2024. 04. 15. hétfő
Tas, Anasztázia
: 393 Ft   : 369 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Napirend előtt tárgyalták a Hosz által felvetett kérdéseket

Hosz  |  2006. 09. 28., 19:30

A parlamenti választások, illetve a honvédelmi tárca új vezetésének mûködése óta elõször – szeptember 20-án – került sor a Honvédelmi Érdekegyeztetõ Fórum ülésére, melynek soros elnöke Mészáros Géza, a Hosz elnöke volt. A munkaadói oldal ügyvivõi tisztét Palásti Ferenc dandártábornok, a HM személyzeti fõosztályvezetõje, míg a munkavállalói oldal hasonló szerepét Breuer László, a Hodosz vezetõ titkára töltötte be. A honvédelmi minisztert – csakúgy, mint a korábbi ciklusban – Iváncsik Imre államtitkár képviselte.

Idõben rendhagyó módon – mintegy másfél órán keresztül – folyt a napirend elõtti kérdések megvitatása a felek között, amire azért került sor, mert a Honvédszakszervezet az aktuális helyzettel kapcsolatban több napirend elõtti kérdést juttatott el a tárcához.

Ezek: A tapasztalatok szerint a Magyar Honvédség már folyamatban lévõ, valamint tervezett átalakításával, illetve a személyi állomány jogállásának sajátosságait, speciális juttatásait érintõ módosítási szándékokkal kapcsolatban nem történt meg sem a parancsnoki, sem a beosztott állomány kellõ tájékoztatása. Így a katonák szinte kizárólag a sajtóból – nemegyszer ellentmondóan - értesülnek az alakulatukat, vagy az õket érintõ tervekrõl, döntésekrõl. Ebbõl kifolyólag az érintetteknek nem volt módjuk véleményük és javaslataik kifejtésére, megtételére. A HÉF-en választ várnak arra, hogy mely szervezeti szinteken, hogyan, milyen tartalommal kapott tájékoztatást az állomány a sorsát meghatározó kérdésekrõl. A feladatrendszerre, szervezeti felépítésre, létszámra és a szolgálatvállaló helyzetére vonatkozó módosítások, döntések elõkészítése során mely vezetési szintek, a katonai, szakmai vezetõk mely köre került bevonásra? Mikor és hogyan tervezi a HM és az MH vezetése a szóban forgó változtatások érdemi egyeztetését az érdekvédelmi szervezetekkel? Az eddigiek során mit képviseltek, milyen javaslatokat tettek, tesznek a tárca részérõl delegált szakértõk – a nyugdíjjal, az illetményrendszerrel, a jogállás lényegét jelentõ törvényi módosításokkal összefüggésben – a kormányzati szintû elõkészítõ bizottság(ok)ban? A katonák ismét csak a sajtóból értesültek arról, hogy a csapattagozat létszáma akár háromezer fõvel is növekedhet. Ugyanakkor senki nem cáfolta a tárcalétszám hat-hétezres csökkentésérõl szóló híreket. Milyen célkitûzések vannak a HM és az MH összlétszámára vonatkozóan, azt hogyan kívánja a tárca megvalósítani? Szekeres Imre honvédelmi miniszter a napokban jelentette be, hogy a jelenleg érvényben lévõ feltételekkel és kondíciókkal vonulhatnak nyugállományba a húsz év szolgálati viszonnyal már rendelkezõ szolgálatvállalók. A Hosz joggal feltételezi, hogy a konkrét részadat (húsz év) mögött koncepció is áll. Milyen elképzelései vannak a tárca vezetõinek a szolgálati nyugdíjjal kapcsolatban, mikor kezdõdnek meg a szakértõi tárgyalások az érdekvédelmi szervezetekkel? A Honvédszakszervezet idõben megküldte a Hjt. módosítására vonatkozó javaslatait, amelyben többek között a személyi állomány élet – és munkakörülményeinek javítása, juttatásainak és járandóságainak pontosítása, finomítása, a szolgálatteljesítés módozatainak és idejének az EU normákhoz való közelítése is szerepel. Milyen változtatásokat tervez a tárca, mikor kezdõdnek meg az ezzel kapcsolatos szakértõi tárgyalások? A parlamenti választások elõtt a tárca és a Honvédszakszervezet között folyó tárgyalások eredményeképp egyes – egyeztetés alatt álló – ügyekben döntési helyzet alakult ki. Mikor- illetve hogyan - foglal állást a miniszter a szolgálati idõpótlék és a készenléti jellegû beosztások kérdésében, mikor nyilvánít véleményt a szakmai szervek kompetenciáját meghaladó további kérdésekben? A 2006 tavaszán, az árvízi védekezésekben résztvevõ személyi állomány juttatásaival kapcsolatban a tárca, illetve a Honvédszakszervezet eltérõ álláspontot képviselt és képvisel. A probléma megoldása összefügg a módosítás alatt álló 3/2002 HM rendelet vonatkozó szakaszaival. Mivel a rendelkezésre álló adatok ellentmondóak, a szakszervezet hivatalos és részletes tájékoztatást kért az igénybevétel elrendelésének és a juttatások megállapításának, kifizetésének részleteirõl.Az írásban megküldött kérdéseket Szincsák Gyula, a Honvédszakszervezet alelnöke szóban is kiegészítette. Hangsúlyozta: a kérdések és felvetések a honvédségben kialakult valós gondok alapján fogalmazódtak meg. Ezzel összefüggésben idézte egyik alakulatunk törzsfõnökét: A helyzet drámai, csak azt nem lehet eldönteni, tragédia, vagy komédia zajlik. A parancsnokok tanácstalanok, mit mondhatnak, mit mondjanak az állománynak. Ennyi kétségek közt hánykódó katonája – szakaszvezetõtõl a tábornokig – pedig régen lehetett a honvédségnek. Emellett helyenként a mûködés anyagi- technikai feltételei csak igen nagy erõfeszítések árán biztosíthatók. Az érdekvédõk szerint a problémát kizárólag az õszinte, nyílt, valódi párbeszéd enyhítheti, mivel nincs olyan szakasza a döntéshozatalnak, amelyrõl érdemi tájékoztatás ne lenne adható. A Hosz továbbra is hangot ad a katonák – szolgálati úton nem megjeleníthetõ – véleményének, érdekeinek, és ezt megoldási javaslataival együtt tolmácsolja a honvédelmi tárca vezetésének. Az alelnök elmondta azt is, hogy a szolgálati nyugdíj területén tapasztalható bizonytalanság azt eredményezheti, hogy a jól képzett, tapasztalt katonák elért kondícióik elvesztésétõl tartva, tömegesen távozhatnak a Magyar Honvédség kötelékébõl. De ugyanez a veszély fenyeget a fiatalabb korosztályok, valamint a szerzõdéses állomány elbizonytalanítása folytán is. Mindezek kétségessé tehetik a kitûzött célok elérését, a profeszszionális haderõ kialakítását. A Hosz részérõl szóba került még a missziók rendszeres látogatásának igénye is, amelyre a katonai vezetés korábban többször is partnerséget vállalt.

