A jogász válaszol

HELYREIGAZÍTÁS

Múlt havi számunkban ismertettem a 2006. augusztus 2-án kihirdetett T/366. számú törvényjavaslatot, mely a 2006. évi LXXII. törvényben öltött testet. A törvény azon részei, melyeket a cikkben ismertettem, nem 2006. augusztus 10-én, hanem 2007. január 1-én lépnek hatályba. A hiba azért történt, mert a cikk megírásakor még csupán a törvényjavaslat állt rendelkezésemre, melynek a hatályba léptetõ rendelkezései a törvényhozási eljárás során módosultak. Ebbõl tehát az következik, hogy a felmentési idõre járó távolléti díjra, valamint az ennek megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket csak a 2007. január 1-ét követõen közölt felmentésekre kell alkalmazni!

JOGÁSZ KONFERENCIA

2006. szeptember 21-23. között a Honvédelmi Minisztérium Jogi Fõosztálya konferenciát tartott a Magyar Honvédség jogi és igazgatási szolgálata állománya részére, melyre meghívást kapott a Honvédszakszervezet jogi ügyvivõje is.

A háromnapos konferencián számos elõadás meghallgatására és az állományt foglalkoztató kérdések érdemi megvitatására is lehetõség nyílott. Dr. Szekeres Imre, a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere a kormányprogramnak a HM feladataira és szervezetére gyakorolt hatásairól beszélt, szólt az új kormányzati struktúráról, valamint a Honvédelmi Minisztérium 2006. augusztus 1-tõl érvényes felépítésérõl. Ezt követõen Havril András vezérezredes, vezérkari fõnök a jogi és igazgatási szolgálatnak a parancsnoki irányításban betöltött szerepérõl beszélt.

Wapplerné Dr. Balogh Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium jogi szakállamtitkára az új közigazgatási struktúráról, valamint a jogi és igazgatási szolgálat irányításában bekövetkezett változásokról tartott elõadást.

Dr. hab. Kovács Péter alkotmánybíró a nemzetközi hadijog aktuális kérdéseirõl, különös tekintettel a békefenntartásról beszélt. Elõadásában szólt a hágai és a genfi nemzetközi egyezményekrõl, valamint olyan aktuális hadijogi problémákról, amikkel a külföldön szolgálatot teljesítõ magyar katonák nap mint nap szembetalálhatják magukat. Ide tartozik többek között a modern hadviselés korszerû fegyvereinek alkalmazása (pl. a csökkentett urántartalmú lövedékek használata), valamint a civil lakosságnak okozott károk összeegyeztethetõsége a katonai célok megvalósításával.

Dr. Alkéri István dandártábornok, a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal fõigazgatója a honvédség illetményrendszerében és járandósági szabályaiban bekövetkezõ változásokról beszélt. Elõadásának fõ témája a nyugdíjrendszer volt. A fõigazgató ismertette, hogy a nyugdíjrendszer megreformálására irányuló kormányzati szándék érinteni fogja a korhatár alatti nyugdíjazás, a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományát érintõ szolgálati nyugdíj, valamint a nyugdíj melletti munkavégzés szabályait.

A magyar nyugdíjrendszer jelenleg 4 pillérre támaszkodik:

- társadalombiztosítási nyugdíjrendszer

- önkéntes nyugdíjrendszer

- magánnyugdíj-rendszer

- biztosítási alapon nyugvó nyugdíjszolgáltatás

A nyugdíjreform a nyugdíjrendszer elsõ pillérét, vagyis a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert fogja elsõsorban érinteni. Elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium az idei évben 14,2 milliárd forinttal járul a Nyugdíjbiztosítási Alap mûködéséhez. Ez az idei honvédelmi költségvetés mintegy 5%-át teszi ki.

A jelenlegi szolgálati nyugdíjrendszer mind a nyugdíj mértékét, mind a nyugdíjbamenetel feltételeit, mind pedig a nyugdíjszámítás módját illetõen kedvezõbb, mint a civil lakosságra vonatkozó szabályok. A kormány döntése értelmében azon  katonák számára, akik 2007. január 1-jén rendelkeznek legalább 20 év szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idõvel, a szolgálati nyugdíj feltétele, mértéke, és számításának módja nem változik. A fõigazgató hangsúlyozta, hogy az idõközben bekövetkezõ járulékalap változás természetesen nem küszöbölhetõ ki. Kérdésemre a dandártábornok elmondta, hogy ez utóbbi alatt a járulékfizetés felsõ határának esetleges változását értette (tehát nem a jubileumi jutalommal kapcsolatos mendemondákat, amit nem kívánt kommentálni!).

Az illetményrendszerrel kapcsolatban az elõadó annyit mondott el, hogy a jövõben teljesítményorientált illetményrendszert kívánnak alkalmazni (hasonlóan a közszféra más területeihez), amelybe egyes vélemények szerint a szolgálati idõpótlék nem illeszkedik, következésképpen a korábban ezzel kapcsolatban megkezdett kidolgozó munka a jövõben háttérbe fog szorulni.

A konferencia ezt követõen Dr. Lakatos László mk. vezérõrnagy elõadásával folytatódott, aki a Honvédelmi Minisztérium új szervezeti felépítésérõl, valamint a rövidesen felállítandó Összhaderõnemi Parancsnokság kialakításának elõkészítésérõl beszélt a hallgatóságnak.

Dr. Hegedûs Antal ezredes, a Budapesti Katonai Ügyészség helyettes vezetõje a külföldön szolgálatot teljesítõ katonai szervezetekkel kapcsolatban nyomozati és törvényességi felügyeleti jogkörrel rendelkezõ mobil ügyészi csoportok tevékenységérõl, Dr. Varga Béla dandártábornok, a Fõvárosi Bíróság katonai bírája pedig a katonai bírói hatáskör változásairól beszélt.

Ezenkívül még az afganisztáni misszió helyszíni elõkészítésének aktuális állásáról, valamint az SZFP, LEP, ÖLTP jogi szolgálatának aktuális problémáiról, a fegyelmi, a panasz és a kárügyek intézésérõl hallgathattak elõadásokat a résztvevõk.