Az utóbbi idõben egyre többen keresik meg a nyugdíjas tagozat elnökségét az iránt érdeklõdve, hogy milyen változások következtek be a nyugdíj melletti munkavállalással kapcsolatosan.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (továbbiakban: Tny.) módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról” szóló 2006. évi CVI. törvény.
Tny. 83/B. §. „(1) Ha a 62. életévét be nem töltött,
elõrehozott, csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjban,
korkedvezményes nyugdíjban,
bányásznyugdíjban,
korengedményes nyugdíjban,
az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában
részesülõ személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással együtt járó jogviszonyban áll, ill. egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítõ tevékenységet folytat és az ebbõl származó, járulékalapot képezõ jövedelme meghaladja a tárgyév elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) összegének tizenkétszeresét (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követõ hónap elsõ napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a járulékalapot képezõ jövedelem az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.
(2) Az állami adóhatóság értesíti a nyugdíjfolyósítót és az határozatban intézkedik a szüneteltetésre, ill. a jogalap nélkül felvett nyugdíj visszafizetésérõl.
(5) „ … kötelezõ szüneteltetéssel összefüggõ rendelkezéseket a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíjára is alkalmazni kell, a rájuk vonatkozó – külön törvény szerinti – eltérõ nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályokra figyelemmel.”
A törvény generális szabályként a 62. életkor betöltését határozza meg, de a katonákra a Hjt. szerinti 57. életév betöltése vonatkozik. A nyugdíjfolyósítás szüneteltetésére abban az esetben kerül sor, ha az érintett a reá irányadó életkort nem töltötte be, illetve a járulékalapot képezõ jövedelme meghaladja az „éves keretösszeg”-et. Akinek a jövedelme nem éri el a jogszabályban meghatározott mértéket, annak a nyugdíját továbbra is folyósítják.
Az ismertetett módosítás 2008. január 1-én lép hatályba, tehát akinek az elõbbi idõpont után állapítják meg a nyugdíját, arra alkalmazni kell a szabályozást. Akinek 2007. december 31-ig megállapítják a nyugdíját, arra 2009. 12. 31-ig nem alkalmazzák a rendelkezést, de utána igen, tehát szüneteltetik a nyugdíjfolyósítását, amennyiben a fent ismertetett feltételek beállnak.
Tny. 22/A. § „(1) Annak a saját jogú nyugellátásban részesülõ, ill. a saját jogú nyugellátás szüneteltetését a 83/A-83/B. § alapján kérõ személynek a nyugellátását, aki 2006. december 31-ét követõen a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, kérelemre minden megszerzett 365 nap szolgálati idõ után, a járulékalapot képezõ kereset, jövedelem havi átlagos – a 13. § (3) bekezdése szerint növelt – összegének 0,4 százalékával meg kell emelni.”
Tehát 365 nap szolgálati idõ után a járulékalapot képezõ kereset, jövedelem havi átlagának 0,4%-ával nõ a nyugdíj összege.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) is tartalmaz módosításokat.
Tbj. 25. § ”A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képezõ jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.”
A nyugdíjjárulék mértéke 8.5%, a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3%.
A 2007. adóévtõl a személyi jövedelemadó összevont adóalapjába bele kell számítani a nyugdíj összegét, de adót nem kell fizetni utána. Viszont a progresszív, sávos adózás miatt hamarabb, vagy azonnal átlépjük az adósávot (jelenleg 1 700 000 Ft), így a nyugdíj melletti kereset nagyobb része vagy teljes egésze a magasabb adósávba esik, ezért nõ az adóteher.