Előtérben a háttérintézmények

- Meddig lesz „örökzöld” téma a Magyar Honvédség átalakítása?

- Valóban, lassan már két évtizede esik szó hol erõteljesebben, hol kevésbé hangsúlyosan a Magyar Honvédség átalakításáról. Miközben folyamatos korszerûsítése - mint a nagyvilágban bárhol - nálunk sem kerülhet le a napirendrõl, szó szerinti átalakítása az idén befejezõdik. Célunk, hogy erõs és jól szervezett, kiemelkedõ képességû haderõ jöjjön létre, amelynek elengedhetetlen eleme az egységes vezetés, a hatékony irányítás, valamint a stabilitás és a kiszámíthatóság. A szervezeti korszerûsítés a Magyar Honvédség szinte minden szegmensét érinti: az egészségügyet, a képzést, a hadkiegészítést és toborzást, valamint a kiképzés rendszerét, a középszintû vezetési szinteket és a logisztikát is. Az átszervezett honvédség új vezetési struktúrájában 2007 januártól már csak egy parancsnokság tevékenykedik - az összhaderõnemi - székesfehérvári székhellyel. A hadkiegészítés rendszere is megváltozott: a 19 parancsnokság helyett két központi toborzó iroda jött létre Veszprémben és Szolnokon.

- Ha már Veszprémet említette: sokak sajnálatára megszûnt, illetve elköltözött a városból a légierõ parancsnoksága. Ez, valamint korábban a szentkirályszabadjai harci helikopter ezred felszámolása jelentõs foglalkoztatási problémákat idézett elõ. Miként tudták kezelni e gondokat?

- Természetesen Veszprém vonatkozásában – mint ahogyan a másik öt parancsnokság esetében is – számos változást hozott és hoz az átalakulás: az eddig ott szolgáló katonák és civil alkalmazottak közül száztizennégyen Székesfehérváron dolgoznak tovább, de ötvenöten továbbra is Veszprémben, a Légi Hadmûveleti Központban kaptak beosztást. A szükséges szolgálati idõ elérésével összesen hatvanöten éltek a nyugdíjba vonulás lehetõségével. Az átszervezések következtében mindössze nyolc fõ szolgálati- illetve munkaviszonya szûnt meg. A szentkirályszabadjai helikopter ezred felszámolásával kapcsolatosan az bizonyos, hogy az MH 87. Bakony Harci Helikopter Ezred, illetve az MH 89. Vegyes Szállító Repülõ Ezred felszámolása, összevonása után több mint kétszázan vállalták a szolgálatot más alakulatnál, más helyõrségben. Veszprém egyébként továbbra is nagyon fontos központja marad a Magyar Honvédségnek, hiszen az átalakuló hadkiegészítés rendszerében itt fog mûködni a két parancsnokság közül az egyik, amelynek feladata a dunántúli hadkiegészítési és toborzási feladatok koordinálása. A másik központ Szolnokon lesz, amely a keleti országrészben lát el hasonló feladatokat.

- Úgy tudjuk, az idén átalakulnak a minisztériumi háttérintézmények is.

- A szükséges kormánydöntések, törvénymódosítások nyomán azok a feladatok és szervezetek, amelyek szorosan már nem a honvédelem feladatát szolgálják, létszámmal, státussal együtt átkerülnek a civil közigazgatás rendszerébe. Jelenleg folyik a katonai légügyi hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezetébe történõ átadásának, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti, illetve a nemzetvédelmi egyetem átalakításának elõkészítése, a katonai ügyészségek hovatartozásának tárcaközi egyeztetése. A megmaradó HM háttérintézmény-struktúra is átalakul, a párhuzamosságok megszüntetésével egy hatékonyabb rendszer jön létre. A január 1-jén létrehozott három ügynökség a korábbinál lényegesen szerényebb irányítói létszámmal látja el a tárca, illetõleg a honvédség mûködéséhez szükséges pénzügyi, infrastrukturális és logisztikai feladatokat. Mindeközben a csapatoknál szolgálók létszáma jelentõsen nõ, mivel egy haderõ ereje az alegységeknél lévõ katonákban rejlik, nem pedig a budapesti irodákban. Az átszervezések eredményeként az év végére a honvédelmi tárca rendszeresített létszáma a korábbi 30 ezer helyett 24.500 fõ lesz, akik közül 21.700-an a katonai szervezeteknél teljesítenek majd szolgálatot. Így a korábbi vezetõ és alárendelt arány - ami 50:50 százalékos volt - 20:80 százalékra módosul. Immáron a honvédelmi tárca ingatlanállománya is csak töredéke a régebbinek, laktanyát, katonai bázist már csupán tizenhárom városban találunk. Korábban három fõiskoláról és egy akadémiáról kerültek ki hallgatók, ma már csak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és – egyetlen szakképzõ intézetként – a szentendrei Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképzõ Iskola foglalkozik katonaképzéssel.

