Hasonló gondok – Találkoztak a Visegrádi Négyek

Miután október 4-én rendben megérkeztek a küldöttségek, Iváncsik Imre, a HM államtitkára adott díszvacsorát a cseh, a lengyel és a szlovák delegáció tiszteletére. A program elsõ napja Balatonkenesén folytatódott, itt kötetlen beszélgetés keretében ismerkedtek meg egymással a vendégek. A cseh delegációt Roman Doba és Michal Kalis, a lengyel küldöttséget Anatol Tichoniuk és Janusz Krzysztofik, a szlovák katonákat Karol Petras, Jan Maixner és Josef Schulz, míg a vendéglátó Honvédszakszervezetet Mészáros Géza elnök, Heiling Ottó alelnök, dr. Ujfaludi Zoltán fõtitkár, Andor Tamás, Besenyei Csaba, Kása László és Kun Ferenc elnökségi tagok, Jáger Tibor nyugat-magyarországi területi ügyvivõ és e sorok írója képviselték.

Az október 5-i szakmai napon elsõként Szabó József ezredes az intézményi reformról tartott elõadást. A HM fõosztályvezetõ-helyettese – többek között – az átadásra és átalakításra tervezett szervezetekrõl, a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium haderõ-átalakításból fakadó, megváltozott katona és polgári alkalmazotti létszámadatairól beszélt.

Ezt követõen a közigazgatási reformmal összefüggésben a Magyar Honvédség humán intézményrendszerének átalakítási szükségességérõl, a katonai pálya presztízsének fontosságáról, valamint a legfontosabb célkitûzésekrõl, így mindenekelõtt a Magyar Honvédség Összhaderõnemi Parancsnokságának (MH ÖHP) megalakításának részleteirõl is informálódhattak a külföldi vendégek.

Ezt követõen Simkó Zoltán õrnagy a professzionalizálódó és finanszírozható Magyar Honvédségrõl beszélt. A HM személyzeti fõosztályának munkatársa - többek között - szót ejtett az önkéntes haderõ toborzásáról, a munkaerõ-piaci lehetõségekrõl, a haderõ jelenlegi összetételérõl, valamint a humán erõforrás fejlesztésérõl is. Az embert, mint értéket kell kezelni, folyamatos fejlesztéssel és kiképzéssel kell foglalkoztatni - tette hozzá az elõadó. Az értékelésrõl, az elõléptetésrõl, a tudás fejlesztésérõl, a magasabb iskolai végzettség megszerzésérõl, valamint a megtartásról szintén Simkó Zoltán szólt.

A konferencia programja ezt követõen Mészáros Géza elõadásával folytatódott. A vendéglátó Honvédszakszervezet elnöke - a cseh, a lengyel és a szlovák vendégek elõtt - beszámolt az elmúlt találkozó óta eltelt idõszak, a soros elnöki idõ alatt bekövetkezett változásokról. A Hosz elnöke, majd Heiling Ottó alelnök külön is szólt a Magyar Honvédség elõtt álló strukturális változásokról, a hazai katonaállomány illetmény- és nyugdíjrendszerének változásáról, valamint a missziós és hazai követelményekrõl is. Heiling Ottó, mint a nemzetközi ügyekért is felelõs alelnök részletesen tájékoztatott a Hosz által elért eredményekrõl, így többek között a LIGA konföderációhoz történõ csatlakozásról, a megújult hivatali körülményekrõl, a szakszervezet sikeres direkt marketing tevékenységérõl, valamint a taglétszám kedvezõ alakulásáról is. A Visegrádi Négyek soros elnöke a találkozó végén aláírandó nyilatkozat elõkészületeirõl is informálta a megjelent visegrádi országok képviselõit.

A küldöttségek valamennyi elõadás végén több érdeklõdõ kérdést is megfogalmaztak. Ezt követõen minden külföldi küldöttség beszámolt érdekvédelmi szervezete legfontosabb feladatairól. A lengyel Anatol Tichoniuk elmondta, hogy hasonlóan a magyar helyzethez, náluk is ellenzéki képviselõ vezeti a parlamenti szakbizottságot, ugyanakkor az alsó- és felsõházban is jelen vannak a honvédelem ügyének képviselõi. A lengyel katonák nyugdíjai is hasonlóan magasabbak az átlag nyugdíjnál, mint nálunk, de ott nyíltan megindokolták, hogy ez azért van így, mert a katonákkal szemben jóval nagyobb követelményeket, elvárásokat fogalmaznak meg. Elhangzott az is, hogy az inflációkövetõ fizetésemelés mellett, a lengyel köztársasági elnök még egy ,,úgynevezett felzárkóztató“ mértékkel is emeli az illetményeket. Ez tavaly több mint 2% volt, ezt a javaslatot a szakminiszter jegyezte ellen. A. Tichoniuk a 2004-ben életbe lépett szolgálati törvény néhány sajátossága mellett a lengyel katonai érdekegyeztetés néhány specialitására is kitért.

