Élen jár a Hosz

A cseh, lengyel, szlovák és magyar delegációk kölcsönösen tájékoztatták egymást a hadseregeikben történõ aktuális ügyekrõl, változásokról, és több témát is részletesen górcsõ alá vettek. Így például a hadseregek vezetési és irányítási rendszereit, a katonák, mint állampolgárok és munkavállalók helyzetét, a méltatlansági és etikai szabályzókat, a közszolgálati jelleg változásait, a civilesítés kérdését, a munkakörelemzés módszereit, a személyi állomány utánpótlásának és a toborzásnak a kérdéseit is megbeszélték.

A konferencia második napjának fõ témája a „Katona érdekeinek védelme és képviselete, a kérelem, panasz és beadvány elbírálásának rendje” volt, amelyre a Magyar Honvédségben mûködõ reprezentatív érdekvédelmi szervezetek (BEOSZ, HODOSZ, Hosz) is meghívást kaptak.

A téma felvezetéseként Vilner Péter ezredes tartott elõadást, majd a V4 tagállamok delegációi ismertették a saját országaikban meglévõ helyzetet. Ezt követõen az érdekvédelmi szervezetek mutatkozhattak be. A külföldi humán szakemberek nagy érdeklõdéssel figyelték az elõadást, hiszen országaikban az aktív katonák képviseletében nem mûködik hasonló szervezet, mint a Honvédszakszervezet. Csehországban és Szlovákiában ugyan vannak alulról szervezõdõ egyesületek, azonban azok tagsága nagyrészt nyugállományú vagy tartalékos katonákból áll. Lengyelországban pedig még egyesület sincs, egy formálisan demokratikusan, úgy nevezett „tiszti gyûléseken”, alakulat szinten megválasztott képviselõkbõl létrehozott küldöttgyûlés választ haderõnemi szinten „dékánokat”, ezt a dékáni testületet hívják a dékánok „Konventjének”, amely megválasztja a Konvent elnökét, aki a védelmi minisztérium fõállású alkalmazottjaként látja el a teljes katona állomány képviseletét. Ez a rendszer nagyban hasonlít a honvédségben korábban mûködõ tiszti-tiszthelyettesi érdekképviseletekhez, de a Konvent minden állománykategória képviseletét ellátja, beleértve a sorállományét is. Katonákat tömörítõ szakszervezet egyik országban sem mûködik, és a hadseregben nem is mûködhet.

Az elõadás közben és után számos kérdés merült fel, így különösen a jogsegély szolgálattal, jogi képviselettel, a tisztségviselõk jogi státuszával, juttatásaival, a szervezet mûködésével, a HM és szakszervezet viszonyával, az érdekegyeztetéssel, a szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Összességében elmondható, hogy – az idõ rövidsége ellenére - sikerült jól bemutatni a Hosz tevékenységét, és minimálisan is felkelteni a külföldi humán vezetõk érdeklõdését az egyesülési jog alapján mûködõ katonai érdekvédelem iránt. Megállapítható, hogy a Hosz szervezettségét és tevékenységét tekintve továbbra is élen jár a régióban, és valószínûleg Európában is.