A Honvédszakszervezet által felvetett kérdésekre Iváncsik Imre, a minisztérium államtitkára adott választ. Elmondta, hogy a felelõs párbeszéd szereplõi (Hosz, HODOSZ, BEOSZ, illetve a honvédelmi minisztérium és a vezérkar vezetõi) és keretei adottak – ezt bizonyítja a HÉF megújuló mûködése is. A konkrét kérdésekre reagálva így fogalmazott:- Mindig az elöljáró kötelessége a parancsnokok kellõ informálása a pillanatnyi helyzetnek, érvényes jogszabályoknak megfelelõen. Ha ez esetenként nem így van, akkor az tényleg gond. A honvédségen belül sok változás várható, így bizonyos fokig természetes az állomány nyugtalansága, az, hogy egyesek féltik egzisztenciájukat. Ami viszont garanciát jelenthet: a Honvédelmi Minisztérium mindenhol biztosítani kívánja a megfelelõ tájékoztatást. A miniszteri látogatások is részben ezt a célt szolgálják. A tárca vezetésének nincs tudomása arról, hogy csapatszinten bárhol is gondot jelentene a feladatok végrehajtásához szükséges anyagi- technikai feltételek elõteremtése. A tervezett törvényi és szervezeti változásokról is szólt az államtitkár: Folynak az elõkészítõ tevékenységek, sok múlik azon, hogy lehet-e a korábban megfogalmazott ambiciózus szintet tartani, vagy újabb szintet kell meghatározni – a dandár vagy zászlóalj kérdésre hamarosan választ kaphatunk. Addig azonban, amíg a konkrét ügyekben nincs kellõen kiérlelt elgondolás, nem bocsátható egyeztetésre. Az átalakítás koncepciójának kimunkálása több szinten zajlik, s rövidesen megismerhetik az érdekvédõk is a tárca állásfoglalását, amelyek után megkezdõdhet az érdemi egyeztetés. A Hjt. módosítása is várható a közeljövõben, itt sem maradnak el az érdekvédõ szervezetekkel való egyeztetések. A minisztérium egyetért abban, hogy a katonák a továbbiakban is a magas szintû kötelezettségvállalással arányos juttatásokban részesüljenek. Így a kormányzati szintû elõkészítõ munkában a tárcától résztvevõ szakemberek ennek megfelelõen tevékenykednek. Pontosan ezt a törekvést szemlélteti a honvédelmi miniszter kormányülésen tett kezdeményezése a szolgálati nyugdíjakkal kapcsolatban, amelynek teljes rendszere még nem állt össze. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács októberi ülése után felgyorsulnak majd az egyeztetések, s ígéretet tehetek arra, hogy a tárca érdekeit a további területeken is felelõsen képviseljük majd a kormányzati és országos fórumokon.

