A honvédség új szervezeti és mûködési struktúrája elkészült, s ennek következményeként a Magyar Honvédség a közeljövõben valóban erõs és jól szervezett lesz. Az átalakítással kapcsolatos miniszteri döntések, a határozattervezetek alkalmasak a cél elérésére – errõl számolt be a közelmúltban dr. Szekeres Imre, a tárca irányítója.
Változássorozat elõtt áll a Magyar Honvédség, melynek eredményeképp mintegy kétezer-hétszáz fõvel nõ a csapatoknál szolgálatot teljesítõk száma. Ezenkívül létrehoznak egy támogató dandárt is, melynek létszáma ezerhétszáz fõ lesz. A 2007. január 1-tõl megkezdõdõ belsõ strukturális átalakításoknak köszönhetõen a mûveleti csapatoknál 100%-os lesz az állomány feltöltöttsége, s létrejön egy összhaderõnemi parancsnokság is. Az átalakításoknak köszönhetõen jobb lesz a logisztikai szervezettség, s ez együtt jár azzal, hogy minden alakulattal közvetlen logisztikai kapcsolat épül ki. Az eddigi négy helyett egy szervezet fogja ellátni a pénzügyi szolgálatot, s kisebb létszámú, de várhatóan hatékonyabb toborzó irodák segítik majd a katonai élet népszerûsítését. A tárca továbbra is kiemelten kezeli a szociálpolitikával kapcsolatos kérdéseket - így változatlanul hangsúlyos lesz az érdekvédelem és a kegyeleti ügyek intézése is. Szekeres Imre sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tervezett átalakítások jövõ év végéig befejezõdnek, s ennek eredményeképp készség, képesség tekintetében egy erõsebb Magyar Honvédség fogja biztosítani hazánk függetlenségét, s a szövetségi feladatokból fakadó kötelezettségek teljesítését.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy a gyakorlatilag a rendszerváltás óta tartó átalakítás a koncepció végrehajtásával befejezõdik. Véleménye szerint azonban rendkívül fontos, hogy készüljön egy olyan szakmai tervezet is, amely megfogalmazza azt: milyen legyen a honvédség tizenöt év múlva. Addig is meg kell felelni azonban az expedíciós kötelezettségeknek: biztosítani kell, hogy igény esetén ezer jól felszerelt és jól ellátott katona tartózkodhasson folyamatosan külföldön. S bár szövetségi kötelezettségeink garantálják, az ország szuverenitása ugyancsak kardinális kérdés, míg a természeti katasztrófák idején szintén a honvédség teljesítõképessége, mûködõképessége jelent a társadalom számára megnyugtató védelmet. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az ország vezetése nehéz helyzetben is biztosítani fogja az ütõképes, jól felszerelt és korszerûen szervezett Magyar Honvédség számára a költségvetésben a szükséges forrásokat.
Kérdésekre válaszolva Szekeres Imre elmondta: a változtatások érintik a tábornoki kart, a tiszti, tiszthelyettesi állományt - az utóbbiak aránya 10-12%-al csökken. A szerzõdéses katonák száma nõ, s a katonai pálya még mindig meglévõ presztízsét az is igazolja, hogy a fiatalok közül sokan szeretnének szerzõdéses vagy hivatásos szolgálatot vállalni. A tárca egyébként a kívánatos szintre másfél év alatt kívánja feltölteni az állomány létszámát. A miniszter bemutatta az új összhaderõnemi parancsnokot is: január elsejétõl ezt a tisztséget Tömböl László vezérõrnagy fogja betölteni.
Szekeres Imre az átalakítások egyik fontos eredményeként azt emelte ki, hogy a jövõben nyolcvan-húsz százalék lesz a csapatoknál szolgálatot teljesítõk aránya. Elismerõleg szólt a hivatásos állományról: felkészültségüket, képzettségüket az is jelzi, hogy a tisztek 35%-a beszél idegen nyelvet, s közülük soknak több diplomája is van.
Az eseményen jelen volt Lázár János, az Országgyûlés Honvédelmi Bizottságának elnöke is, aki elmondta: a honvédség átalakítása során konszenzus bontakozott ki a koalíció és az ellenzék között, s a pártérdekeket félretéve biztosítani fogják a Magyar Honvédség számára a szükséges pénzügyi fedezetet.
