beosztás, bár megnevezésében azonos volt a korábbi beosztás megnevezésével, tartalmi elemeit tekintve lényegesen eltért attól azáltal, hogy a beosztásban érvényes elõmeneteli rend általánosról speciálisra változott. Ezért rendelkezett a helyesbítõ ív új beosztás felvételérõl, és nem a beosztás módosításáról.

A fenti változásnak ugyanis nem csak az a következménye, hogy a beosztásba kerülõ személy rendfokozatban történõ elõmenetelére az elõírt várakozási idõ leteltekor beosztásváltás nélkül is sor kerülhet, hanem a beosztás további lényeges elemeit is érinti:

Megváltozik a beosztásra rendszeresített rendfokozat.

Az állománytábla ugyanis már nem a rendszeresített rendfokozatot, hanem az elérhetõ legmagasabb rendfokozatot tartalmazza a speciális elõmeneteli rendbe tartozó beosztások esetében. A 10/2002. HM rendelet alapján ugyanis a speciális beosztást betöltõk esetében a rendszeresített rendfokozaton az állomány tagjának viselt rendfokozatát kell érteni, függetlenül a beosztásban elérhetõ legmagasabb rendfokozattól és a pillanatnyi illetmény-besorolástól. Ezért X zászlós (mivel viselt rendfokozata zászlós) a Hjt. 2.§ (26) bekezdése értelmében alacsonyabb beosztásba került. Alacsonyabb beosztásba helyezés – a Hjt. 51.§ (3) bekezdés alapján – pedig csak az állomány tagjának méltányolható kérelmére történhet.

Lényeges eltérés a rendfokozatban eltöltendõ várakozási idõ megállapításának rendje.

Ez X zászlós esetében azt jelentette, hogy egy évvel késõbb léphetett volna elõre törzszászlósi rendfokozatba. Az alakulat parancsnoka errõl nem tájékoztatta X zászlóst a személyi beszélgetésen.

Lényeges eltérés az illetmény megállapításának rendje és mértéke.

Az állománytábla bár speciális elõmenetel esetén is tartalmaz illetménykategóriát, az annak megfelelõ beosztási illetményre csak az jogosult, akinek meglévõ rendfokozata megegyezik a beosztásban elérhetõ legmagasabb rendfokozattal. A Hjt. 108.§ (2) bekezdése alapján azonban az állomány speciális beosztást betöltõ tagját - mindaddig, amíg a viselt rendfokozata elmarad a beosztásában elérhetõ legmagasabb rendfokozattól - az annál eggyel alacsonyabb rendfokozatnak megfelelõ besorolási kategória és a viselt rendfokozata szerinti honvédelmi szorzószámok alapján kell besorolni.

Összegzésként megállapítható tehát, hogy X zászlós esetében a helyes eljárási rend az lett volna, hogy X zászlósnak személyi beszélgetés keretében felajánlják a helyesbítõ ív szerinti új beosztást, majd ennek elfogadása esetén új illetmény-besorolási parancsot készítenek. Ha az új – alacsonyabb – beosztást X zászlós nem fogadja el, és nincs számára iskolai végzettségének (szakképesítésének) és rendfokozatának megfelelõ más – akár átképzés után – betölthetõ beosztás, illetõleg más helységben levõ ilyen beosztás nem biztosítható számára, továbbá, ha az átképzéshez, illetve a más helységbe, illetõleg más beosztásba való áthelyezéséhez nem járul hozzá, akkor X zászlós felmenthetõ. Mivel X zászlós szolgálati ideje lehetõvé tette volna a szolgálati viszony felmentéssel történõ megszüntetése után a szolgálati nyugállományba helyezést, és ez egyezett X zászlós akaratával, ezért X zászlós ügye – a szolgálati panasz benyújtása és a Honvéd Vezérkar fõnök pozitív elbírálása után – megnyugtatóan, X zászlós akaratának megfelelõen zárult.

TÁJÉKOZTATÓ PEREK ÁLLÁSÁRÓL

2006. november 6-án a Kaposvári Munkaügyi Bíróságon pert nyertünk a Hosz által képviselt 8 felperes ügyében. A per lényege a következõ volt:

A felperesek a NATO Reagáló Erõk (NRF) kötelékében 6 hónapon keresztül teljesítettek szolgálatot. Ez idõ alatt folyamatosan készenlétben kellett állniuk egy esetleges bevetésre és 6 órán belül hadrafogható állapotban meg kellett jelenniük a laktanyában. Telefonjaikat nem kapcsolhatták ki, a kiértesíthetõséget biztosítaniuk kellett, külföldre, valamint szabadságra csak külön engedélylyel távozhattak. A katonák illetményérõl és illetményjellegû juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet 27.§ (1) e) pontja alapján készenléti díjra jogosult a honvédelmi miniszter, a HVKF, illetõleg a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói által állandó jelleggel elrendelt egyéb készenléti szolgálat ellátására vezényelt hivatásos és szerzõdéses katona. A készenléti díj, szolgálatonkénti (naponkénti) összege az illetményalap 6,3%-a. A készenléti szolgálatra a hivatásos és szerzõdéses katona akkor jogosult, ha szolgálati idején kívül elérhetõ helyen köteles tartózkodni, ahonnan szolgálati feladatokra bármikor igénybe vehetõ.

A fentebb idézett jogszabályi hely alapján a bíróság megállapította a felpereseknek a készenléti díjat, melyet az esetleges alapszabadságon, valamint egészségügyi szabadságon töltött idõvel csökkentett idõszakra visszamenõlegesen, késedelmi kamatokkal együtt fognak megkapni. Az ítélet elsõ fokon született, és még nem jogerõs, de bizakodásra ad okot azon kollégáink számára, akik ugyancsak a szakszervezetünk segítségét kérve fordultak jogsegélyszolgálatunkhoz. A per további fejleményeirõl természetesen a késõbbiekben is tájékoztatni fogjuk a tagságot.

Egyik szerzõdéses kollégánk nemrégen a következõ helyzetbe került: 2004-ben szerzõdéses katonai szolgálati viszonyt létesített. Az akkor hatályos Hjt. szerint vállalható minimális idõ, vagyis 2 év (ami most már 3 évre hosszabbodott) elteltekor nem történt meg a szerzõdés meghosszabbítása. Kollégánk abban bízott, hogy a 2 év szerzõdéses szolgálati viszony megszûnésekor esedékes leszerelési segélyt (3,2 havi távolléti díjnak megfelelõ összeget, mínusz toborzópénzt) meg fogja kapni. Sajnos ez nem történt meg ilyen egyszerûen. A Hjt. 2006. január 1-i változását (vagyis azt, hogy nem jár leszerelési segély annak, akinek szolgálati viszonya 3 évnél rövidebb idõ alatt szûnik meg) a honvédségben igen sok helyen úgy értelmezték, hogy az új elõírás azt is érinti, aki ezt megelõzõen kötött szerzõdést. Márpedig álláspontunk szerint, aki az általa vállalt idõt becsületesen kitöltötte, azt megilleti az a juttatás, amit a szerzõdés létesítésekor neki a jogszabály biztosított. A leszerelési segély folyósításának elmaradása miatt kollégánk – a jogsegélyszolgálat debreceni ügyvédjének segítségével – szolgálati panasszal élt, majd bírósághoz fordult. Tárgyalásra viszont már nem került sor, mivel a katonai szervezet idõközben belátta, hogy a leszerelési segély jár, ezért felajánlotta a peren kívüli megegyezés lehetõségét.