2024. 05. 26.
Evelin, Fülöp
: 386 Ft   : 356 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A jogász válaszol

Hosz  |  2006. 11. 02., 08:10

A 2006. október 14-én a Kossuth-téren megtartott FRDÉSZ demonstrációt követõen számos kollégánk kérdezte, hogy milyen alkotmányos jogai vannak egy „egyenruhás” állampolgárnak, és milyen alkotmányos garanciák szolgálják a demonstráción részt vevõ személyek „sérthetetlenségét”.

A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) 14.§-a megengedi, hogy az állomány tagjának alapvetõ jogait a szolgálati viszonnyal kapcsolatban korlátozzák, ami azonban nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.

Az alapvetõ jogokat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény tartalmazza. E törvény alapján „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyõzõdés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyõzõdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellõzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.” (Alkotmány 60.§) „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze.” (Alkotmány 61.§) „A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.” (Alkotmány 62.§)

A fentebb idézett politikai szabadságjogokról szóló elõírásokat egyéb más törvények töltik meg tartalommal. Az egyik ilyen jogszabály a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, mely kimondja, hogy „A lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megilletõ alapvetõ emberi szabadságjog, amelynek zavartalan gyakorlását a Magyar Köztársaság biztosítja. A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyõzõdés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyõzõdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon - akár egyénileg, akár másokkal együttesen - nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellõzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. Vallása, meggyõzõdése és azok kinyilvánítása, illetõleg gyakorlása miatt senkit semmilyen hátrány nem érhet és semmiféle elõny nem illet meg.”

Az imént idézett rendelkezést a Hjt. (a témával összefüggésben) annyiban korlátozza, hogy „az állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítõ tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértõ nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat”. A lelkiismereti meggyõzõdés kinyilvánításának és a gyülekezési szabadságnak azonban korlátot szab a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény, mely szerint „nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres erõknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál”.

Fentiek alapján tehát a katonákat is megilleti az a jog, hogy az életüket, szolgálati viszonyukat befolyásoló jogszabálytervezetekkel kapcsolatos álláspontjuknak hangot adjanak. Aki ebben erõszakkal vagy fenyegetéssel korlátozza õket, az súlyosabb esetben elkövetheti a Btk. 174/A.§ szerinti lelkiismereti és vallásszabadság megsértése bûntettét, mely cselekmény 3 évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ!

*

ÁLLÁSFOGLALÁS SZOLGÁLATI IDÕ SZÁMÍTÁSA KÉRDÉSÉBEN

Az elmúlt idõszakban – fõleg a szolgálati nyugdíj megváltoztatása kapcsán felröppent hírek következményeképpen – több helyrõl is kérdést és bírálatot kapott szakszervezetünk, mely szerint nem képviseli kellõ hatékonysággal azon tagjai érdekeit, akik 1996. szeptember 1-jét (vagyis a Hszt. hatályba lépését) követõen létesítettek szolgálati viszonyt.

Mint az bizonyára az érintettek elõtt ismeretes, a Hjt. (és korábban a Hszt. is) úgy rendelkezik, hogy „az 1996. szeptember hó 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött idõként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerzõdéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerzõdéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelõzõen hallgatói, növendéki, illetve a tiszthelyettesképzõ szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idõ vehetõ figyelembe”.

Úgy gondoljuk, hogy nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint nem teszünk (vagy nem tettünk) meg mindent annak érdekében, hogy képviseljük az érintettek érdekeit. Szakszervezetünk az idézett jogszabályi elõírás másképpen történõ értelmezése érdekében több esetben pert is indított, melyek mindegyike a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején azzal zárult, hogy aki 1996. szeptember 1-jét követõen létesített szolgálati viszonyt, az annak tudatában tette ezt, hogy nem fogják neki a szolgálati viszonyba beszámítani az ezt megelõzõen közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idõt. A kérdéses idõpontban az érintettek általában továbbszolgáló, szerzõdéses, vagy közalkalmazotti viszonyban álltak, melyben amúgy sem szerezhettek szolgálati nyugdíjra jogosultságot. Ezzel a kérdés jogi úton való rendezésének lehetõsége számunkra lezárult.

Másfajta megoldási lehetõséget jelentett volna az idézett jogszabályi hely megváltoztatása, melyre számos esetben tettünk is lépést. Szakértõi fórumokon hangoztattuk, hogy az amúgy sem túl nagy számú érintett esetében komoly erkölcsi elismerést jelentene, ha a honvédségnél végzett közalkalmazotti munkájukat ilyen formában is megbecsülnék. Az eltelt 10 év tapasztalata azt mutatta, hogy erre egyáltalán nem mutatkozott hajlandóság a másik fél részérõl. Napjainkban ez a kérdés pedig azért nincs napirenden, mert azt is komoly sikernek tartanánk, ha a jelenlegi szabályok változatlanok maradnának. Célunk a szolgálati nyugdíj-rendszer vívmányainak minél nagyobb fokú megõrzése, ezért a fentebb említett kérdésben érintett személyeknek be kell látniuk, hogy abban további engedmények követelése nem lehet reális cél.

Kérem az érintettek megértését, és azt, hogy az eredmények elmaradását ne úgy képezzék le, hogy szakszervezetünk nem tett semmit az érdekeik képviselete érdekében. Továbbra is valamennyi rendelkezésünkre álló eszközt fel fogunk használni, hogy tagjaink érdekeit minden lehetséges fórumon megjelenítsük és legjobb tudásunk, meggyõzõdésünk szerint képviseljük.

Mészáros Géza                         Dr. Hortobágyi Tibor

 elnök                                          jogi ügyvivõ        

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2024. 05. 07., 10:09
A kihasználtságra és a tapasztalatokra való tekintettel a szerdai meghosszabbított nyitva tartást kizárólag előzetes egeztetés alapján biztosítjuk!
2022. 07. 19., 11:59
A LIGA Szakszervezetek támogatásával a csatolt linken szereplő üdülési lehetőségeket érhetik el tajgaink a 2024-es évben. Ehhez mindössze rendszeres tagdíjfizetés és a tagkártya felmutatása szükséges.
2024-05-15 10:13:12
Sobri Jóska Élménypark 2024.05.26-án és 2024.06.02.-án Egésznapos felhőtlen szórakozást nyújt kicsiknek és nagyoknak a Kislődi Sobri Jóska Élmény és Kalandpark...

  JETfly Magazin

  Háború Művészete magazin

A Flotprom internetes szakportál 2024. május 2-án közzétett információi szerint a Volga mellett fekvő Zelenodolszkban működő Gorkij Hajógyárban, a hónap folyamán két új hadihajót bocsátanak vízre, a Karakurt-osztályú (Project 22800) Tájfun korvettet és a Project 22160 típusú, Viktor Velikij járőrhajót.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.