A haderõ létszámáról szólva elmondta: Elképzelésünk szerint huszonnégy-huszonötezer fõs lesz a HM és az MH együttes létszáma, amely várhatóan magában foglalja majd a Honvédkórház mintegy ezerhatszáz fõs dolgozói kollektíváját is. A csapatok létszámának fejlesztését nem csak az egyes szervezetek átsorolásával, hanem a jelenlegi 70-80%-os feltöltöttség közel 100%-ra történõ emelésével kívánja a vezetés elérni. Az árvízi védekezésben gyakorlatilag a honvédség összes szervezete érintve volt. Tevõlegesen 9.421 fõ vett részt a munkálatokban. A tárca vezetõinek tudomása szerint a járandóságok megállapítása, majd a túlszolgálatok, a pótlékok kifizetése, a szabadnapok kiadása szabályszerûen megtörtént. A tárca azonban jogszabályi lehetõségek hiányában nem tudta figyelembe venni a Hosz korábbi javaslatait. A képzett és gyakorlott katonák, szakemberek megtartása érdekében áll a tárcának, aminek megoldására keressük a lehetõségeket.

Szincsák Gyula az államtitkár válaszát megköszönve felhívta a figyelmet arra, hogy a Hosz már a tervezetek véglegesítése elõtt is igényli a tárca elképzeléseinek megismerését, hiszen csak annak birtokában tudja álláspontját kialakítani, javaslatait megtenni. Az árvízi juttatásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az alapprobléma megoldása vezetõi döntést igényel. Tehát elfogadhatónak tartja-e a tárca vezetése a - egyébként nem kellõen egyértelmû - jogszabály olyan alkalmazását, miszerint a több munkát kevesebb juttatással ellentételezi? A valóságban ugyanis ez alakult ki.

