2024. 04. 14.
Tibor
: 392 Ft   : 367 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

EUROMIL elnökségi ülés Madridban

Hosz  |  2008. 05. 31., 14:04

A közelmúltban a spanyol fõváros adott otthont a Katonaszövetségek Európai Szervezete (EUROMIL) 97. elnökségi ülésének. Az április 24-26. közötti nemzetközi szakszervezeti eseményen Mészáros Géza elnök és dr. Heiling Ottó alelnök képviselte a Honvédszakszervezetet.

A rendezvény házigazdája a Spanyol Katonák Szövetsége (AUME) volt, amelynek nem kis erõfeszítésébe került egy ilyen európai rendezvény megszervezése. Spanyolországban – hasonlóan a mediterrán térség más országaihoz - ugyanis az állam nem nézi jó szemmel az aktív katonák szervezkedését, igazából csak a nyugállományúak rendelkeznek teljes körûen az egyébként minden spanyol polgárt megilletõ egyesülési joggal. A spanyol katonák már évek óta küzdenek ezen alapvetõ alkotmányos jogukért, amelyben a civil szféra támogatását és szimpátiáját is élvezik. Ugyanakkor a közelmúltban egy fegyelmi eljárás következményeként több napos elzárásra ítélték az érdekvédelmi szervezet elnökét, Jorge Bravot, aki a sajtóban nyilvánosan kritikát gyakorolt a védelmi minisztérium egyes, az állomány szociális helyzetét érintõ döntéseivel kapcsolatban. Az EUROMIL elnöksége és az abban helyet foglaló szervezetek képviselõi szolidaritásukról és támogatásukról biztosították spanyol katonatársaikat, és ezt tették a rendezvényen részt vevõ spanyol szakszervezeti szövetségek vezetõi, valamint a Spanyol Szocialista Párt ifjúsági szervezetének képviselõje is. Az erõfeszítések összehangolása céljából a mediterrán szervezetek (spanyol, portugál, olasz) létrehozták regionális partnerségüket, melyet az ülésen hivatalosan is bejelentettek.

Az elnökségi ülés hivatalos programja két napon került lebonyolításra. Az elsõ napon az aktuális beszámolók és szervezetpolitikai kérdések mellett elfogadásra került a 2007. év pénzügyi beszámolója, a munkabizottságok jelentései, majd a küldöttek két aktuális témát vitattak meg két különálló workshop keretében: a missziós illetmények rendszerét, valamint egy erõs érdekvédelmi szervezet létrehozásának és fejlesztésének modelljét. A második napon az õszi brüsszeli kongresszusra való felkészülés zajlott, melynek keretén belül beszámolt az alapszabály elõkészítõ bizottság a munkájáról és megtette a javaslatait a legfõbb szabályzó módosítására. A módosításokról az elnökség és a kongresszus októberben dönt, addig van lehetõségük a tagszervezeteknek javaslataik megfogalmazására.

A workshopok eredménye, összegzése a közeljövõben várható. A missziós konferencián a svéd szervezet mutatta be a saját illetmény rendszerét és a korábban beküldött kérdõívek alapján vetették egybe a tagállamok fizetési szisztémáit. A beszámolók alapján – bár az egybevetés nem egyszerû, hiszen nagyon különbözõ rendszerekrõl van szó - sajnos azt kell megállapítanunk, hogy a 24 ország több, mint 30 szervezete által készített anyagok szerint a magyar katonáktól csak a bolgárok keresnek kevesebbet a külföldi missziókban. Így semmiképp nem nevezhetõ alaptalannak a magyar katonák azon igénye, hogy a munkáltató tartsa karban a missziós illetményeket.

A Honvédszakszervezet a missziós konferenciával párhuzamosan, az ír PDFORRA-val együtt arra próbált meg saját példáján keresztül - a cikk írója által készített és elõadott prezentáció segítségével - mintát adni az EUROMIL tagjainak, hogy milyen lehetséges alternatívái vannak egy erõs érdekvédelmi szervezet felépítésének és mûködtetésének. Természetesen egységes, univerzális modell nem létezik. Vannak azonban alapvetõ feltételek, amelyek nélkül mindez nem képzelhetõ el. Elõször is kell egy megfelelõ politikai-társadalmi környezet: demokratikus háttér, a szabadságjogok maradéktalan érvényesülése híján ez lehetetlen, legalábbis igen nehéz. Sajnos Európa sok, magát demokratikusnak valló országában ez ma sincs meg, vagy csak látszatra, deklaratíve. Másodszor szükséges egy stabil és kiszámítható jogszabályi háttér, mely egyértelmûvé teszi a felek számára jogaikat és kötelezettségeiket, ugyanakkor megfelelõen ellentételezi a fegyveres testületek tagjai számára alapvetõ alkotmányos jogaik korlátozását, esetleg megvonását.