A cseh Roman Doba – többek között – elmondta, hogy a volt politikai tisztek szolgálati idejét nem számítják be a letöltött évekbe, így ez számos kollégájukat hátrányosan érinti. Ezt követõen azt kérték, hogy az üggyel kapcsolatban a tagországok támogassák szakszervezetük törvénymódosítási kezdeményezését.

A szlovák Karol Petras szerint szükséges a visegrádi négyek által korábban megkezdett munka folytatása, mint mondta, az internet aktív használata fellendítheti a közös munkát. A szlovák érdekvédõ a nyugállományú és tartalékos katonák életkörülményeinek javítását is kiemelt tennivalónak nevezte.

A küldöttségek ezt követõen aláírták a közösen elfogadott nyilatkozatot.

A Visegrádi Négyek Nyilatkozata

Roman Doba, a cseh SVP ACR elnöke, Anatol Tichoniuk, a lengyel Konwent DKOWP elnöke, Jan Maixner, a szlovák ZV SR képviseletében, míg Mészáros Géza, a Hosz elnöke október 5-én aláírta a Visegrádi Négyek tagországai által elfogadott nyilatkozatot.

Az aláírási ceremónián a Visegrádi Négyek soros elnöki tisztét Mészáros Géza átadta szlovák kollégájának, a ZV SR képviseletében megjelenõ Jan Maixnernek.

Nyilatkozat

A Visegrádi Négyek (V-4) országainak katonai érdekvédelmi szervezetei 8. alkalommal tartották meg hagyományos éves találkozójukat, ezúttal Magyarországon. A rendezvényen meghívottként az ukrán katonák képviseletében a Kijevi Független Katonai Szakszervezet (KITUS) is részt vett.

A résztvevõk értékelték a katonai érdekvédelem helyzetét Közép- Kelet Európában, kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban zajló haderõ-átalakítások aktuális helyzetérõl, a hadseregek elõtt álló feladatokról és meghatározták az ebbõl eredõ közösen megoldandó feladatokat, az együttmûködés bõvítésének lehetõségeit.

Megállapításra került, hogy a katonák élet- és munkakörülményeiben nem állt be érezhetõ pozitív javulás az elmúlt idõszakban, sõt több területen jelentõs visszalépés is érzékelhetõ. A haderõkkel szemben támasztott követelmények egyre magasabbak, a katonáknak békeidõszakban is egyre gyakrabban kell háborús körülmények között feladatot ellátniuk, ugyanakkor a katonai költségvetések egyre kisebbek, a rendelkezésre álló emberi és anyagi erõforrások egyre szûkösebbek.

A V-4 országok katonai érdekvédelmi szervezetei kiállnak amellett, hogy a tovább folyó haderõ-átalakítások a lehetõ legkörültekintõbben és leghumánusabban kerüljenek végrehajtásra, a külföldi missziókba kiküldött kontingensek pedig kerüljenek maradéktalanul a kor színvonalának és az ellátandó feladatnak megfelelõen felszerelve és kiképezve. Az érintett kormányok kötelesek tisztességesen gondoskodni az ilyen missziókba küldött katonákról és családtagjaikról, különösen amennyiben azok elesnek, vagy a katonai szolgálatra alkalmatlan egészségi állapotba kerülnek.

Mind az átalakítások, mind a szociális juttatásokra vonatkozó jogszabályok kidolgozása során a kormányok vegyék figyelembe az érdekvédelmi szervezetek véleményét, javaslatait.

A V-4 országok katonai érdekvédelmi szervezetei kérik védelmi minisztereiket, hogy a többi európai, elsõsorban kelet-európai ország kormányánál és az Európai Unió döntéshozó szervezeteiben tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a katonáknak legyen lehetõségük a szabad véleménynyilvánításra és önszervezõdéses alapon egyesületek létrehozására.

A V-4 államok katonai érdekvédelmi szervezetei, mint az EUROMIL tagszervezetei a jövõben is szorosan együttmûködnek a katonák európai szintû érdekvédelmének megteremtéséért, valamint a V-4 tagállamok hadseregeiben szolgáló katonák élet-, és munkakörülményeinek javításáért.

Koszorúztak a V4-ek

A V4-ek katona-érdekvédelmi szervezeteinek magyarországi találkozója - október 6-án -Székesfehérváron zajlott. Városnézés után Németh István dandártábornok és Örley György õrnagy a szárazföldi haderõnemi parancsnokságot mutatta be, majd a pákozd-sukorói csata emlékmúzeum meglátogatása, koszorúzás (képünkön), a békemissziós kiállítás megtekintése, rövid bevásárlás, végül pedig tihanyi díszvacsora szerepelt a V4-ek programjában.