Kongresszus elõtt

- Fõtitkár úr, a feladat nagyságát jól jelzi, hogy a kongresszus elõkészítése gyakorlatilag már tavaly, a három bizottság létrehozásával elkezdõdött.

- Kétségtelen, hogy a kongresszus elõkészítése nagy próbatétel elé állítja az apparátust. Ez a fórum gyakorlatilag hû tükre lesz az elmúlt négy év tevékenységének, s mintegy szimbolizálja azt is: milyen szintû szakmai munka folyik szervezetünkben. Felesleges hangsúlyoznom, hogy egy ilyen eseményre nemcsak a tárca vezetõi, a hazai és nemzetközi partnerszervezetek küldöttei érkeznek, hanem jelen lesz az a közel háromszáz fõ is, akik a Honvédszakszervezet  több mint tizenkétezres tagságát képviselik. Feladatunk tehát, hogy a november 15-16-17-én sorra kerülõ rendezvényen tökéletes munkafeltételeket teremtsünk számukra. A balatonkenesei Honvéd üdülõ az esemény rangjához méltó hátteret, infrastruktúrát tud biztosítani, s az intézmény vezetõje is elégedettségét fejezte ki a helyszín kiválasztásával kapcsolatban. A szervezési munka már tavaly õsszel elkezdõdött - ekkor három bizottságot kértünk fel a kongresszus elõkészítésére. Az egyik, általam vezetett grémiumban aktivizálják magukat a területi ügyvivõk és titkárok. E legfõbb döntéshozó fórum egyébként olyan eseménysorozatot indukál, amelynek részét képezik a szeptemberben megtartandó jelölõgyûlések is. Ebben az idõszakban minden haderõnem megtartja saját fórumát, javaslatot tesz új határozatok elõterjesztésére, valamint jelölik azt a személyt, aki – amennyiben megválasztásra kerül a kongresszuson - a következõ ciklusban az elnökségben képviseli a haderõnemet. Ezt követõen az októberi választmányi ülésen végleges formába öntjük a kongresszus menetrendjét: elfogadjuk a napirendi pontokat, a programot, sõt a következõ évi költségvetést is. Elmondható tehát, hogy október és november a finomhangolások idõszaka lesz, amikor a hetvenkét óra minden mozzanata végleges formát ölt. A kongresszusig még többször egyeztetünk az üdülõ dolgozóival és az apparátus tagjai is kellõ információk birtokában segíthetik majd a fórum sikeres lebonyolítását. Úgy is fogalmazhatok: ez egy olyan erõpróba lesz, amelynek eredményes lebonyolítása jelentõs mértékben befolyásolja helyi szinten is az alapszervezetek és csoportok mûködését. Izgalommal várom, hogy újra bizonyítson az a csapat, amelynek munkáját már eddig is nagyra értékeltem. Abban is bízom, hogy az új szervezési stratégia - amely a szerzõdéses katonák találkozóján már gyümölcsözõen hatott – ismét hatásos lesz. Ez az új feladatmegoldó–feladatmeghatározó koncepció több konzultáción kristályosodott ki, s ehhez minden érintett hozzátehette saját ötletét, elképzelését. S mivel ebbõl alakult ki a végleges forma, sem a tartalomból, sem a végeredménybõl nem engedhetünk. Az FRDÉSZ  demonstráció és a Szerzõdéses Katonák Országos Konferenciája (SZKOK) egyértelmûvé tette az út helyességét, s bízom abban, hogy a fenti programokon jelen lévõ Hosz tagok mindezt visszaigazolják.

- Alig vagyunk túl az év felén, ám máris bebizonyosodott, hogy a korábbi években megkezdett közösségépítõ programok iránt cseppet sem lanyhult az érdeklõdés.

- Valóban így van, hiszen alig múlik el úgy hétvége – különösen a tavaszi-nyári idõszakban-, hogy az ország valamelyik helyõrségében vagy közeli horgászvizén ne történjen olyan esemény, olyan program, melyre a katonák családtagjaikat is szívesen elviszik – a káli horgászverseny évek óta a legsikeresebb rendezvények közé tartozik, s ebben felülmúlhatatlan érdemei vannak Besenyei Csaba elnökségi tagnak. Országos szinten sincs ez másképp, hiszen a központi iroda és az ügyvivõk is rendszeresen szerveznek sport- és családi napokat, nyugdíjas összejöveteleket. Az elõbbieken a Honvédszakszervezet vezetõi általában meghívott vendégként vannak jelen, ám az utóbbiakon meghatározó szerep jut nekik, amikor szervezetünk álláspontját ismertetik a közvéleménnyel egy-egy aktuális kérdés kapcsán.  Így volt ez a LIGA szakszervezeti tömörülés vagy az FRDÉSZ által szervezett demonstrációkon is.