Természetesen szükség van néhány elszánt és saját egzisztenciáját is kockára tevõ katonára is, akik dacolva az elöljárók antipátiájával, a különbözõ helyekrõl kapott nyílt, vagy burkolt fenyegetésekkel létrehozzák a szervezetet. Gazdasági háttér nélkül hosszú távon semmi nem mûködtethetõ, így szükséges egy hatékony tagdíjfizetési rendszer és egy mûködõképes, rugalmas, ugyanakkor demokratikus szervezeti struktúra létrehozása. Az így létrehozott szervezetben a megfelelõ képességû és felkészültségû embereknek kell a megfelelõ helyekre kerülniük, hiszen egy ilyen szervezet nem engedheti meg magának a pazarlást sem az anyagi erõforrások, sem a személyek vonatkozásában. Végül - sok minden más mellett - nagyon fontos egy hatékony és jól mûködõ információs és külsõ-belsõ kommunikációs rendszer felépítése és mûködtetése is.

Az elõadások után egy intenzív vita alakult ki, nagyon sok kérdést kaptak az elõadók és a vitát vezetõ holland moderátor is. A szervezetek képviselõi szerint nagyon fontos a politikai pártokkal való kapcsolattartás, a parlamenti lobbytevékenység, hiszen a katonai vezetõk többségét nagyon nehéz, egyesek szerint lehetetlen meggyõzni az érdekvédelmi szervezetek fontosságáról, hasznosságáról. Mindenki egyetértett abban, hogy egy érdekvédelmi szervezetet átláthatóan, a tagság számára nyitottan kell mûködtetni, hiszen annak legitimitása és eredményessége csak így érhetõ el. Nagyon fontos, hogy a szervezetek védelmet tudjanak biztosítani tagjaik számára nem csak kollektíve, hanem egyénileg, mint munkavállaló számára is, hiszen ettõl érdekvédelmi szervezetek. Ugyanakkor ma egy érdekvédelmi szervezet mûködése nem képzelhetõ el szolgáltatások nyújtása nélkül, hiszen sokak számára – a közösséghez való tartozás mellett - ez jelenti az egyik fõ vonzerõt.

A vitát – mint ahogy a két napos rendezvényt összességében is – nagyon hasznosnak ítélték meg a résztvevõk, és megállapítható, hogy Magyarország és a Honvédszakszervezet a katonai érdekvédelem tekintetében továbbra is az élmezõnyben található Európában. Még szerencse, hogy ilyen élményben is részünk volt kint tartózkodásunk ideje alatt, hiszen ha egyébként körbenézünk Madridban, vagy bárhol Spanyolországban, akkor mindez az élet egyéb vonatkozásaiban aligha mondható el...

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2024. 01. 05., 10:17
Eddig Európa számos országában irigykedve figyelték katonatársaink, hogy nálunk szakszervezet működhet. Ez a jog tényszerűleg még az európai unióban is különleges kiváltság volt, amelyet a végletekig próbáltunk megőrizni. Az alapításunk, azaz 1991 óta eltelt több mint 32 év alatt folyamatosan azon küzdöttek elődeink, hogy a civil szférában megszokott jogok illessék meg a katonákat is, vagy legalább ahhoz erősen közelítő szintet sikerüljön elérni mind az egyéni, mind a kollektív jogérvényesítés terén...
2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2023. 12. 15., 11:16
Tisztelt Tagunk! Ezúton szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Honvédszakszervezet (HOSZ) a jogszabályi környezet változásaira reagálva, valamint a szervezet működésének folyamatos biztosítása érdekében új Alapszabályt fogadott el és hamarosan Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tevékenységét.

  JETfly Magazin

2024. április 12-én, pénteken nem sokkal fél 10 után érkezett meg Kecskemétre a magyar részre készült, PT-ZHP ideiglenes lajstrommal ellátott KC-390-es katonai szállítógép. Helyszíni fotókkal frissítjük cikkünket!

  Háború Művészete magazin

2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.