Both István nyá. ezds., lakásfelügyeleti és építéshatósági osztályvezetõ elõterjesztésben ugyancsak a HÉF napirendi pontjai között szerepelt a lakáscélú támogatások bõvítésérõl szóló elõterjesztés is. A jogi akadályok feloldásával hamarosan az 52 évnél fiatalabb hivatásos tisztek is igényelhetik a munkáltatói kölcsönt. A Hosz alelnöke hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a Honvédszakszervezet is kezdeményezõje, támogatója volt a diszkriminatívan ható korlátozások megszüntetésének. Így a tárca szakmai szervei által kidolgozott beterjesztést örömmel fogadja. Ugyanakkor azt is elmondta, a megfelelõ források hozzárendelésével a gátakat a pénzügyi oldalon is fel kell számolni, mert jelenleg az ésszerûtlenül hosszú várakozási idõk nem egyszer lehetetlenné teszik a kiválasztott ingatlanok megvásárlását. A Hosz kiemelten foglalkozik a lakáskérdéssel, hiszen ez a pályaválasztásban is fontos szerepet kap. A korhatár eltörlése fontos lépés, mert a HM számára a kölcsön a legolcsóbb konstrukció, a pénz ugyanis elõbb-utóbb visszaforog. Ez a lépés azonban csak egy szelet, egy olyan szegmens, amelyet az e téren jelenlévõ feszültségek megszüntetése érdekében további lépéseknek – így a HÉF által már tárgyalt, a vállalkozói tõkét is bevonó bérlakás, lakáslízing programoknak – kell követni. A tárcánál végrehajtott és tervezett létszámcsökkentésrõl dr. Lakatos László mk. vezér õrnagy, tervezési és koordinációs fõosztályvezetõ tájékoztatta a fórum résztvevõit. Ennek kapcsán a Hosz részérõl több észrevétel és kérdés fogalmazódott meg. A vonatkozó utasítás (96/2006) a HM szervezetek átalakításának elõkészítése kapcsán feladatokat határoz meg a felelõs vezetõk részére, de nem szól az ott szolgálatot teljesítõ személyi állománnyal kapcsolatos szándékokról. Ennek ismerete nélkül nem egyszerû feladat a személyügyi eljárások rendjére vonatkozó javaslat kidolgozása. A Hosz alelnöke hiányérzetének adott hangot a tájékoztató - a tervezett átalakításokat ismertetõ – részével összefüggésben. A csapattagozat átalakításáról több információt várnak az érdekvédõk a tárcától. A legnagyobb kedvezmény elve és a humánus, a szolgálatvállaló érdekeit végsõkig figyelembe vevõ megközelítés csak a HM átalakításában érintettekre vonatkozott, vagy a csapatoknál szolgálókra is érvényes? Lesznek-e az elvek MH szinten rögzítve? Hogyan, milyen kritériumok alapján vizsgálják a továbbfoglalkoztatás lehetõségét a személyügyi és vezetõ szervek, parancsnokok? Milyen súllyal jelentkeznek az elõmeneteli szabályok, a teljesítményértékelések eredményei? – hangzottak a kérdések. A munkaadói oldal válaszai alapján körvonalazódtak a szándékok: az átszervezések során minden szolgálatvállaló számíthat arra, hogy egyedi mérlegelés alapján, a számára legkedvezõbb megoldás születhet meg. A beosztásba helyezés lehetõségét továbbra is több szintû személyügyi eljárás segíti, amelyben az eddigi gyakorlat szerint jelennek meg az elõmeneteli kritériumok.A szervezési változásokkal összefüggõ jogszabályi változásokról dr. József Péter, HM jogi fõosztályvezetõ elmondta, hogy jelenleg több száz joganyag aktualizálása, harmonizálása folyik, ami azonban nem jelenti az anyagok érdemi módosítását. A szabályzók lényegi változtatása ennek során is a szakmai szervekkel közösen, az érdekegyeztetés rendszerében történik. A Hosz alelnöke hozzászólásában problémaként a határidõk feszítettségét említette, amit ebben az idõszakban már- már természetes állapotként kell elfogadni. Elmondta még, hogy a jogi fõosztály együttmûködési készsége eredményesen járul hozzá az egyeztetési folyamatok gördülékeny lebonyolításához, egyedül a javaslatok fogadtatásának visszajelzése marad el, ami viszont lényeges a Hosz szemszögébõl. A szakszervezet azonban a Hjt- hez és a HM rendeletekhez benyújtott több fontos szakszervezeti kezdeményezés (pl.: szolgálati idõpótlék, készenléti jellegû beosztások, stb.) sorsáról a döntéshozó honvédelmi minisztertõl várja a választ.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2024. 01. 05., 10:17
Eddig Európa számos országában irigykedve figyelték katonatársaink, hogy nálunk szakszervezet működhet. Ez a jog tényszerűleg még az európai unióban is különleges kiváltság volt, amelyet a végletekig próbáltunk megőrizni. Az alapításunk, azaz 1991 óta eltelt több mint 32 év alatt folyamatosan azon küzdöttek elődeink, hogy a civil szférában megszokott jogok illessék meg a katonákat is, vagy legalább ahhoz erősen közelítő szintet sikerüljön elérni mind az egyéni, mind a kollektív jogérvényesítés terén...
2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2023. 12. 15., 11:16
Tisztelt Tagunk! Ezúton szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Honvédszakszervezet (HOSZ) a jogszabályi környezet változásaira reagálva, valamint a szervezet működésének folyamatos biztosítása érdekében új Alapszabályt fogadott el és hamarosan Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tevékenységét.

  JETfly Magazin

Folytatódik a Hadak útján hadtörténeti előadás-sorozat Nagykanizsán, a Halis István Városi Könyvtárban: 2024. április 24-én, 18 órától az egyik legeredményesebb magyar vadászpilótáról, vitéz nemes Molnár László főhadnagyról hallgathatunk meg egy előadást.

  Háború Művészete magazin

„A második világháború alatt legalább huszonnégy – amerikai és szovjet – légitámadás érte Győr városát – legalább ennyiszer zúgtak a szirénák, omlottak le az épületek és menekültek az óvóhelyekre az emberek a bombázások elől.”
Széchenyi 2020 europai szociális alap.