I. 2004. évtõl folyamatosan problémaként jelentkezett tagjaink körében is a 28/2004. (XI. 8.) HM rendelet devizaellátmány folyósítására, valamint a deviza nemének meghatározására vonatkozó mellékletének értelmezése, mely vitatható megítélése okán többeket késztetett a peres eljárás kezdeményezésére.
Ily módon – bírói kezdeményezésre – a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága (AB) 33/2008. (III. 20.) határozatának meghozatalával pontot tett egy elhúzódó ügy végére, mely határozat a Magyar Közlöny (MK) 46. számában került közzétételre.
Az AB határozatában leszögezi az alábbiakat:
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tartós vagy ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítõ, valamint külföldi tanulmányokat folytató tagjai ellátásról szóló 28/2004. (XI. 8.) HM rendelet (R.) 2. számú mellékletének az alapdeviza-ellátmány pénznemét meghatározó rendelkezése az eredeti 2004. november 8-án kihirdetett és közzétett szövegnek megfelelõen (a devizaellátmány pénznemét EUR-ban meghatározva) volt hatályban egészen 2007. július 1. napjával történõ hatályon kívül helyezéséig.
Ennek megfelelõen – a kézirathibára történõ hivatkozással – 2004. december 9-én az MK 186. számában megjelent helyesbítést, amely a fenti pénznemet USD-ra változtatta, érdemi rendelkezést érintõ módosításnak kell tekinteni, amely ily módon, helyesbítés formájában nem tehetõ meg, tekintettel arra, hogy az súlyosan sérti a jogalkotási rendet, ezen keresztül pedig a jogállamiság alkotmányos elvét. A R. módosítása, ennek megfelelõen, csak jogszabállyal történhetett volna meg.
A R.-t a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítõ és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli járandóságairól szóló 26/2007. (VI. 20.) HM rendelet 2007. július 1. napjával helyezte hatályon kívül, ettõl az idõponttól kezdõdõen – jelenleg is – az alapdeviza-ellátmány USD-ben kerül meghatározásra.
Jelen írás megjelenésének idõpontját megelõzõen már tájékoztattam tagjainkat honlapunkon keresztül az igény-érvényesítés módjáról. Idõközben a - 2008. április 23-án - megtartott Honvédelmi Érdekegyeztetõ Fórum ülésén elhangzottak alapján a tárca illetékesei meghozták az érintett kör számára kedvezõ döntést, mely szerint külön kérelem nélkül, hivatalból számítják ki és utalják át részükre a különbözetet.
II. Másik érintett témánk ez alkalommal a szakmunkásképzést is folytató szakközépiskolában végzettek esetében a tanulmányi idõ szolgálati idõként történõ elismerésének tárgyköre. E körben az igényeket változatlanul egyénileg kell érvényesíteni, melynek módjáról honlapunkon, és e lap hasábjain keresztül már részletes ismertetést adtunk.
Jelenleg a 4/2007. KPJE határozat alkotmányossági felülvizsgálatát 4 beadványban kezdeményezték az Alkotmánybíróságnál. A beadványok egyike a honvédelmi tárca (mint alperes) képviseletét ellátó ügyvédi iroda elõkészítõ munkáját követõen került benyújtásra, egy másik kezdeményezést – a Fõvárosi Munkaügyi Bíróság egyik tanácsvezetõ bírájától – szintén a fenti ügyvédi iroda által a perek során felvetett alkotmányossági aggályok indokoltak. Az elsõként említett kezdeményezés a jogegységi határozat visszamenõleges megsemmisítését kérte, míg a bírói beadvány ilyen kitételt nem tartalmaz, tekintettel arra, hogy - többek között - e körben nem osztotta az alperes képviseletét ellátó ügyvédi iroda álláspontját.
A beadványok vitatják a minisztertanácsi határozat jogszabályként való alkalmazhatóságát, valamint kiemelt részének /12.e) pont/ norma jellegét, melynek kimondásával véleményük szerint a Legfelsõbb Bíróság – hatáskörén jelentõsen túlterjeszkedve – jogot alkotott, sértve ezzel a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos alapelveit. Túl általánosnak tartják a megfogalmazásokat - mely lehetõséget adhat ily módon önkényes, szubjektív jogalkalmazásra – ezzel a jogbiztonság elvét is sértve, hiszen a kiszámíthatóság, az egyértelmûség, az elõreláthatóság nélkülözhetetlen elem.
Fentiek alapján a megszületett jogegységi határozat nem ad egyértelmû iránymutatást az eljáró bíróságok számára a más érintetti körben (pl. civil személyek) jelentkezõ igények elbírálására vonatkozóan. A számtalan felmerülõ nyitott kérdés alapján nem felel meg a határozat a normavilágosság elvének sem az indítványozók szerint, hiszen a megválaszolatlan kérdések nem biztosítják az egységes jogalkalmazást, sõt újabb kérdéseket is indukálhatnak, ezzel is növelve az önkényes döntéshozatal lehetõségét.
Véleményük szerint indokolatlan a pozitív diszkrimináció alkalmazása a szakközépiskolában végzettek vonatkozásában az emberi méltóság alapjogát sértve ezzel. Az érintett tanulókra vonatkozóan a társadalombiztosítási jogszabályokban nem szerepel kitétel biztosítotti jogviszonyuk kiterjesztésére vonatkozóan, esetükben járulékfizetésre nem került sor, ily módon az ellenérték megfizetése nélkül - plusz jogosultságot teremtve egy meghatározott személyi körnek - részesülnének szolgáltatásban, ellentmondva ezzel a vásárolt jog meghatározó elvének.
Természetesen – terjedelmi okok miatt – e lapban nincs lehetõségünk a beadványok részletes, mindenre kiterjedõ ismertetésére, ezért megpróbáltam a legfontosabb szegmenseit kiemelni az indítványoknak.
Az AB eljárását kezdeményezõ bíró az elõtte folyó ügyekben a bírósági eljárást – az AB döntéshozataláig - minden esetben fel kell, hogy függessze, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38.§ (1) bekezdése alapján. Mindazokban az esetekben, ahol az eljáró bíró nem fordult az AB-hoz, változatlanul a felperesek számára kedvezõ tartalmú jogerõs döntések születtek a közelmúltban és születnek várhatóan a jövõben is.