- A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége által szervezett júniusi fáklyás felvonulás és demonstráció mintha áttörést jelentett volna a katonák aktivizálása, az irányítói és társadalmi elfogadottsága tekintetében.

- A kora nyári fáklyás felvonulás számomra is maradandó élményt jelent, hiszen a korábbi tapasztalatok alapján számtalan kétség merült fel bennem is. Az új szervezési stratégia azonban arra vezetett, hogy rendkívül sikeres, a magyarországi szakszervezeti mozgalomban szinte párját ritkító esemény részesei lehettünk. A direkt és nem direkt marketing mellett új „fegyvereket” is bevetettünk a katonák mozgósítása érdekében: sms-ben buzdítottuk õket a megjelenésre, jól mûködött az egyik legnépszerûbb közösségi portál, de a honlap és az Egység újság is a részvételre buzdította a kollégákat. A kezdeti feszültség csak akkor oldódott bennem, amikor láttam az érkezõ katonák arcát. Úgy tûnt: hazajöttek a Hosz udvarába, ahol a légierõ zenekara, Forgács Gábor humorista színvonalas produkciója, valamint lángos és üdítõ fogadta õket.  Néhány órával késõbb, amikor a Honvédelmi Minisztériumtól elindultunk a Kossuth tér felé, már rendkívül büszke voltam arra, hogy résztvevõje s egyik vezetõje lehetek a katonák fegyelmezett csapatának. Örömteli és magasztos érzés volt - a csoport élén haladva - magam mögött tudni ezt az erõt, s ezért ezúton is köszönetet mondok a résztvevõknek és munkatársaimnak. Ilyen felemelõ élmények után természetes, hogy örömmel vettem részt az aquaparki rendezvényen is, amely tulajdonképpen egy hangulatos családi összejövetel.

- Ön szentesi szakszervezeti tisztségviselõként rendkívül sikeres, országosan ismert érdekvédelmi vezetõ volt. Két év után bizonyára mérleget készített, s a serpenyõkbe – az élet rendje szerint - valószínûleg pozitív és negatív dolgok, történések egyaránt kerültek. Vajon melyik oldal esélyes most a „gyõzelemre” – érdemes volt-e váltani?

- Kudarcról egyáltalán nem beszélhetünk, s már korábban is említettem: végtelenül jól érzem magam jelenlegi beosztásomban. A kollégák képzettek, gyakran rukkolnak elõ remek, megvalósításra váró ötletekkel, s azt is látom, hogy egyre több Hosz tagra számíthatok. Olyanokra, akik gyakran az érdekvédelmi munka kellemetlen részét is felvállalják. A csapat kialakult, s egy irányba tart. A szolnoki csapatépítõ tréning – melyen a titkárok, ügyvivõk, elnökségi tagok, az apparátus és a tisztségviselõk vettek részt – eredményes volt, növelte a kohéziós érzést.

- A Honvédszakszervezet belsõ mûködési szabályzata szerint a fõtitkár a kommunikációért is felel. Ön hogyan minõsíti ezt a tevékenységet, esetleg vannak-e konkrét javaslatai a változtatásra?

- Bemutatni, orientálni, informálni: ez a kommunikáció igazi feladata. Meggyõzõdésem, hogy sok múlik ezen, hiszen mintegy festmény, úgy tükrözi a rólunk szóló valóságot. Minõsít, górcsõ alá von, bemutatja a folyamatokat, eseményeket. Örömmel tölt el, hogy ezen a téren is kiváló szakemberek vesznek körül. Véleményem szerint az Egység újság kimagaslik a társadalmi szervezetek hasonló lapjai közül. Bevallom ugyanakkor: néha hiányolom a könnyedebb témát a lapból - mint például a hónap vicce, vagy a képregény - bár tudom, hogy elsõsorban a helyhiány és az információbõség szab gátat megvalósításuknak. Újszerû a Hosz-tévé, amely nemcsak a képi informálást szolgálja, hanem egy komoly filmarchívum alapját is képezi. Azt hiszem, hogy ezek a tájékozódási orgánumok elengedhetetlenek a sikerekhez - ezért is várjuk a Hosz tagoktól az újító javaslatokat.