- Napjainkban mi a feladata a Magyar Honvédségnek?

- Az átszervezett honvédségnek három egyenrangú feladata van: az ország szuverenitásának biztosítása szövetségeseinkkel együtt, részvétel a béketeremtés, békefenntartás folyamatában a világ fontos helyein, valamint egy esetleges katasztrófa esetén a magyar állampolgárok életének és értékeinek védelme.

- Az elõbbiekben szó esett a honvédség egyes intézményeirõl. A Balatonnál kórházai, üdülõi is vannak. Mi lesz ezek sorsa?

- Szokatlan feladatként a kormány, mint honvédelmi minisztert, engem bízott meg az úgynevezett Állami Egészségügyi Központ létrehozásával, felügyeletével. Ennek egyik része a budapesti új honvédkórház, amely sajnos csaknem tíz évig épült, de végre elkészült, s májusban átadásra kerül. A másik intézmény a MÁV fõvárosi kórháza, a BM-kórház és a Szabolcs utcai kórház együttese. Ez a komplexum 1200 ággyal súlyponti kórház. A központ harmadik része a rehabilitációs intézet lesz, amelynek tagja a füredi honvédkórház, a hévízi honvéd- és BM-kórház, valamint a verõcei betegotthon. Vagyis Balatonfüreden nem mondtunk le szívkórházunkról - bár kétségtelen felvetõdött a város három azonos profilú intézményének egyesítése -, változatlanul elengedhetetlennek tartjuk katonáink egészségügyi rehabilitációját. Ennek megfelelõen nincs veszélyben az intézményben alkalmazott orvosok, ápolók foglalkoztatása sem. (E témáról bõvebben olvashatnak a www.hsz.hu weblapon Az ÁEK minden igényjogosultnak biztosítja a magas szintû egészségügyi ellátást  címû cikkben - a szerk.)

- S mi a helyzet az üdülõingatlanokkal?

- Ezek közül ötöt értékesítettünk, s csupán egyet tartottunk meg, a balatonkeneseit. Ennek mûszaki állapota, felszereltsége kielégítõ, megfelel a mai követelményeknek, így a fenntartásuk mellett jelentõsebb invesztálásra sincs szükség. Alapvetõ kötelezettségünknek tartjuk, hogy gondoskodjunk a Magyar Honvédség megfelelõ egészségügyi ellátásáról, valamint pihentetésérõl, üdültetésérõl, szabadidejének hasznosításáról. A Balaton-közeli Veszprémben éppen ezért többek között megtartjuk sportlétesítményeinket is, lehetõvé téve, hogy a civil lakosság, s egyesületei is használhassák azokat – a szabályozott keretek figyelembevételével.

- A „Hivatásunk a honvédelem” elnevezésû egyetemi road-show keretében Ön személyesen is ellátogatott a veszprémi Pannon Egyetemre. Miért?

- Egyrészt, mert rendkívül fontosnak tartom, hogy bemutassuk a Magyar Honvédség helyzetét, a Honvédelmi Minisztérium tevékenységét a felsõoktatásban és a doktori képzésben résztvevõ hallgatóknak is. Másrészt, mert itt, Veszprémben szeretnénk létrehozni a magyarországi NATO kiválósági központot. Az elõzetes elemzések egyértelmûen alátámasztják ugyanis, hogy az egyetem mûszaki informatikai kara megfelelõ szervezeti keretet biztosíthat e NATO-intézménynek. A kiválósági központok a katonai szövetség átalakulási folyamatához illeszkedõ, nagy horderejû kutatás-fejlesztési projektekbe való bekapcsolódás feltételeit hivatottak megteremteni a tagországok számára. Magyarország - a norfolki NATO-parancsnoksággal egyeztetve - a logisztika területét jelölte meg témaként. A választás jól illeszkedik az Új Magyarország Fejlesztési Terv azon célkitûzéséhez, hogy hazánk váljék regionális logisztikai központtá. A kiválósági központ mûködése új lehetõséget nyit az egyetem kutatási-fejlesztési, oktatási erejének további fokozásához. Az egyesült-államokbeli látogatásom során, Norfolkban külön is lobbiztam azért, hogy a központ Veszprémbe kerülhessen.                Andrássy Antal